Kéretlen prókátorok a Norvég Alap körül

A vs.hu információi szerint, - melyet az érintett nem is tagadott, - egy Tényi István nevű V. kerületi fideszes képviselő jelentette fel az Ökotárs Alapítványt költségvetési csalás miatt, ám a rendőrség sikkasztás gyanújával indított nyomozást. Az Ökotárs osztja el a Norvég Támogatási Alap civil szervezeteket támogató forrásait.

"Izgalmas kérdés, hogy ha az ügyészségre érkezik egy feljelentő levél költségvetési csalásról, abból hogyan változik át a feljelentés tárgya sikkasztássá, ezt már a jogászaink is vizsgálják" - jegyezte meg Foltányi Zsuzsa, az Ökotárs tanácsadója lapunknak.

A vs.hu szerint Tényi István e-mail címéről küldte el a feljelentéseket június végén. A feljelentő személyes okokból léphetett - egyes vélemények szerint azért a háttérben talán szólhattak is neki valahonnan - mert a Szegényeket és Rászorultakat Segítő Alapítvány (Szersa) oktatási központjában dolgozott tanárként, de mivel politizált az órákon, elbocsátották négy hónap után.

Foltányi Zsuzsa a Népszavának elmondta, a sajtóban megjelent hírekkel ellentétben, még az sem biztos, hogy őket jelentette fel Tényi, hiszen az Ökotárstól kért a feljelentés kiegészítő információkat a rendőrség. Foltányi lapunknak elmondta, a kért adatok egy részére fent van a válasz az interneten. Az Ökotárs ugyanis minden döntését felrakja a norvegalap.hu-ra, ahol elolvasható, melyik szervezet mire, mennyit kapott, de szerepel a program vezetőjének neve és elérhetősége is. A programokban résztvevő önkéntesek, illetve szerződéses partnerek személyes adatai azonban valóban nem tartoznak a hatóságokra - vélte az alapítvány tanácsadója.

Tovább bonyolítja az ügyet, hogy egyes értelmezések szerint a Norvég Alap első körben futó pályázatait az akkor érvényes államközi szerződés alapján a Kehi vizsgálhatja, de a most kiírt és odaítélt pályázatokra már egy új szerződés érvényes, ami viszont már ezt nem teszi lehetővé.

Bárándy Péter ügyvéd a Népszavának elmondta, a a nyomozásnál a tényállás a lényeg. és nem az, hogy a feljelentő milyen bűncselekménynek jelöli meg a az általa bejelentett esetet. A jogász szerint inkább a sikkasztás gyanúja a furcsa, hiszen aki adja a pénzt, vagyis a norvég kormány elégedett az alapítvány működésével és ennek többször is hangot adott. Ilyen feljelentést pedig általában az tesz, akié a tulajdon, jelen esetben a támogatási források. A kormány ezt ezeket az összegeket közpénznek szeretné tekinteni, mintha magyar állami pénzeszközök lennének, holott ezek norvég, izlandi és lichtensteini adófizetői pénzek.

A kormány azonban a saját, pontosabban a Miniszterelnökséget vezető miniszter kezébe szerette volna látni a pénzek odaítélésének jogát. Ebbe azonban a donorországok nem mentek bele. Ellentétben a kormányzat által felügyelt és a kifizetéseket intéző szervezet egyeztetés nélküli átalakítása miatt felfüggesztett 36 milliárd forintos Norvég Alap forrásaival, a civilek 4 milliárdját továbbra is utalják a norvégok.

Sokan ennek tudják be, hogy az Orbán-kabinet a lejárató kampánya mellett a Miniszterelnökség megbízásából a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) vizsgálatot indított a pályázatokat elbíráló szervezetek és a támogatásban részesülő 58 civil szervezet ellen. A Kehi több körben, szokatlanul rövid határidőkkel dokumentumokat kért be egyebek mellett az Ökotárs Alapítványtól, a TASZ-tól, vagy a Krétakörtől. Olyan személyes, érzékeny adatokra is kíváncsi volt a hivatal.