A sakál napja

Publikálás dátuma
2014.08.05. 16:35
Fotó: Thinkstock
Az őshonos aranysakál Magyarországra visszatérését sokan alaptalan félelemkeltésre használják. A sajtóban megjelent hírek és vélemények ellenére azonban a sakálok nincsenek veszéllyel a hazai, túlszaporodott őzpopulációra. 

A WWF Magyarország hangsúlyozza, hogy több kutatásra lenne szükség e kistermetű, őshonos kutyaféle jobb megismeréséhez. Csak hiteles információk birtokában lehet megfelelő kezelési terveket kidolgozni, és ezzel a sakálokkal való együttélést problémamentessé tenni.

Az elmúlt hetekben-hónapokban több tudósítás jelent meg az aranysakálok okozta „veszélyekkel” kapcsolatban. Erősen túlzó, elfogult vélemények további felnagyításával némelyikük valóságos „sakál-apokalipszist” emleget. A WWF Magyarország szerint a sakál megjelenése és újbóli megtelepedése természetes folyamat. A rókánál alig nagyobb termetű, mintegy 10-12 kg tömegű ragadozó elsősorban kisebb emlősökkel – köztük pockokkal illetve elhullott állatokkal – táplálkozik, így fontos szerepe van a természeti tájak egészségi állapotának megőrzésében.

„Sajnálatosnak tartjuk, hogy a médiában valamennyi hazai ragadozófajt időnként veszélyes fenevadként mutatnak be, ami meglehetősen távol áll a valóságtól” – mondta Gálhidy László, a WWF Magyarország erdővédelmi programvezetője. A hiúzok, farkasok, rókák és az aranysakál is fontos szerepet töltenek be a természetben a növényevő állatok selejtezésével, a dögök eltakarításával, a túlszaporodó kártevők gyérítésével. Sokan tudatlanságból, alaptalan félelemből, vélt vagy valós érdekből az irtásukat szorgalmazzák. A fokozottan védett hiúz és farkas esetében ez bűncselekmény, a róka és az aranysakál állományszabályozása ugyanakkor törvényes keretek között jelenleg is elvégezhető – tette hozzá a szakember.

Az aranysakál jelenleg korlátlanul vadászható, sőt csapdázható az egész év során. A mérgezésük ugyanakkor tilos, mert az számos más emlős- és madárfajra veszélyt jelentene. Fontos hangsúlyozni, hogy a sajtóban megjelent hírek és vélemények ellenére a sakálok hatása a nagyvad fajokra, tehát az őzre, a szarvasra és a vaddisznóra, minimális, mivel legfeljebb a fiatal egyedeket képesek elejteni. Valós tény ugyanakkor, hogy a Kárpát-medencében e három patás vadfaj részben éppen a ragadozók kipusztítása miatt szaporodott túl, ami mára elviselhetetlenné tette a mezőgazdasági és az erdei vadkárt. Növekszik a közúti vadbalesetek száma, és a kullancsfertőzések gyakorisága is a szoros kapcsolatban áll a patások állományának nagyságával. A magas vadlétszám fenntartásában ugyanakkor a műkedvelő vadászokból élő vadásztársaságok érdekeltek, ezért a vadállomány elhanyagolható mértékű csökkentése is a ragadozókkal szembeni haragot táplálja.

Szerző

Bringaverseny a barlangrendszerben

Publikálás dátuma
2014.08.04. 18:37
Fotó: Thinkstock
Augusztus 9-én, szombaton kerül megrendezésre ötödik alkalommal hazánk egyik legkülönlegesebb kerékpárversenye, a MOFÉM Underworld Kupa, amely a kőbánya alatt található pincerendszer mélyére kalauzolja le az érdeklődőket.

A föld alatti bringaverseny helyszíne világviszonylatban is egyedülállónak számít. A kőbányai alatt húzódó járatokról legelőször IV. Béla magyar király 1244-ben kelt oklevelében tesznek említést. A pincejáratok a valamikori Pannon tengerből visszamaradt mészkő bányászata során alakultak ki, amely idővel Pest város egyik legfontosabb építőanyaga lett. Több híres budapesti építményhez is használtak a X. kerület talajából nyert puha, könnyen faragható kövekből, így a Lánchíd, az Akadémia és az Országház építéséhez is innen vitték az építőanyagot. A mészkő kitermelésének mértéke az 1838-as pesti árvíz utáni újjáépítések idején nőtt meg. A kezdetleges módszerekkel végzett kőfejtés a múlt század végére veszélyessé tette a bányászatot, ezért 1890-ben rendeletben tiltották meg a további munkát. A hátramaradt hatalmas pincerendszer teljes hossza, több mint a 30 km, és még ma is vannak feltérképezetlen részei.

A verseny a Maglódi út alatt húzódó fésűs járatrendszerben és a felszínen található Merkapt Maraton Sportközpontban kerül megrendezésre. Az viadal nyomvonalát alkotó föld alatti szakaszon a pince belmagassága változó, átlagban 2-2,5 méter, a járatok szélessége 3 és 8 méter között változik, de 80 cm széles vasajtón is át kell majd hajtani.

A MOFÉM Underworld Kupa ideje alatt a járatokba a szurkolók is bemerészkedhetnek, sőt a pince bejáratainál egy „fröccszóna” is felállításra kerül, a hol a Bécs-Pozsony-Budapest Ultramarathon (BBU) stábja ingyenes fröccsel vár mindenkit, ahol a Badacsonyi Halgas Pincészet borai szolgálnak majd frissítőként.

A rendhagyó viadal ezúttal is öt futamban kerül lebonyolításra, amelyek közül napot indító 30 perces próbafutam ajánlható a versenyzéssel még csak ismerkedőknek. A többi futamba az edzettebb montisokat várják, amelyekbe a versenyzők a nemük és a születési idejük alapján kerülnek besorolásra, a nők és a junior korúak futama 60, míg a férfiak futamai 70 percig tartanak majd.

Érdekesség, hogy egy világbajnok már biztosan lesz a mezőnyben Kövér Márton személyében, aki tavaly Dániában szerzett maratoni kenuban világbajnoki címet. Marci a versenyt rendező Merkapt SE sportolója, aki nem először vesz részt a MOFÉM Underworld Kupán, hiszen 2012-ben már rajthoz állt - akkor a futamában a 8. helyet szerezte meg.

Hagyományos módon, a versenyen indulók egy egyedi gyártású Underworld Kupás zoknit is átvehetnek majd, amelyet a cseh Moose cég készített az alkalomra, emellett minden nevezési csomagba bekerül egy-egy High5 termék is.

A pincerendszer terhelhetősége miatt futamonként 70 fő indulására van lehetőség, így annak, aki nem szeretne lemaradni a föld alatti versenyről, ajánlott előnevezéssel biztosítani a helyét a MOFÉM Underworld Kupán. Nevezni a rendezvény honlapján, a www.underworldkupa.hu címen, augusztus 7-ig lehet.

Szerző

A világ leggyorsabb napautója

Publikálás dátuma
2014.08.04. 08:13
Fotó: Sunswift.com
Lassan az alternatív energia-meghajtású gépkocsik is utolérik a hagyományos benzines, dízeles társaikat. Ha a fejlődés ilyen tempójú lesz, akkor nem kell rá sokat várnunk.

Tizenegy ausztrál diák fogott össze az Új-Dél-Wales-i egyetemen, hogy megalkossák a Sunswift nevű  elektromos autójukat, amely néhány nappal ezelőtt megdöntötte a kategória világcsúcsát: 500 kilométert tettek meg 100 km/óra feletti átlaggal. A csúcsjavítás már csak azért is érdekes, mert az eddigi rekord, amely még 73 km/órás átlaggal tette meg egyetlen töltéssel az 500 kilométeres utat, 1998-ból származik!

A Sunswift 11 négyzetméternyi napelemes cellával rendelkezik, amelyek befedik a karosszériát és egy 60 kg-os akkumulátort tölt fel. A rekordtöltés alatt azonban „kikapcsolták” a napelemeket, az autó kizárólag a feltöltött akkumulátorral száguldott.

Szerző