Pár hete tíz alapító szervezet által működtetett 19 adománybolt részvételével megalakult az Adományboltok Országos Szövetsége. Sáhy Gáborral, a Cseriti Szociális Szövetkezet ügyvezető elnökével beszélgettünk a hálózat jelenlegi helyzetéről és a további tervekről.
A jelenkor nehéz gazdasági és feszült társadalmi környezetében különösen felértékelődik az intézményesített jótékonykodás szerepe. Az angolszász országok a Vöröskereszttel együttműködve évtizedekkel ezelőtt kidolgozták ezt a modellt Charity Shop hálózatok formájában, ami azóta már világszerte elterjedt. A magyar CSERITI elnevezés többes jelentéssel bír. Egy új mintaszövetkezet, egy forradalmian új jótékonysági brand, és egy szociális célú társadalmi tevékenység együttesét foglalja magába. Ez nem csak fogalom, vagy márkajel, hanem szemléletmód, életforma is. Az adománybolt egy hiánypótló megoldás, mely szolgálja a társadalmi érzékenység és felelősségvállalás növekvő szükségletét - mondja Sáhy Gábor, aki ezzel a nonprofit rendszerrel amerikai útján ismerkedett meg.
Az első boltok tulajdonosai eredetileg a forprofit szférából érkeztek, mára azonban ez nem kifejezetten jellemző. Az üzemeltetéssel minél több munkahely teremtése is cél, illetve hátrányos helyzetű emberek visszajuttatása a munkavilágába. Vannak, akik kényszervállalkozók, vannak, akik ezt megelőzően egészen mással foglalkoztak, de megszűnt a munkahelyük.
A rendszer és a bolthálózat működésének lényege egyszerű: az adományozni vágyók behozzák, és eladásra ajánlják fel már nem használt, de mások számára még értéket képviselő személyes használati tárgyaikat, melyekért ellenszolgáltatást nem kapnak. Sokan vannak, akik a szekrény felső polcán őrizgetnek rég megunt eszközöket, ruhaneműket, amelyek a végén az adományboltok egyikében kötnek ki. A feleslegessé vált, de használható tárgyak piacra történő visszaforgatásával egy teljesen új típusú funkcionális újrahasznosítást valósítanak meg, nem beszélve a szociális vásárlási lehetőségről:jelentősen áron alul lehet a szükséges dolgokat megvásárolni.
A hálózat üzemeltetése során nagyobb mennyiségben jutnak, régi, jó minőségű, de felújításra szoruló tárgyakhoz, melyekkel jelenleg sajnos tudnak foglalkozni. A re-design keretében terveik szerint régi bútorokat öltöztetnek majd új, modern köntösbe. Fontos számukra, hogy minél több régiséget funkciójában újrahasznosítsanak. Így összehozzák a régmúlt stabil szerkezeteit a mai elvárásoknak megfelelő trendekkel, miközben aktív munkahelyeket teremtenek.
-Egy régi bútor, egy tervező, egy asztalos, egy kárpitos, egy festő, és sok-sok munkaóra. A munkavállalói célcsoport elsősorban hátrányos helyzetű, 55 évnél idősebb, nyugdíj előtt álló munkanélküli szakemberekből állna - mondja Sáhy Gábor. Felvették a kapcsolatot a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Design Intézetével és a Királyutca Designutca Klaszter, valamint a Kultunió vezetésével. 2013 őszén elkészültek a pilot produktumok.
A hátrányos helyzetű munkavállalók alkalmazásán túl önmaga is menően, második lépcsőként készülnek megváltozott munkaképességű munkavállalókat is foglalkoztatni. Az Adományháló egy többcélú támogatáshoz felépített rendszer, ám ebben a fázisában - az adományboltok életképessé tételén keresztül - még önmaga is megerősítésre szorul. Folyamatos társadalmi befogadása reményeik szerint a jövőben már üzleti eredményességgel is társulhat, amely a klasszikus charity shop modell elvárásainak is megfelelve lehetővé teheti az adományboltok kijelölt célterületeinek intenzív támogatását.
Szeretnék sikeresen meghonosítani ezt a nyugati kultúrkörökben régóta jól működő modellt, szociális hálózattá fejlesztésén keresztül adományboltok sokaságával behálózni az egész országot. Nagyon úgy tűnik, itthon is egyre nagyobb szükség van rá.
