"Egy olyan rezsim, amely nem hajlandó tolerálni a polgáraival folytatott nyílt párbeszédet és parancsuralmi gazdaságot épít, hozhat valamelyes pénzügyi hasznot a kormányon levőknek, nekünk nehezünkre esne sikeresnek nevezni egy olyan modellt, amely saját magának, és nem a társadalom egészének ér el profitot, méghozzá a piac kemény kézi vezérlésével és az ellenvélemény elhallgattatásával" - válaszolta a Magyar Nemzetnek adott interjújában az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ügyvivője arra az újságírói kérdésre, hogy "miért nem tud Amerika megbékélni azzal, hogy másutt más rendszerek vannak". André Goodfriend látszólag általánosságban beszélt az Orbán Viktor kormányfő szóhasználatában "illiberális demokráciáknak" nevezett rendszerekről, de az utóbbi időszak amerikai kritikái alapján egyértelműnek tűnik, hogy az üzenet a jelenlegi magyar kormánynak szólt.
Az ügyvivő ugyanis az interjúban emlékeztetett: tusnádfürdői beszédében Orbán az USA-val példálózott, amikor az általa bukottnak tartott liberális demokráciákat ostorozta. "Az én érdeklődésemet az Egyesült Államok említése, valamint azoknak az értékeknek a látszólagos kritikája keltette fel, amelyekben, hitünk szerint, társadalmaink osztoznak" - mondta Goodfriend, ezzel pedig az USA hivatalosan először reagált egy NATO-szövetségesétől érkező bírálatra. Vagyis nem az Egyesült Államok indította el a csörtét, hanem az Amerika-ellenes szólamokat csattogtató magyar miniszterelnök.
Orbán ugyanis beszédében a 2008-ban az USA-ból kiinduló gazdasági világválsággal bizonygatta, hogy a liberális demokráciák működésképtelenek. Csakhogy Goodfriend szerint "minden komplexitásával együtt az Egyesült Államok gazdasági rendszere talán pontosan sokfélesége és rugalmas, liberális hozzáállása miatt volt képes túljutni egy nagyszabású megrázkódtatáson". Rámutatott: az elmúlt hat hónapban kétszázezer munkahely jött létre az USA-ban, amelyre 17 éve nem volt példa, ráadásul még mindig rengetegen vándorolnak be az országba, vagyis a liberális demokrácia vonzereje továbbra is nagy.
A jobboldali lap újságírója amerikai beavatkozásnak nevezte a magyar ügyekbe, hogy a Soros Györggyel kapcsolatban álló alapítványok, szervezetek hazai civil szervezeteket támogatnak. Az ügyvivő szerint azonban alaptalanul vádolnak civil társadalmi csoportokat, hogy külföldi ügynökök vagy az állam ellenségei, továbbá ez megfélemlíti a független civil társadalmat és megakadályozza legitim szerepének ellátásában. "Aggasztanak minket a közelmúlt nyilatkozatai és kormányzati lépései, amelyek akadályozzák a civil társadalom szabad működését Magyarországon" - tette hozzá Goodfriend.
Diplomáciai óvatosság nélkül, sokkal keményebben bírálta viszont Orbán Viktort a tusnádfürdői beszédével kapcsolatban a független amerikai sajtó, amelyet tényleg nem lehet vádolni azzal, hogy az amerikai kormány utasítására cselekszik, tekintve, hogy az Obama-kormányzat számos intézkedését folyamatosan bírálják. A The Washington Post például idén májusban szerkesztőségi állásfoglalásában ítélte el Barack Obama elnök külpolitikáját, éppen azért, mert nem lép fel kellő eréllyel más szuverén államokkal szemben, amelyek a médium szerint veszélyeztetik a világbékét. Ennek ellenére a patinás lapban éppen tegnap jelent meg a második Orbán-beszéddel foglalkozó kritikai írás. A ráadásul konzervatív - vagyis a politikai jobboldalhoz közelebb álló, bár ez Amerikában piacpárti szemléletet jelent - újság véleménycikkében Harold Meyerson úgy fogalmazott: Orbán szavaiban nem volt semmi új, úgy beszélt, mint a múlt század harmincas éveinek nagy világgazdasági válsága idején sok európai és amerikai politikus. Ráadásul a szerző szerint a magyar kormányfő érvei a mai Nyugat-Európában is ismerősen csengenek. Putyin orosz elnök európai uniós "rajongói", mint Orbán, mindenütt támadják az Egyesült Államokat, amiért toleránsak például a bevándorlókkal vagy a melegekkel szemben. Ezek a politikusok csak a gazdasági problémák miatt népszerűek, vagyis ha a Nyugat nem tudja felszámolni a válságot, az Orbán által dicsért illiberalizmus másutt is követendő példává válhat - tette hozzá.
Meyerson a The New York Times (NYT) e heti cikkéhez hasonlóan kérdőre vonta az Európai Uniót, amiért nem fenyegeti Magyarországot a közösségből való kizárással a demokratikus jogok és normák megsértése miatt, amelyek pedig az uniós tagság előfeltételei. Az inkább liberálisnak tekinthető lap NYT az uniós források felfüggesztését és az EU-szerződés 7. cikkének alkalmazását - vagyis a tagállam szavazati jogának felfüggesztését - követelte Magyarországgal szemben.