Nyaralási szokásaikról is kérdezték a K&H pályakezdők jóléti indexe felmérése során a fiatalokat. A válaszokból kiderült, a 19-29 éves városi fiatalok közel fele nem volt, és nem megy nyaralni. Úgy tűnik, a fiatalok a teljes lakosságnál szerencsésebbek ezen a téren. A KSH 2013. évi, nyaralásokról szóló adatai alapján a magyar lakosság kétharmadának nincs pénze arra, hogy utazzon. Egy átlagos nyaralásra 8,3 napot szánnak a fiatalok, de 60 százalékuk 7 napot vagy kevesebbet nyaral, a maximum kéthetes nyaralást negyedük említi, ennél hosszabb utazás már csak a fiatalok töredékének fér bele az idejébe vagy a költségvetésébe.
A fiatalok átlagosan 79 ezer forintot költenek nyaralásra, de közel felük csak 50 ezer forint alatti összeget szán ilyen célra. Közel 70 százalékuk maga teremti meg a nyaralásra a pénzt, és csak 20 százalék körüli azoknak az aránya, akik teljes egészében vagy többségében a szülők támogatására hagyatkoznak ezen a téren. A diákoknak jóval több szülői segítség jut a nyaraláshoz, csak negyedük utazik teljesen saját pénzből.
Nyaralni többségében a fiataloknak az a rétege megy, akiknek nem kell különösebben spórolni erre, vagy legfeljebb 3 hónapig tesznek félre. Ebben a korosztályban alacsony azoknak az aránya – mindössze 32 százalék – akik megtakarítanak. A megtakarítók 39 százaléka azért tesz félre, hogy legyen tartaléka, 35 százalékuk lakásra gyűjt, és 24 százalékkal állnak a harmadik helyen az utazásra félretevők – mondja Bába Ágnes, a K&H Bank Lakossági üzletágért felelős vezérigazgató-helyettese.
A nyaralók aránya Budapesten 68 százalék, míg Kelet-Magyarországon 47 százalék, a kisebb városokban pedig csak 44 százalék. A fiatalok ötöde külföldre tervezi a nyaralást, vagy már túl is van rajta. 44 százalékuk belföldön nyaralt vagy teszi majd eztán, míg a KSH adatok szerint a teljes lakosság harmadának volt belföldi úti célja. Elfoglaltságként mind külföldön, mind belföldön a vízparti pihenés a nyerő, amit a kirándulás és túrázás követ. Az elmúlt év adataival összehasonlítva viszont duplájára (15-ről 31 százalékra) nőtt azoknak az az aránya, akik a rokonlátogatást jelölték meg a külföldi utazás céljaként. A férfiak 18 százaléka említette, hogy a szabadsága alatt otthon marad, a nőknek csak 5 százaléka mondta ugyanezt.