Terror Háza;Schmidt Mária;Szita Szabolcs;Sorsok Háza;Páva utcai Holokauszt Dokumentációs és Emlékközpont;

2014-08-05 07:00:00

Sorsok Háza: nagy tervek

A kormány arról határozott, hogy a Sorsok Háza a Terror Háza is fenntartó alapítványhoz kerüljön, illetve újabb három, a területen lévő épülettel bővüljön a beruházás, amihez 667 millió forint pótlólagos forrást biztosít a kabinet. Így már a bruttó 7,2 milliárdba kerül az áldozatok képviselői és a történészek által elutasított új múzeum.

Bár Schmidt Mária korábban úgy nyilatkozott, hogy ő és a Terror Háza csapata csak a Sorsok Háza szakmai programját dolgozza ki, és a Holokauszt Emlékközpont (HDKE) üzemelteti majd a létesítményt, egy július 18-i kormányhatározat úgy döntött, hogy a Terror Házát is fenntartó Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány lássa el az intézmény működtetését, üzemeltetését és fenntartását is.

A kormány arról is határozott, hogy újabb három a területen lévő épülettel bővüljön beruházás, amihez 667 millió forint pótlólagos forrást biztosít a kabinet. Így a bruttó 7,2 milliárdba kerül az áldozatok képviselői és a történészek által elutasított új múzeum.

Mint ismeretes, a Mazsihisz többször kérte Schmidt Máriától, majd Orbán Viktortól is, hogy kapjon információt és beleszólást a Józsefvárosi pályaudvar átépítésével létrejövő tárlatot illetően, ám a kérés süket fülekre talált. A Mazsihisz - közgyűlésének döntése alapján - végül bojkottálja a holokauszt emlékév programjait, így a Sorsok Háza projektet is.

A szervezet és a mérvadó szakértők a Sorsok Háza kapcsán leginkább azzal a koncepcióval nem értettek egyet, hogy Schmidt pusztán a vészkorszakkal, a deportálásokkal akart foglalkozni, az oda vezető úttal nem. Indoklása szerint azért nem, mert erre ott van a Páva utcai Holokauszt Dokumentációs és Emlékközpont (HDKE).

Azt egyébként, hogy a Józsefvárosi pályaudvaron a holokausztra emlékező intézmény legyen, Szita Szabolcs, a HDKE igazgatója vetette fel. Szita azóta távozott a HDKE éléről, mert annak kuratóriumi elnöke a Szakály Sándor vezette, Veritas Intézettel kötött megállapodást.

A Raoul Wallenberg és a vészkorszak alatti embermentés szakértőjeként Szita elhatározta, hogy az emlékközpont részeként létrehozna a pályaudvaron egy, az embermentőknek emléket állító kiállítást. Ám a hazai zsidó szervezetek tetszését nem nyerte el ez az elképzelés. Túlzónak találták, hogy az áldozatok számához képest csekélynek mondható embermentésnek ilyen reprezentatív emléket állítsanak.

Így 2013 folyamán módosult a projekt tartalma és neve, immár az áldozatokra fókuszálva: Holokauszt Gyermekáldozatainak Emlékhelye - Európai Oktatási Központ lett az új projekt. A módosított terveket tavaly elfogadta a holokauszt 70. évfordulójának nagyszabású megemlékezéseit szervező Magyar Holokauszt-2014 Emlékbizottság is, ahol a kormány képviselői és a zsidó szervezetek együtt döntöttek az eseménysorozatról.

Az emlékbizottság tavaly szeptemberi nyilvános ülésén az intézmény nevére Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz akkori ügyvezető igazgatója a Zsidó Sorsok Háza, Kirschner Péter a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület elnöke pedig Kertész Imre művére utalva a Sorstalanság Háza kifejezést ajánlotta, ám Schmidt egy mozdulattal lesöpörte valamennyit javaslatot.

Schmidt október elején ugyan összehívott egy nemzetközi tanácsadó testületet, de úgy tudjuk, csupán egyszer, az alakuló ülésen találkoztak. Szakértőként Gerő András, Haraszti György, Horváth Miklós, Markó György és Stark Tamás történészeket kérte fel, de Vajda Mihály filozófus, Pelle János újságíró, vagy Szász János filmrendező és természetesen a Terror Háza stábja is dolgozik a projekten.

A magyar holokausztkutatás nagy nevei, mint Randolph L. Braham vagy Deák István nem kívántak részt venni a Sorok Háza felépítésben. Sőt, Braham élesen bírálta a kormányt, és tiltakozásul magas állami kitüntetését is visszaadta. Ahogy számos más magyar értelmiségi, Konrád György is visszautasította a projektben való formális részvételt.

A Mazsihiszt kényelmetlenül érintette, hogy Schmidt Mária nem hajlandó meghallgatni érveiket, ám sokáig mégsem akart nyíltan szembefordulni a kormánnyal. Ám Szakály Sándor botrányt kavart kijelentése - a történész az 1941-es Kamenyec-Podolszkba történt deportálást "idegenrendészeti eljárásnak" nevezte -, majd a Szabadság téri német megszállási emlékmű után már nem maradt a zsidó szervezet számára más út, mint az emlékév bojkottja.

Közben az elmúlt napokban Andrew Baker rabbi kezdeményezésére Schmidt Mária, a projekt szakmai irányítója tájékoztatta a Sorsok Háza-projekt helyzetéről Heisler Andrást és Andrew Burnst, valamint magyar és külföldi szakértők egy csoportját. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a jelenleg is működő nemzetközi tanácsadó testületen kívül tudományos szakértőkből álló nemzetközi munkacsoport jön létre, amely véleményt mond majd a kiállítások tartalmáról és kontextusáról.

Ugyanakkor egy másik tudományos munkacsoport is alakul majd annak érdekében, hogy segédkezzen a Sorsok Háza részeként létrehozandó oktatási központ anyagainak és módszereinek kialakításában.