Előfizetés

Pásztó: Turul-szobor "rohamtempóban"

B.L.N.
Publikálás dátuma
2014.08.05. 07:16
A Turul és a Kettőskereszt FORRÁS: NÉPSZAVA
Turul-szobrot avatott volna a pásztói önkormányzat a Magyarok Világszövetségével, mégpedig a roma holokauszt emléknapján, szombaton, de az esemény, "a Fogadalmi Hely felszentelése", tragikus baleset miatt elmaradt. A helyiek között szóbeszédek keringenek a körülményekről, de úgy tudni, a rendezvényt megtartják, csak "további intézkedésig" halasztották el.

Egy 62 éves szerelő vesztette életét múlt kedden Pásztón, miután felmászott egy villanypóznára, ám - egyelőre tisztázatlan körülmények miatt - lezuhant a magasból és szörnyethalt.

A villanyszerelő a hét végén felavatni, illetve megszentelni tervezett Turul-szobor átadásának előkészületeiben vett részt, és úgy tudni, éppen a madár megvilágításához telepített reflektort akarta beállítani. Azt nem tudni, a villanyszerelő biztosítókötéllel mászott-e fel, nem zárható ki, hogy a meglévő védelem nem volt elégséges.

A roma holokauszt emkéknapjára, múlt szombatra időzített Turul-avatást, pontosabban "a Magyar Összetartozás Fogadalmi Helyének" felavatását elhalasztották. "Az itt felállítandó Turul nemzet-eszménk eredetére fog emlékeztetni, a Kettőskereszt pedig arra, hogy a Magyar Királyság Európa történetében egyedülálló megkülönböztetésként az archiregnum, illetve az apostoli királyság címet érdemelte ki" - olvasható a településszerte elhelyezett plakátokon, amelyeket mostanra fekete színű szalagok borítanak.

A rövid ismertetőből is kiderül, nem csak Turult, nagy Kettőskeresztet is terveztek Kishegyre, a szobornak otthont adó területre. A Pásztó külterületén fekvő hely hányatott sorsú, az önkormányzat korábban szabadidőparkot tervezett oda, de mint forrásunk fogalmazott, nem nagyon fogadta el senki, a helyiek nem örültek ennek az ötletnek.

Arról pedig, hogy végül Turul-szobor kerülhet oda, a lapunknak nyilatkozó helyiek semmit nem hallottak: szinte "rohamtempóban" készült el. A pásztói önkormányzat honlapján előterjesztést találni "a Fogadalmi Terén felállítandó Turul szobor kivitelezésével" kapcsolatban június 20-ról, Sisák Imre független polgármestertől, amelyről hat nappal később a függetlenekből és Fidesz-KDNP-s képviselőkből álló testület döntött is. Vagyis e dokumentum alapján a Turul alig egy hónap alatt készült el.

Vélhetően a helyiek ellenállása is kellett ahhoz, hogy ne turisztikai célokkal hasznosítsák a területet, hanem inkább szakrális helyet "faragjanak" belőle. Ezt támasztja alá, hogy az avatást a Magyarok Világszövetségével (MVSZ) együtt tartották volna, mégpedig Patrubány Miklós elnök fővédnöksége mellett.

Az MVSZ amúgy is különösen erős Pásztón, külön helyi csoportjuk van. A 62 éves férfi, G. János - aki amúgy maga is az MVSZ tagja volt - tragikus haláláról e szervezet is megemlékezett blogján. Azt írták róla: a Pásztói Csoport meghatározó tagja sötétedés után mászott fel a villanypóznára, hogy a világításon "igazítson", amikor leesett és szörnyethalt.

A baleset körülményei kapcsán a helyiek arról is beszélnek, hogy G. Jánost esetleg áramütés is érhette - ezt azonban lapunknak senki nem erősítette meg. Több kérdéssel is Sisák polgármesterhez fordultunk, pontosítaná a találgatásokat. Sisák egyébként alpolgármesterével, Volek Györggyel a Magyar Összetartozás Fogadalmi Helyének Alapítói Körének tagjaiként szerepelnek a plakátokon.

Kértük a véleményüket például arról az értesülésről, amely szerint külön a szobor megvilágításához telepítettek új villanyoszlopot, a helyszínen ugyanis nem volt áram. Érdeklődtünk a Turul felállításának költségeiről is, és arról, mindenképpen felavatnák-e, hiszen az MVSZ szerint csak "további intézkedésig" halasztják el az ünnepséget. A választ várjuk.

Az MVSZ egyébként posztumusz a Magyar Nemzetért Ezüstéremmel tünteti ki a férfit, akit "az MVSZ és a nemzet felemelkedésének ügyén való önkéntes munkálkodásán" ért a halál. Úgy tudni, G. Jánost három nappal balesete után, pénteken eltemették.

Elítélik Orosz Mihály horror show-ját

Megdöbbenéssel fogadta Érpatak polgármesterének akcióját a Külügyminisztérium. Mint közleményükben írták: "Más államok vezetői feletti önkényes és jelképes ítélkezés összeegyeztethetetlen az európai normákkal és a jogállamisággal. A polgármester a gázai háborút és annak ártatlan áldozatait használja fel ürügyként gyűlöletkeltő propagandája terjesztéséhez." 

A 444.hu számolt be arról, hogy Orosz Mihály, Érpatak polgármestere a hétvégén - miután megtaposta Izrael átrajzolt zászlaját - nyilvánosan akasztott fel két bábut, amelyekre Izrael miniszterelnökének, valamint elnökének arcképét ragasztották. Orosz szerint Izrael percről percre gyilkolja az embereket Palesztinában, Benjamin Netanjahu és Simon Perez pedig az Antikrisztus eljövetelét készíti elő, "ezért kötél általi halál jár nekik".

Nem ment el szó nélkül az amúgy szélsőséges akcióiról elhíresült polgármester legújabb "antiszemita horror show-ja" mellett az Izraeli Nagykövetség sem. Közleményük szerint "egy magyar szélsőjobboldali, helyi politikus ismételten a legrosszabb felbujtó szavakat használja Izrael első számú vezetői ellen. Támogatói tapsviharának kísérletében gyakorlatilag nyilvánosan elkövetett gyilkosságra buzdított". Emlékeztettek, "a szélsőjobboldali helyi politikus az áldozatoknak tett szemrehányást, nem pedig a Hamasznak, a Palesztin terrorszervezetnek, amely háborús bűnöket követ el, amikor rakétáival izraeli civilekre lő, és amikor a saját polgárait élő pajzsként használja." Mint Ilan Mor nagykövet írta: "A szavak ölhetnek. Magyarország kormányának cselekednie kell, hogy megállítsa ezeket a veszélyes tetteket. Biztos vagyok benne, hogy hamarosan, a magyar törvényeknek megfelelően kivizsgálják ezt a tettet. Tudom, hogy a magyar társadalom többsége egységesen elutasítja és elítéli ezeket a szörnyű, sértő és mocskos szavakat, tetteket".

Balog Zoltán írja a történelemkönyveket?

Lapzártánkig nem jelezte megbánását a roma holokausztról kifejtett megdöbbentő véleménye kapcsán Balog Zoltán. Miközben az emberi erőforrás miniszter nem ismertette, pontosan  mire alapozva tett a magyar állam második világháborús felelősségét relativizáló kijelentéseket, sok túlélő, illetve azok hozzátartozói várhatják bocsánatkérését. Lapunk azonban hiába érdeklődött arról az emberi erőforrás tárcánál, hogy tervezi-e Balog az érintettek megkövetését.

A miniszter vasárnap a Kossuth Rádióban azt állította: "Azt fontos tudni, hogy Magyarországról semmifajta cigány deportálás nem történt. Ausztriából történt, tehát a magyar cigányokat is onnan vitték." Mondandóját úgy vezette fel, hogy ha a holokausztról van szó, és akár a zsidókról, akár más kisebbségekről - "akár a romákról, vagy cigányokról" -, "mindig egy nagyon csúnya számháborúba keveredünk". Balog szerint ezekben aztán "mindig nyomni kell felfele a számokat, akkor ugye mi meg hozzuk, hogy a Gulág, ott hányan, és hol többen, ami valóban egy nagyon rossz ízű közelítés, azzal együtt, hogy ezeket dolgokat dokumentálni kell". A miniszter arra próbált utalni, hogy a magyarországi holokauszt cigány áldozatainak számáról nincsenek pontos adatok, így ezek további kutatásra szorulnak.

Megdöbbentő csúsztatásával sokak szerint Balog nem tett mást, mint a holokausztot relativizálta, de legalábbis - mint az Együtt-PM rámutatott - a magyar állam egyik legmagasabb szintű vezetője próbálta a súlyos bűnök felelősségét kisebbíteni, miként a kormány teszi a német megszállási emlékművel. A miniszter tényszerűen abban nem tévedett, hogy a magyarországi cigányságot sújtó porajmos története valóban csak megközelítően dokumentálható, ugyanakkor arról történelmi dokumentumok is vannak, hogy az üldözést gettósításokkal kezdték: többek között Ondód, Pankasz, Bicske, Pankota területén. Magyarország 1944. március 19-ei német megszállását követően jelentős mértékben ezekről a zárt cigánytelepekről deportáltak romákat a komáromi Csillagerődbe, majd onnan különböző koncentrációs táborokba. Arról valóban nem sok megbízható adat van, hogy pontosan mennyi embert hurcoltak el ezekről a telepekről. A magyarországi holokausztot kutató Karsai László történész szerint ötezerre tehető azon cigányok száma, akiket 1944-45 között, etnikai hovatartozásuk miatt különböző álorvosi kísérletekkel megkínoztak, megnyomorítottak, illetve akiket haláltáborokban gyilkoltak meg, vagy munkaszolgálat során lelték halálukat. A roma integrációért is felelős, sőt, az európai romastratégiát is kidolgozó Balog ráadásul Ausztriáról beszélt a deportálások helyszíneként, holott a nácik az Anschlussal annektálták Ausztriát, vagyis nem lehet létező államként beszélni Ausztriáról abban az időben.

Balog emlékezetét a Roma Sajtóközpont (RSK) igyekezett felfrissíteni korábbi kötetükkel, a Porrajmossal, amelyben holokauszt túlélők beszélnek az őket ért borzalmakról, hogyan vitték el őket haláltáborokba - nem Ausztriából, hanem Magyarországról. "Tizennégy évesen vittek el, előbb Pápára, onnan Komáromba. Csendőrök, kettő jött biciklivel. Kalap, tollas kalap, puska a vállukon, szuronnyal, úgy hajtottak minket. Marhavagonokba vittek Komáromba, a Csillagbörtönbe. Se szalma, semmi, csak a flaszteron feküdtünk a bunkerokba. Egymás hátán elfértünk. A zsidókat előttünk lévő nap vitték el (…) Három hét után kiválogatták a fiatalokat, meg a férfiakat, az anyámot meg a kis testvéreimet hazaengedték. (...) Bevagoníroztak engem is, meg a nővéremet, irány Dakhajó" - így emlékezett Kolompár Istvánné Lakatos Julianna.

Egyelőre azonban arról is hiába érdeklődtünk, hogy Balog találkozott-e az RSK ajánlásával, olvasta-e ezeket az interneten amúgy könnyen elérhető beszámolókat, és ha igen, mi a véleménye róluk. A civilben református lelkész Balog különös érzékkel nyúl a társadalmilag kényes ügyekhez, emlékezetes, amikor tavaly márciusban kitüntette a szélsőjobbos Kárpátia énekesét, a Trianon eltörléséért küzdő Petrás Jánost, ahogyan az Echo Tv-n szereplő Szaniszló Ferencet, amiért utóbb kínos magyarázkodásra is kényszerült, végül arra szólította fel, adja vissza a Táncsics-díját.