Előfizetés

Bizonytalan kimenetelű szankciók Oroszország ellen

Jelenleg nagyobbak az euróövezet gazdaságát veszélyeztető kockázatok, mint néhány hónapja - mondta az Európai Központi Bank elnöke csütörtökön Frankfurtban az eurójegybank kormányzótanácsának havi ülése után.

Mario Draghi kijelentette: az ukrajnai válságnak nagyobb a hatása az euróövezetre, mint a világ más részeire. Az EKB elnöke ugyanakkor hozzátette, hogy egyelőre nehéz megítélni, pontosan milyen hatással lesz az ukrajnai helyzet az eurózóna gazdaságára. Megjegyezte, csak néhány euróövezeti pénzügyi intézmény függ jelentősebben Oroszországtól.
"Ugyanakkor nagyon nehéz megítélni, milyen tényleges hatása lesz a szankcióknak az egyik oldalon, és az erre válaszul bevezetett büntetőintézkedéseknek a másikon" - jegyezte meg.

Oroszország csütörtökön teljes embargót vetett ki a marhahús, a sertéshús, a gyümölcs- és zöldségtermékekre, a baromfi, a hal, a sajt, a tej, a tejtermék behozatalára az Európai Unióból, az Egyesült Államokból, Ausztráliából, Kanadából és Norvégiából. Az intézkedés egy évre szól.

Arra a kérdésre, hogy a legfrissebb adatok szerint 0,4 százalékos éves infláció az euróövezetben nem elég alacsony-e ahhoz, hogy az EKB beavatkozzon, Mario Draghi azt felelte: az inflációt az energiaárak nyomták le. Emlékeztetett arra, hogy az energia- és élelmiszeráraktól megtisztított maginfláció 0,8 százalék volt júniusban, ugyanannyi, mint a megelőző hónapban. Az EKB hosszú távú inflációs várakozása továbbra is 2 százalék - ismételte meg.

Az EKB legutóbbi, júniusi ülésén egyhangúlag négy monetáris lépésről döntött: 0,25 százalékról 0,15 százalékra mérsékelték az irányadó kamatot, negatív tartományba, az eddigi nulláról mínusz 0,1 százalékra csökkentették a kereskedelmi bankoknak az EKB-nál tartott betétei után járó kamatot.

Harmadik lépésként szeptemberben és decemberben két új, célzott hosszú távú refinanszírozási programot (TLTRO) indítanak, és ezek keretében több száz milliárd euró friss tőkét bocsátanának alacsony kamattal a kereskedelmi bankok rendelkezésére, hogy fellendítsék a hitelezést.

Emellett bejelentették, hogy megkezdik egy új program, az eszközfedezetű értékpapírok (ABS) vásárlásának kidolgozását.
Az ABS-ek vásárlásáról júliusban a Bloomberg hírügynökség által megkérdezett közgazdászok 44 százaléka vélte úgy, hogy legkésőbb 2014 negyedik negyedévében beindul. A megkérdezettek fele számított arra, hogy az EKB vásárol majd közvetlenül államkötvényeket is.

Mario Draghi csütörtökön elmondta: az ABS-program elindításáról szóló végső döntés sok egyéb tényezőtől függ, de az EKB készen akar állni, vagyis részletesen kidolgozza a programot, hogy bármikor elindíthassa.

Az EKB elnöke a csődtől megmentett portugál Espirito Santo bankkal kapcsolatos újságírói kérdésekre elmondta: a portugáliai és a Portugálián kívüli piaci reakciókból is látható, hogy az illetékes - portugál és európai uniós - szervek gyorsan és hatékonyan léptek föl; az eset, amely rendszerszintű - vagyis az egész euróövezet bankrendszerét érintő - incidens is lehetett volna, erre az egy bankra korlátozódó epizód maradt.

Mario Draghi kifejtette azt is: egyenlőtlen a nemrég beindult, még gyenge és törékeny gazdasági növekedés az euróövezetben. Ennek oka, hogy egyes országok elvégezték a szükséges strukturális reformokat, mások még adósak ezzel - mondta.
Olaszországban fogja tölteni a szabadságát - felelte az EKB elnöke arra a kérdésre, hogy a nyaralásával is segíteni kívánja-e az olasz gazdasági növekedést.

Már szedik a csabagyöngyét, megkezdődött a szüret

A dél-balatoni, korai érésű Csabagyöngyével Ordacsehiben kezdődött meg az idén is a szőlőszüret Európában; a szőlő átvételi ára kilónként 100 forint körül várható - nyilatkozta a szüret csütörtöki indításakor Varga Bálint, a Varga Pincészet ügyvezetője, aki jó esetben közepes szőlőtermésre számít.

A Csabagyöngye a legkorábban érő szőlőfajta az északi féltekén, amelyet a Varga Pincészet kezdett el szüretelni a Balaton Agrár Zrt. területén. Az ebből készülő fehérbort kíméletes hideg erjesztés és szűrés után érlelés nélkül palackozzák azonnal, így néhány hét múlva Európa első újboraként, amolyan hungarikumként kerül a boltok polcaira - mondta Varga Bálint.
Az idei Csabagyöngye 15 mustfokos, ez egy friss, könnyű bornak megfelelő. A pincészet körülbelül 1300 mázsát fog feldolgozni a szőlőből és mintegy 100 ezer palack újbort készít belőle. Száz palackot Brüsszelbe küldenek az ott dolgozó képviselőknek, közalkalmazottaknak kóstolóként Európa első újborából.

A Csabagyöngye magyar nemesítésű szőlő, jelentősebb ültetvények csak Magyarországon találhatóak és bor is csak itt készül belőle - mondta el az ügyvezető.

Bohus Zoltán, a Balaton Agrár Zrt. szőlészeti ágazatvezetője szerint a Csabagyöngyéből 150-170 mázsa termés várható hektáronként az idén, ami átlagosnak mondható, minőségben viszont a savtartalom és a cukorfok kissé elmarad a kívánttól.
Az idei szőlőtermésről szólva Varga Bálint úgy fogalmazott, hogy egy közepes termés lehetősége még benne van az évjáratban, de csak abban az esetben, ha az idő szárazabbra fordul. A szakember egészen biztosnak tartja, hogy idén 10-20 százalék közötti terméskiesésre lehet számítani a fertőzések miatt, hiszen ezen a nyáron szokatlanul fülledt, csapadékos, szinte trópusi az időjárás.

A Balatonon a sokévi átlaghoz képest 20 százalékkal több csapadék hullott, ami mellett 14 százalékkal nőtt a napsütéses órák száma és 1,5 fokkal nőtt az átlaghőmérséklet is. A melegebb és nedvesebb időjárás ugyan pozitívan hat a termésre, de kedvez a szőlőbetegségek kialakulásának is - jelezte.

Eddig elsősorban a lisztharmat okozott nehézségeket. Ha az idő továbbra is csapadékos marad, akkor más betegségekre és jelentős terméskiesésre is számítani kell - mondták a szakemberek. A szőlő mennyisége ugyan nem lesz több, mint tavaly, mégis az átvételi árak csökkenésére számít a pincészet. Tavaly kedvezett az átvételi áraknak, hogy a pincészetek a szokásosnál 15-20 százalékkal több szőlőt dolgoztak fel, mivel a korábbi évek nagy terméskiesései következtében csökkentek a borkészletek, ez a helyzet azonban az idén már nem áll fenn.

Már szedik a csabagyöngyét, megkezdődött a szüret

A dél-balatoni, korai érésű Csabagyöngyével Ordacsehiben kezdődött meg az idén is a szőlőszüret Európában; a szőlő átvételi ára kilónként 100 forint körül várható - nyilatkozta a szüret csütörtöki indításakor Varga Bálint, a Varga Pincészet ügyvezetője, aki jó esetben közepes szőlőtermésre számít.

A Csabagyöngye a legkorábban érő szőlőfajta az északi féltekén, amelyet a Varga Pincészet kezdett el szüretelni a Balaton Agrár Zrt. területén. Az ebből készülő fehérbort kíméletes hideg erjesztés és szűrés után érlelés nélkül palackozzák azonnal, így néhány hét múlva Európa első újboraként, amolyan hungarikumként kerül a boltok polcaira - mondta Varga Bálint.
Az idei Csabagyöngye 15 mustfokos, ez egy friss, könnyű bornak megfelelő. A pincészet körülbelül 1300 mázsát fog feldolgozni a szőlőből és mintegy 100 ezer palack újbort készít belőle. Száz palackot Brüsszelbe küldenek az ott dolgozó képviselőknek, közalkalmazottaknak kóstolóként Európa első újborából.

A Csabagyöngye magyar nemesítésű szőlő, jelentősebb ültetvények csak Magyarországon találhatóak és bor is csak itt készül belőle - mondta el az ügyvezető.

Bohus Zoltán, a Balaton Agrár Zrt. szőlészeti ágazatvezetője szerint a Csabagyöngyéből 150-170 mázsa termés várható hektáronként az idén, ami átlagosnak mondható, minőségben viszont a savtartalom és a cukorfok kissé elmarad a kívánttól.
Az idei szőlőtermésről szólva Varga Bálint úgy fogalmazott, hogy egy közepes termés lehetősége még benne van az évjáratban, de csak abban az esetben, ha az idő szárazabbra fordul. A szakember egészen biztosnak tartja, hogy idén 10-20 százalék közötti terméskiesésre lehet számítani a fertőzések miatt, hiszen ezen a nyáron szokatlanul fülledt, csapadékos, szinte trópusi az időjárás.

A Balatonon a sokévi átlaghoz képest 20 százalékkal több csapadék hullott, ami mellett 14 százalékkal nőtt a napsütéses órák száma és 1,5 fokkal nőtt az átlaghőmérséklet is. A melegebb és nedvesebb időjárás ugyan pozitívan hat a termésre, de kedvez a szőlőbetegségek kialakulásának is - jelezte.

Eddig elsősorban a lisztharmat okozott nehézségeket. Ha az idő továbbra is csapadékos marad, akkor más betegségekre és jelentős terméskiesésre is számítani kell - mondták a szakemberek. A szőlő mennyisége ugyan nem lesz több, mint tavaly, mégis az átvételi árak csökkenésére számít a pincészet. Tavaly kedvezett az átvételi áraknak, hogy a pincészetek a szokásosnál 15-20 százalékkal több szőlőt dolgoztak fel, mivel a korábbi évek nagy terméskiesései következtében csökkentek a borkészletek, ez a helyzet azonban az idén már nem áll fenn.