Bírálják az olasz kormányfőt

Publikálás dátuma
2014.08.08 07:34
Renzi jobban ért az imázsépítéshez, mint a kormányzáshoz FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/DEAN MOUHTAROPOULOS.
Fotó: /
Ma akarja lezárni a szenátusi vitát az olasz kormány a felsőház reformjáról. Matteo Renzi kedvező változások sorát ígérte februári kormányfővé választásakor, bírálói szerint azonban eddig inkább csak szájhősnek bizonyult.

Az olasz kormányfő javaslata szerint a jövőben csak az alsóház hozhat törvényeket. A szenátus tagjait, amelynek tagjai számát száz főre csökkentik – kivéve az államfő által kinevezett öt szenátort – a régiók jelölhetik ki, és csak konzultatív feladatkört kaphat. Renzi meggyőződését fejezte ki, hogy a reformot a terveknek megfelelően fogadtathatja el, s ez komoly politikai siker lenne számára.

Szerdán egyébként újabb egyeztetést tartott Silvio Berlusconi volt kormányfővel a kérdésről. Az új törvény alapjairól az év elején ők ketten állapodtak meg, de az ellenzék, elsősorban a Beppe Frillo-fémjelezte Öt Csillag Mozgalom (M5S) támogatását nem nyerték el. A törvény módosító javaslatairól szóló viták rendre káoszba torkollottak.

Renzi egyébként a közelmúltban két egyeztetést is tartott az M5S képviselőivel, ők azonban továbbra is a „demokrácia végét” vizionálják elfogadása esetén. Az Italicumnak nevezett új választási törvény a nagy pártoknak kedvez. 15 százalékos „bónuszt” ad annak a győztes pártszövetségnek, amely legalább 37 százalékot szerez a választáson.

A javaslat értelmében második fordulót tartanak, ha egyik párt sem szerez ennyi voksot. Az M5S elsősorban a 37 százalékkal elégedetlen. Renzi azt ígérte, a tervezet végső formájához minden parlamenti párt hozzájárulását kéri. Mivel az ellenállás továbbra is nagy a tervezettel szemben, ezért is tűnik meglehetősen nehéznek máig lezárni a vitát.

Bírálói szerint nem ártana, ha Matteo Renzi valamit végre tényleg fel tudna mutatni. Eddig ugyanis nagy jóindulattal sem lehetne eredményesnek nevezni kormányzását. A megoldatlan problémák miatt ráadásul a lapok szerint „fekete szeptemberre” számíthat. Már megválasztásakor egyesek úgy vélték, inkább az imázsépítéshez ért, mintsem a kormányzáshoz.

Kormányának teljesítménye mindenesetre csalódás. Miközben a kommunikáció kiváló, az adatok nem adnak okot derűlátásra. Pier Carlo Padoan gazdasági miniszter például szerdán azt közölte, úgy látja, hazája kikerül a recesszióból. Néhány órával később kiderült, hogy a GDP 0,2 százalékkal csökkent a második negyedévben az első negyedéves 0,5 százalékos mínusz után.

Renzi tavasszal nagyvonalúan azt ígérte, minden hónapban egy fontos reformot fogadtat el, s így hazája kikerülhet a gazdasági válságból. Az első félévi soros olasz uniós elnökséget arra használta fel, hogy azon elképzeléseit népszerűsítse, amelyek szerint fel kell vizezni az Európai Unió szigorú költségvetési előírásait. Ezzel óhatatlanul is szembekerült Angela Merkellel.

Miután a Demokrata Párt (PD) váratlanul nagy fölénnyel nyerte meg a május végén megrendezett európai parlamenti választást, sokan azt remélték: Renzi a választók bizalmát arra használja fel, hogy Spanyolország példáját követve beindítja a szükséges gazdasági reformokat. Ehelyett azonban az alkotmány reformjáról kezdődött hosszas, általában teljesen parttalan vita a parlamentben.

Ha a szenátus el is fogadja a felsőház szerepének módosításáról szóló javaslatot, az is csak részsiker számára, hiszen a tervekre a törvényhozás mindkét házának áldását kell adnia. Renzi azért is bírálatok kereszttüzébe került, mert paktumot kötött Silvio Berlusconival.

Ez több párttársának sem tetszik. Eddig egyébként még nem vesztette el a lakosság bizalmát: a megkérdezettek 50 százaléka támogatja kormányát. A PD népszerűsége pedig 42,7 százalék.

2014.08.08 07:34

Míg Európa emberi jogi díjjal tüntette ki, Ankarában terrorizmusért elítélték a volt bírót

Publikálás dátuma
2019.01.18 19:21

Fotó: ANADOLU AGENCY/ MURAT KAYNAK
A puccsra hivatkozva előzetes letartóztatásban lévő 14 ezer ember közül egy újabb került a 17 ezer elítélt közé.
Terrorszervezeti tagságért tíz év börtönbüntetésre ítélték pénteken Ankarában a Václav Havel-díjas korábbi török bírót, Murat Arslant, aki egyúttal egy bezáratott török civil jogi egyesület, a Bírák és Ügyészek Szövetségének (YARSAV) egykori elnöke is volt.
Az Anadolu török állami hírügynökség beszámolója szerint Arslan annak a "gülenista hálózatnak" volt a tagja, amelyet Recep Tayyip Erdogan török elnök és rezsimje a 2016. július 15-ei katonai puccskísérletért vádol. A hatalomátvételi kísérlet állítólagos kitervelője az Erdogan-rezsim Soros Györgye: egy Amerikában élő török hitszónok, Fethullah Gülen. Gülen tagadja, hogy bármi köze lett volna a történtekhez. Ami viszont bizonyosan "felróható" neki, hogy számos török iskolát nyitottak a támogatásával.
A hatalomátvételi incidens után a török vezetés rendkívüli állapotot vezetett be és 2018 nyaráig sok esetben törvényerejű rendeleteket kibocsátva irányította az országot. Ankara az egyik intézkedés keretében záratta be az Arslan által vezetett YARSAV-ot is. Arslan mindemellett még a török alkotmánybíróság jelentéstevőjeként is dolgozott. Az egykori bírót 2016 októberében tartóztatták le, azóta előzetesben ült.
A börtönben tartózkodott akkor is, amikor 2017 októberében az Európa Tanács Parlamentáris Közgyűlése kitüntette a Václav Havel emberi jogi díjjal.
A hatósági fellépés Törökországban 2016 júliusa óta szakadatlan. Összesen csaknem 220 ezer embert, köztük katonákat, rendőröket, bírákat, ügyészeket, tanárokat, orvosokat, üzletembereket, újságírókat, jogvédőket és civil aktivistákat vettek őrizetbe. Mintegy 17 ezer embert már elítéltek, közülük csaknem kétezret életfogytiglanra, nagyjából 14 ezren pedig még továbbra is előzetes letartóztatásban ülnek. Az Európa Tanács tagja - amelynek Törökország csaknem a kezdetek óta tagja - az elmúlt két és fél évben számos alkalommal bírálta Ankarát a szerinte túlzó megtorlásért. Emellett Ankara azért mégis jó viszonyt ápol Európával, például rendszeresen hatalmas mennyiségű fegyvert vesz Németországtól, de tavaly Orbán Viktor is nagy örömmel látta vendégül Budapesten.
2019.01.18 19:21

Nyerésre állnak a spanyol taxisok, mégis tovább sztrájkolnak az Uber ellen

Publikálás dátuma
2019.01.18 18:55

Fotó: AFP/ Josep LAGO
Nem teljesült minden egyes követelésük, így határozatlan ideig tartó munkabeszüntetésbe kezdenek.
Határozatlan idejű sztrájkba léptek péntek délután a barcelonai taxisok, miután a katalán kormány nem fogadta el az alternatív közösségi személyszállítás (Uber, Cabify) korlátozására vonatkozó összes követelésüket.
A taxisok azt szerették volna elérni a tárgyalások során, hogy kötelező legyen legkevesebb 12 órával korábbi előrendelést leadni az alternatív cégek szolgáltatásaira.
A helyi vezetés ezzel szemben 15 perces előrendelési idő meghatározását tartotta indokoltnak. A katalán kormány elfogadta viszont azt a szintén elképesztő követelést - mely az utak terheltségét és a légszennyezettség mértékét is fölöslegesen növeli -, hogy az Uber és a Cabify autóinak minden egyes fuvar után vissza kelljen térniük a bázisukra, mielőtt új utast vesznek fel. A taxis szervezetek azonban ezt is kevésnek tartják elégségesnek, ezért azonnali tiltakozóakciót hirdettek, és kora délutántól több forgalmas barcelonai főút fogalmát kezdték akadályozni, továbbá lassítani a haladást például a repülőtérre vezető úton.
Madridban jövő hétfőtől lépnek határozatlan idejű sztrájkba a helyi taxisok, követelve az érvényes törvényi szabályozás betartását, amely 30 taxisonként 1 úgynevezett VTC-engedély kiadását teszi lehetővé. Ez az a hatósági dokumentum, amelyet a közösségi személyszállítást végző sofőröknek be kell szerezniük a munkavégzéshez Spanyolországban.
A spanyol fejlesztési minisztérium adatai szerint 2018 végén mintegy 66 ezer taxis-, és több mint 13 ezer VTC-engedély volt érvényben az országban. A spanyol fővárosban mintegy 15 ezer taxiengedélyre mintegy 6500 VTC-engedély jutott. Barcelonában közel 11 ezer taxis mellett több mint kétezer VTC-autó működhetett.
Spanyolországban tavaly július végén csaknem egy hétig tartó sztrájkot tartottak a taxisok több spanyol városban, követelve, hogy az illetékes fejlesztési minisztérium garantálja a törvényi előírások betartását, mert a megengedettnél több Uber és Cabify autó működik, továbbá szerintük az ágazatban a követelmények nem egyformák, így a verseny nem tisztességes. A taxisok tiltakozása több alkalommal is erőszakos cselekményekbe fordult, a spanyol rendőrséghez több mint 60 feljelentés érkezett Uber vagy Cabify sofőröktől az őket ért fizikai agresszió vagy az autójuk megrongálása miatt. A sztrájknak akkor az vetett véget, hogy a szaktárca elfogadta a taxisok fő követelését, és az autonóm kormányok, önkormányzatok hatáskörébe helyezte át az alternatív közösségi személyszállítási szabályozást, azzal a kitétellel, hogy 2022-ig az aktuális állami szabályozás marad az irányadó.
2019.01.18 18:55