Előfizetés

Lezárult a Takarékbank adásvétele

Publikálás dátuma
2014.08.06. 12:50
Fotó: Vajda József/Népszava
Lezárult a Takarékbank adásvétele, a Magyar Posta Zrt. augusztus 6-án átruházta a tulajdonában álló Takarékbank részvényeket a Magyar Takarék Befektetési és Vagyongazdálkodási Zrt.-re - közölte szerdán a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. törzsrészvényeinek értékesítésére létrehozott Közös Értékesítési Bizottság  szerdán az MTI-vel.

Tájékoztatásuk szerint ezzel végleg lezárult a Takarékbank 54,83 százalékos részvénycsomagjának értékesítése, a szövetkezeti hitelintézetek közel 75 százalékos tulajdonában álló társaság az értékpapírok vételárát már korábban megfizette. Az adásvétel lezárását az tette lehetővé, hogy a Fővárosi Ítélőtábla július 8-án visszavonta a Fővárosi Törvényszék korábbi végzését, amelyben az elsőfokú bíróság ideiglenesen megtiltotta a Magyar Posta Zrt.-nek, hogy átruházza a tulajdonában álló Takarékbank részvényeket - írta közleményében a KÉB. 

A Magyar Fejlesztési Bank Zrt. és a Magyar Posta Zrt. 2014. március 10-én kötött adásvételi szerződést a Magyar Takarék Befektetési és Vagyongazdálkodási Zrt.-vel a Takarékbank 54,83 százalékos részvénycsomagjára. A tranzakció zárása már korábban megtörtént, a szövetkezeti hitelintézetek közel 75 százalékos tulajdonában álló társaság június 2-án az értékpapírok 9 milliárd forintot meghaladó vételárát megfizette.

Az értékpapírok átruházását a Magyar Posta Zrt. azonban nem teljesíthette, mert a Fővárosi Törvényszék - az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) által az állam és további öt alperes ellen indított polgári peres eljárásban - április 18-i végzésében ideiglenesen megtiltotta, hogy a tulajdonában lévő Takarékbank részvényeket bármely személyre átruházza. A döntést az alperes megfellebbezte, a másodfokú bíróság a végzést megváltoztatta, elutasította a felperes OTSZ ideiglenes intézkedés elrendelése iránti kérelmét.

Az április 18-ai tárgyaláson bejelentették, hogy a Fővárosi Törvényszék az Alkotmánybírósághoz fordul, mert álláspontja szerint alaptörvény-ellenes a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény, és annak megsemmisítését kérte. Az Alkotmánybíróság július 2-án közzétett határozatában kimondta, hogy a szövetkezeti hitelintézetek integrációja két ponton alkotmányellenes, összességében azonban megfelel az alaptörvénynek.

A Fővárosi Ítélőtábla július 8-án hozott döntésében megállapította, hogy nem álltak fenn az ideiglenes intézkedés elrendelésének jogszabályi feltételei, az elsőfokú bíróság végzése alaptalan volt. Az ítélőtábla indoklása szerint a "bíróságoknak nincs arra jogszabályi felhatalmazásuk, hogy egy hatályban lévő törvény által biztosított jog gyakorlásától a jogosultat eltiltsák". A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye - áll a KÉB közleményében.

A Magyar Posta Zrt. a szerződéses kötelezettségének eleget téve, augusztus 6-én átruházta a tulajdonában álló Takarékbank részvényeket a Magyar Takarék Befektetési és Vagyongazdálkodási Zrt.-re, így az adásvétel végleg lezártnak tekinthető. Az állam ezzel, a törvényben foglalt kötelezettségeinek megfelelően, a Takarékbankban szerzett átmeneti többségét biztosító részvénycsomagját egy szövetkezeti hitelintézeti többségű társaság részére értékesítette - tudatták.

Maradt mélypontján a forint reggelre

Alig változott szerda reggelre a forint árfolyama, a jegyzés az előző nap elért idei mélypontjának közvetlen közelében maradt.

Az eurót szerdán reggel hét óra előtt 315,43 forinton jegyezték a nemzetközi devizakereskedelemben, szemben a kedd esti 315,56 forinttal.A forint kedden délután 315,89-es eurójegyzésen érte el idei leggyengébb árfolyamát. A dollárt a kedd esti 236,04 forint után 235,95 forinton, a svájci frankot 259,34 után 259,41 forinton, a japán jent pedig 2,2974 forint után 2,3007 forinton jegyezték szerdán kora reggel.

Az euró árfolyama változatlan, szerdán reggel is megegyezett a kedd esti 1,3368 dollárral.

Mérséklődik a fogyasztás növekedése

Júniusban is nőtt az áruházi - kiskereskedelmi - vásárlás, de a bővülés üteme a májust követően a hatodik hónapban tovább csökkent - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden. Idén júniusban csak az üzemanyag értékesítés nőtt jelentősebb mértékben, a többi áruterületen 1 százalék alatt maradt a növekedés az előző év azonos időszakához képest.

Az iparcikkeknél már májusban is mérséklődött a növekedés üteme, feltehetően a vásárlók óvatosabban költekeznek. Ennek egyik oka lehet, hogy a gyenge forintárfolyam többletterhet jelent a devizahiteles háztartásoknak. A háztartások vásárlásainak változásaiban az elmúlt évek tapasztalatai alapján döntő tényező a gazdaság teljesítménye, ezen keresztül a reálkeresetek, reáljövedelmek alakulása. A 2014. első negyedévi fogyasztás megugrást követően feltehetően a vásárlóerőhöz igazodik a kiskereskedelem is.

A második félévi kilátásokat befolyásolhatja a forint árfolyamának alakulása (tartósan gyenge forint árfolyam végül is drágíthatja az import alapanyag és késztermék beszerzést).

Éves szinten az áruházi vásárlásokban továbbra is növekedéssel lehet számolni, ennek mértéke összességében 2-3 százalék körül mozoghat. A kereskedők korábban is azzal számoltak, hogy második félévben valamelyest mérséklődhet a fogyasztási cikkek piacának növekedési üteme. A legfrissebb júniusi adat az éves előrejelzésben óvatosságra int. Az áruházi vásárlások összegzésében az online pénztárgép rendszer kiépülésének hatása kedvező lesz .

Jól alakulnak idén az élelmiszer-kiskereskedelemben a trendek háztartási vegyi árunál és kozmetikumnál. Forgalmuk az első félév során - értékben - mintegy 158 milliárd forintot ért el, ami 6 százalékkal nagyobb, mint tavaly január-június között. Mennyiség szempontjából pedig több évi csökkenés után, most 2 százalék pluszt regisztrált a Nielsen Kiskereskedelmi Indexe. Mennyiség szempontjából a vegyi áruk és kozmetikumok átlagát jóval meghaladó arányban adtak el többet például toalett papírból, tusfürdőből, szappanból és borotvapengéből.