Izrael kivonult Gázából

Publikálás dátuma
2014.08.06. 07:36
A Gázai övezet határán foglaltak el védelmi állásokat az izraeli egységek FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/ILIA YEFIMOVICH
Tartósabb lehet az újabb tűzszüneti próbálkozás Gázában. Egyiptomi közvetítéssel Izrael és a palesztin szervezetek 72 órás humanitárius fegyvernyugvásról egyeztek meg, s kedd estig nem újultak ki a harcok. Izrael kivonta szárazföldi erőinek nagy részét Gázából, s bejelentették, hogy a katonai offenzíva elérte célját.

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár felhívta Izraelt és a Hamászt, hogy ezúttal tartsák tiszteletben a fegyvernyugvást, s kezdjenek hozzá a tartós tűzszünetről szóló tárgyalásokhoz. Izrael is elküldte képviselőit Kairóba, ahol az elkövetkező napokban közvetett megbeszélések kezdődnek, a palesztin képviselők már vasárnap megérkeztek az egyiptomi fővárosba. Izraelben összeült a biztonsági kabinet a helyzet értékelésére.

Palesztín kárbecslés

A Gázai övezetet az izraeli hadművelet következtében ért háborús károk nagyságát legalább négy-hatmilliárd dollárra becsülte a palesztin gazdasági miniszterhelyettes. Rámalláhban, a Palesztin Hatóság székhelyén kedden Taiszir Amro elmondta, hogy ez a veszteségek minimális összege, s az adományozó országok szeptemberben találkozót terveznek Norvégiába. A jelenlegi becslés csak a közvetlen károkat tartalmazza. Több száz házat leromboltak az izraeli légi és szárazföldi csapások a 29 napig tartó harcok idején, és egy bombatalálat nyomán leállt a 360 négyzetkilométeres övezet egyetlen erőműve is.A Hamász-kormányzat a hadművelet előtt is csak napi 8-12 órán át tudta biztosítani 1,8 millió gázai számára az áramszolgáltatást.

Közvetlenül a fegyvernyugvás előtt, kedd reggel Tel Avivban és Jeruzsálemben még megszólaltak a szirénák, a Hamász egy sor rakétát kilőtt Izraelre az utolsó pillanatban. Az izraeli légicsapások is folytatódtak. Az izraeli védelmi erők bejelentették, hogy teljesítették a céljukat: megsemmisítették a Hamász titkos alagúthálózatát, amely nem csupán csempészetre, hanem támadások, rajtaütések indítására is szolgált, s meggyengítették a Hamász katonai képességeit.

Peter Lerner, az izraeli hadsereg szóvivője a CNN-nek elmondta, nincsenek már izraeli katonai erők Gázában. Az izraeli egységek ugyanakkor védelmi pozíciókat vettek fel Gáza határán. Izrael felkészül arra is, hogy a Hamász esetlegesen megsérti a

tűzszünetet, jelentették be. "Készenlétben állunk, meg kell várnunk, mi történik, a gázai fejlemények alapján döntünk a következő lépésekről" - közölte a Jerusalem Posttal egy izraeli védelmi forrás.

Július 8-án kezdődött a Gázai övezetben az izraeli offenzíva. A BBC által készített összesítés szerint keddig több mint 4760 izraeli légicsapást hajtottak végre Gázában, több mint 3370 rakétát lőtt ki a Hamász izraeli területre, ezek közül 578-at semmisített meg a Vaskupola rakétavédelmi rendszer.

Lemondott a brit miniszter
Lemondott a brit kormány első muszlim minisztere, tiltakozásul a Cameron-kabinet Gáza-politikája miatt. A 43 éves Sayeeda Warsi bárónő, külügyi államtikár és vallásügyi miniszter közölte, nagy sajnálattal benyújtotta lemondását David Cameron kormányfőnek. A kabinetet bírálta az ellenzéki Munkáspárt, amiért nem volt hajlandó Izrael katonai fellépését "aránytalannak" minősíteni. Philip Hammond, az új külügyminiszter a múlt héten úgy fogalmazott, hogy Gázában "tűrhetetlenné" vált a helyzet. George Osborn pénzügyminiszter sajnálatos és teljességel szükségtelen lépésnek nevezte Warsi lemondását.

Palesztin források szerint Gázában 1867 ember veszítette életét, az ENSZ becslései szerint a halottak 68 százaléka polgári személy volt, az izraeli fegyveres erők adatai szerint legalább 900-an Hamász-harcosok voltak. Izraelben négy polgári személy halt meg, 63 izraeli katona esett el. Izrael több mint 82 ezer tartalékost mozgósított a gázai offenzívára.

Több mint 200 ezer gázai kényszerült a harcok miatt otthona elhagyására. Hágában tegnap Riad al-Malki, a Palesztin Hatóság külügyminisztere a Nemzetközi Büntető Bíróság ügyészeivel találkozott, s a megbeszélés után úgy nyilatkozott, világos bizonyítékok vannak arra, hogy Izrael háborús bűnöket követett el Gázában.

Szerző

Már nem olyan erős Procházka pártja

Ha július végén tartották volna a parlamenti választásokat Szlovákiában, a Smer lett volna az első a szavazatok 36,8 százalékával – derül ki a pozsonyi Új Szó által közölt felmérésből. Robert Fico pártjának első helye biztos ugyan, de megerősíti azt a trendet, mely szerint a Smer sokat esett vissza az eltelt egy évben, népszerűsége már messze nem a régi.

Radoslav Procházka ifjú pártja, a Háló lenne a második egy esetleges voksolás esetén 10,6 százalékkal, majd a Smerrel kokettáló Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) következik 9,7 százalékkal.

Az Egyszerű Emberek (Olano) végeznének a negyedik helyen 7,8 százalékkal. Őket a Híd (7,1), majd a Magyar Közösség Pártja (5,2) követi, vagyis mind Bugár Béla, mind Berényi József tömörülése bekerülne a pozsonyi törvényhozásba. A többi párt, így a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ), illetve a liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) sem kerülne be a Nemzeti Tanácsba.

A felmérés negatív meglepetése a Háló, amely a júniusi több mint 15 százaléka után öt százalékot esett vissza. "A párt védjegyét a nyilvánosság szemében konkrét programmal és annak eredményeivel kell megerősíteni. Ezekben a napokban időnket főként az alakuló kongresszus előkészítésének szenteljük, a nyilvánosság bizalmát pedig Szlovákia egyszerű és hasznos állammá való átalakításának programjával kívánjuk elnyerni" – jelentette ki Radoslav Procházka pártelnök a SITA hírügynökség szerint.

Hozzátette, a program alapjait a szeptemberben esedékes kongresszuson kívánják bemutatni. "A népszerűség csökkenése ellenére a Hálót a legerősebb ellenzéki erőnek és jelenleg a kormánypárt egyetlen kétszámjegyű vetélytársának tartom, ami a hat hónapos fennállásához képest egészen egyedülálló. Ez reményteljes perspektíva a párt törekvései számára" - mondta.

Szerző

Megzabolázták a török médiumokat

Publikálás dátuma
2014.08.06. 07:31
Csalóka kép: Erdogan valójában folyamatosan távolodik Európától FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SASCHA SCHUERMANN
Törökországban augusztus 10-én rendezik meg az elnökválasztást. A voksolás végkimenetele egyetlen percig sem kérdéses, csak azt nem tudhatjuk előre, Recep Tayyip Erdogan hivatalban lévő miniszterelnök hány százalékkal győz majd. Erdogan népszerűségének oka részben az, hogy megzabolázta a kormányt bíráló médiumokat, kiépítette hatalmát, leépítette az ellenzéket, valamint a rá veszélyes hadsereget. 

Az újság munkatársainak egy részét elbocsátották, majd eladták a Turkuaznak. A médiacsoport a Calik Holdinghoz tartozik, amelyet Ahmet Calik, Erdogan bizalmasa irányít, s felügyelőbizottságában helyet kapott a miniszterelnök veje. Ezután a lap a kormányzat szócsövévé vált. A Sabah egyébként heti mellékletében válogatott cikkeket közöl a New York Timestól.

Ami a Calik Holdingot illeti, a vállalkozás Erdogan alatt virágozni kezdett. A holding nyeri sorban a közbeszerzési eljárásokat. A Calik család eredetileg csak textilkereskedelemmel foglalkozott, a szektorban jól is csengett a Calik név, méghozzá már a harmincas évek óta. Azóta holdinggá terebélyesedett.

Megvetette a lábát az energia-, a bankszektorban, az építőiparban, s a médiában. Éves forgalma eléri a 2,8 milliárd dollárt, s körülbelül 20 ezer embert foglalkoztat. A holding egyébként Albániában is érdekelt, megvásárolta az Albtelecomot, illetve a tiranai Banka Kombetare Tregtare részvényeinek 60 százalékát.

Elbocsátják az ellenzéki újságírókat

Az elmúlt években tehát Törökországban olyan viszonyok alakultak ki, hogy a kormánypárt gondoskodott arról: a választás ne legyen demokratikus. Médiafölénye olyan jelentős, hogy az ellenzék úgyszólván labdába sem rúghat. Felülről irányítják a médiaholdingok átvételét, átjátsszák a kormányhoz közel álló cégeknek, a kormánnyal szemben kritikus újságírókat elbocsátják.

A televíziók nagy többsége kormánypárti lett, ami azért fontos, mert a kelet-törökországi, kevésbé tehetős anatóliai réteg főleg a televízióból, a kormányzathoz közel álló csatornákból értesül a napi történésekről.

Az ellenzéki elnökjelölteknek jóval kevesebb a megszólalási lehetőségük az elnökválasztási kampányban, mint Recep Tayyip Erdogannak. Mehmet Türker, a Sözcü című lap publicistája az elnökválasztást olyan úszóversenyhez hasonlította, ahol az egyik versenyzőt motor hajtja.

Miközben az ellenzéki elnökjelöltek lehetőségei korlátozottak, Erdogan mögött áll a teljes kormányzati apparátus, minden olyan eszköz, ami alkalmas az emberek manipulálásához, s a sikeres kampányhoz. Arról nem is szólva, hogy Erdogan kampányához hírek szerint közpénzeket is felhasználtak.

A kritikus újságírók megpróbálják ugyan mobilizálni az embereket a kormányzat ellen, de ma már bátorság is kell ahhoz, hogy valaki bírálni merészelje "Törökország szultánját" - írta a Neue Zürcher Zeitung. A kormányfő ugyanis nem kedveli a bírálatokat, számos pert indított újságírókkal szemben állítólagos hitelrontás miatt. Ha egy neki nem tetsző véleményt olvas, maga telefonál a szerkesztőségeknek, hogy kifejezze nemtetszését, s a főszerkesztőtől az adott újságíró elbocsátását követeli. Időnként a televíziók műsorstruktúrájába is beavatkozik. 

Az ellenzék szerint egyenlőtlen harc folyik: az állami médiahatóságban, az RTÜK-ben is többségben vannak az AKP emberei. A hatóság magas büntetéssel sújt egyes csatornákat, másokat be is zár, felettébb furcsa indokokkal. Aligha írható a véletlen számlájára, hogy a büntetésekkel túlnyomórészt a kormányt bíráló médiumokat sújtják, így például a Halk TV-t, amely heteken át beszámolt a tavalyi isztambuli, Gezi parki tüntetésekről.

A Samanyolu TV azzal vívta ki a médiahatóság ellenszenvét, hogy górcső alá vette a kormányzat korrupciós ügyeit. A Cümhüriyet című lap pedig a TRT köztelevíziót támadta, amely "Erdogan rádió- és tévécsatornájává vált".

Frissítve: 2014.08.05. 21:26