Őshonos állatok veszélyben

Ha az agrár-környezetgazdálkodási támogatás megszűnik - akárcsak átmenetileg -, az egyébként is szerény jövedelmet realizáló állattartók levonulnak a területről és felszámolják tevékenységüket. Ez az állatállomány - különösen az őshonos állatfajok - újabb csökkenésével járhat, így akár több ezer állattartó mehet tönkre - mondta a Népszavának a Debreceni Egyetem tanára.

Évtizedek óta foglakozik őshonos állatok tenyésztésével Mihók Sándor, aki a Debreceni Egyetemen tanít. Ott, ahol ő vezette be a természetvédelmi mérnök alap- és mesterszak képzést, tantárgya az őshonos állatok génvédelme és tenyésztése. Mint ismeretes az agrártárca a minap jelentette be, hogy az ebben a hónapban lejáró agrár-környezetgazdálkodási (AKG) programot jövőre már nem folytatja. Majd később az illetékesek árnyalták ezt, miszerint a kormány nem szünteti meg az AKG támogatásokat az augusztus végétől az év végéig terjedő időszakra eső kifizetéseknél: a Földművelésügyi Minisztérium a költségvetésben igyekszik forrást találni, de a következő hét évben csak a jelenlegi támogatás fele jut ilyen célokra.

Az előző hét éves uniós pénzügyi ciklusban 340-350 milliárd forintot adtak az AKG programokra. Ugyanakkor a kormány folyamatosan azt sulykolja, hogy soha akkora támogatás nem érkezett még a magyar mezőgazdaságba, mint amire 2014-2020. között lehet számítani. Ugyanakkor az agrár-környezetgazdálkodásra a kabinet - saját bevallása szerint is - a korábbi összeg fele, mintegy 170 milliárd forint juthat majd. Az AKG időleges, vagy végleges szüneteltetése túlmutat a hagyományos állatfajták sorsán. A kár sokrétű - emlékeztetett Mihók Sándor. Az AKG alapvetően az élő természeti értékek védelmére hozott intézkedés.

Jelentős kár keletkezik

A kormány hibája, hogy átláthatatlanná vált az AKG támogatási rendszer, mivel olyan átalakítást akart, amit az unió nem támogat - jelentette ki Raskó György agrárközgazdász a vg.hu-nak. Nagyon sok állattartót – elsősorban juhászt és tejtermelő tehenészt – fog nehéz helyzetbe hozni a támogatás megszüntetése. Számítások szerint egy magyar családnak – amely 1500 anyajuhot nevel és 8-9 embert foglalkoztat – évi 100-150 millió kárt fog okozni.

A szakember ehhez hozzátette: az AKG elsősorban a füves pusztákat környezet- és természetvédelmét érinti, ami a talajadottságai miatt alkalmatlan eredményes növénytermesztésre, vagy más jellegű gazdálkodásra. Gyakran a fűhozamuk sem számottevő. Ezeken a területeken bármilyen szerény mértékű gazdálkodás sem rentábilis, de annak teljes felhagyása az előbb említett természeti értékek pusztulásával jár. Az ilyen füves puszták, a hozzá tartozó élővilággal ma már alig, vagy nem találhatók meg Nyugat-Európában.

Az egyetemi professzor kifejtette: miután szerény termőképességű, szélsőséges éghajlatú területekről van szó, a háziállatok közül csak az extenzív tartásban is életben maradni képes háziállatok illeszthetők be ezekbe a természetvédelmi programokba. A szürkemarha, az amelyik a késői kaszálás miatt lényegében takarmányértékkel már alig bíró, csaknem fűszalmát is képes lelegelni, hasznosítani, vagy a racka, cigája juh, amelyik a kaszáló gépek által betakarítani képtelen soványcsenkeszes legelőn is talál még némi takarmányt, vagy bronzpulyka, amelyik a "tikkadt szöcskenyájakat" képes összegyűjteni a területről.
A veszteség azonban nem ennyi, hanem sokszoros. Az elmúlt évtizedekben az agrárium szakmai közössége sokat tett azért, hogy a tradicionális állatfajtáink létszáma stabilizálódjon. Az utóbbi években nagy erőkkel igyekeztek a genetikai sokféleséget növelni, egyáltalán a létező populációkban feltárni. Jó állapotba került és kezdett kialakulni a génmegőrzés szabályai szerinti tenyésztés. Ez a fáradozás, legfőképpen az erre a területre az elmúlt évtizedben juttatott évi 45-50 milliárd forintos anyagi forrás egyszerre kárba veszhet az AKG támogatás megszüntével.

Csökkenni fog az őshonos állatfajok egyes fajtáinak létszáma, ezáltal a maradottak genetikai sokfélesége, miközben az 1992-es Rio de Janeiro-i ENSZ Környezet és Fejlődés Konferenciája óta éppen ez került középpontba. Jó néhány állattartó, állattenyésztő tönkre megy. Megszakad az a biológia lánc, ami eddig éltben tartotta az élő természeti értékeket - mutatott rá az egyetemi professzor, aki hozzáfűzte: ha ugyanis megszűnnek a juhok rágta rövid füvű legelők, akkor eltűnnek a kisemlősök, nyomukban a ragadozó madarak. Rövid füvű legelő híján eltűnik a széki csér. A magyar szürke kivonulása az eddigi területekről veszendőbe hagyja a túzokért folytatott évtizedes harcot. Az állati ürülék eltűnése a legelőkről hátrányba juttatja mindazokat a rovarokat, bogarakat, amelyek petéiket az állati ürülékbe rakták. Eltűnnek a rovarok miatt a háziállatokat kísérő madárrajok.
Az AKG-ban jelenleg mintegy 15 ezer gazdálkodó és több mint 1,1 millió hektár földterület szerepel, több mint kétharmaduk egyéni gazdálkodó.

Kérhettük volna a hosszabb határidőt

Célszerű lett volna élni az egy éves határidő módosítással, mert addig kiderülhetett volna, mit tartalmaz az uniós program-csomag - mondta el lapunknak Harangozó Gábor, a mezőgazdasági bizottság szocialista alelnöke. Azt nem tudni, hogy hanyagság, vagy más ok miatt nem fordult a kormány Brüsszelhez a moratórium érdekében, holott ha ezt teszi, az új uniós követelményeknek megfelelően írhatta volna ki az agrár-környezetgazdálkodási pályázatokat. A hazai forrásokra hivatkozni eléggé nevetségesnek tűnik úgy, hogy év közben, amikor az agrártárcánál is megszorítások lesznek és az AKG idei támogatási igénye legalább 30 milliárd forint - érvelt a politikus.