Szinte bizonyos, hogy az állami tulajdonú MVM Magyar Villamos Művek Zrt. kontójára csökkenti ősszel a kormányzat az ipari fogyasztók áram-, és gáztarifáit. A díjcsökkentésnek azonban előreláthatóan több százmilliárd forintos ára lesz, amelyet az egész társadalom fizet majd meg - nyilatkozta lapunknak Hegedűs Miklós. A GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője ezt annak kapcsán mondta el, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megerősítette: várhatóan még a nyáron elkészülnek az ipari rezsicsökkentés megvalósításához szükséges hatástanulmányok, ősszel pedig kiderül, hogy megvalósulhat-e, és ha igen, milyen módon a nem lakossági fogyasztók számára is a rezsicsökkentés, illetve az milyen vállalati réteget érint majd.
A kormányzat rendszeresen hangoztatja azt a célkitűzését, hogy Magyarországon olcsóbbá teszi az energiát - az áramot és a földgázt -, mint az Európa más országaiba kerül. Orbán Viktor miniszterelnök az országgyűlési választások előtt nem sokkal azt is kijelentette: cél az, hogy "mi, magyarok versenyképesek legyünk az Egyesült Államok energiaár-rendszerével". Hangsúlyozva: az árak lefaragásával a kabinet terve az, hogy csökkenti a lakosság terheit, és fokozza a hazai ipar versenyképességét.
Arról azonban hallgat a kormányzat, hogy a háztartások rezsijének a csökkentésével tönkre tette a közműszolgáltatók jelentős hányadát - köztük a hulladékszállítókat, a távhőtársaságokat, a kéményseprőket és a vízműveket -, amelyek emiatt évente hozzávetőleg százmilliárd forint támogatásra szorulnak az életben maradásukhoz. Ez az összeg pedig az adózok zsebét terheli. Így a lakosság bőven visszaadja adófizetőként a kormánynak azt az összeget, amit a rezsicsökkentésen megtakarít.
A másik probléma a kormány elképzelésével az - véli Hegedűs Miklós - , hogy a kormányzat mozgástere véges az árak kialakításakor, miután Magyarország energiaszükségletének több mint 80 százalékát importálja, így kénytelen megfizetni az energiahordozókért a világpiaci árakat. Akkor pedig, ha a lakosság és az ipari fogyasztók a valós árak alatt kapják az energiát, a költségvetésnek kell állnia különbözetet, vagyis az összes adófizető viseli majd a terheket, függetlenül attól, hogy mennyi energiát használ.
Az ügyvezető szerint a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy a kormány ősztől az országos áramellátó rendszert birtokló MVM Zrt. bevételeit csökkentve a hálózathasználati díjakat viszi - egyelőre ismeretlen mértékben - lejjebb, s így teszi olcsóbbá a tarifákat az áram esetében a vállalkozások számára. Ez pedig azzal következménnyel jár majd, hogy elvonja a hálózatfejlesztési forrásokat az MVM Zrt.-ől. Ez előbb-utóbb óriási problémák forrása lehet, a hazai áramellátó rendszer fejlesztési igénye ugyanis évi 500 milliárd forint körül mozog, s ha ezt a kormány kivonja rendszerből és támogatásként elosztja az ipari felhasználók között, akkor néhány éven belül leromolhat az áramszállító vezetékrendszer állapota. Ha ez bekövetkezik, akkor pedig ugyancsak adóforintokból kell majd százmilliárdokat költeni az elektromos rendszer működőképességének a fenntartására.
Az iparvállalatok gáztarifát - ma még nem tudni milyen mértékben - szintén az MVM Zrt. számlájára csökkenti majd a kormányzat - állítják iparági szakértők. Akik szerint a gázárak lefaragása ezúttal az MVM által korábban a német E.ON energetikai cégtől átvett gázipari leányvállalatok a veszteségét gyarapítja majd. A ráfizetés ebben az ágazatban is százmilliárd forintos tétel lehet.
Hegedűs Miklós úgy véli: az ipari rezsicsökkentéshez az Európai Uniónak is lesz egy-két szava. A díjkorlátozás révén ugyanis a hazai cégek tiltott energiaár támogatásban részesülnek majd, amely indokolatlan versenyelőnyhöz juttatja majd azokat a külhoni versenytársakkal szemben. Ez a versenykorlátozó intézkedés pedig uniós büntetést vonhat maga után. Az pedig további versenyjogi problémákat vetne fel, ha az árengedményben nem valamennyi hazai vállalati felhasználó egyformán részesülne, hanem csak egy részük kapna kedvezményes díjért energiát.