Gerendai Károly: honnan tudjam, elszálltam-e?

Ma már minden számottevő politikai erő inkább támogatja a Szigetet, mint támadja - mondja Gerendai Károly. A hétfőn kezdődő fesztivál egyik alapítója szerint mára egyértelműen kiderült, hogy a Sziget számos előnnyel bír az ország számára adóbevétel, országimázs, ifjúságpolitika és kultúra szempontjából is. Beszél arról, hogy az Andy Vajna vezette Filmalap filmet készül forgatni a Szigetről és arról is, származott-e előnye abból, hogy a miniszterelnök lánya náluk töltötte szakmai gyakorlatát és a fesztiválról írta szakdolgozatát.

- Hogyan tudja megakadályozni, hogy a politika a Sziget Fesztiválköztársaság kapuin kívül maradjon?
- Azt hiszem, eddig viszonylag jól. A Szigetet már 22. alkalommal rendezzük meg, és bár kívülről érték politikai támadások, melyek ráadásul elég nagy visszhangot kaptak az elmúlt években, a rendezvényen még sosem tudott hangsúlyosan megjelenni a politika. Szerencsére az ellenző hangok mostanra elhalkultak és széleskörű lett a Sziget társadalmi elismertsége és elfogadottsága. Így ma már minden számottevő politikai erő inkább támogatja a rendezvényt, mint támadja. A politikusok többsége azt is megértette, hogy ide szórakozni jönnek a fiatalok, akik szeretnék a hídon kívül hagyni a hétköznapok problémáit. Kifejezetten kontraproduktív lenne, ha ide is utánuk hoznák vitáikat.

- Pár alkalommal azért érték a Szigetet politikai támadások. Tarlós István például még óbudai polgármesterként a hangerőt kifogásolta.
- Ha egy környékbeli polgármester fellép a Sziget hangereje ellen, az még önmagában nem feltétlenül politikai ügy. Ő csak a dolgát végzi, amíg a kerület lakóinak az érdekeit védi. De amikor Tarlós már abba próbált beleszólni, hogy milyen program legyen, vagy milyen program ne legyen a Szigeten, az már egy politikai jellegű kérdés volt. De ugyanúgy politikai célú támadásnak számított, amikor a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom megpróbálta lefoglalni előlünk a Szigetet, arra hivatkozva, hogy ők a benzinárak ellen akarnak tüntetni. Nem árt különválasztani, hogy mely intézkedésnek van politikai üzenete és melyiknek nem.

- Azért néha kell a politikusoknál lobbiznia?
- Attól függ miben. Azért, hogy működhessen a Sziget, szerencsére már nem nagyon, hiszen jelen pillanatban ez Magyarország legnagyobb turisztikai attrakciója. Közel háromszor annyi turista látogatja mint a Forma-1-et. A döntéshozók ma már elég egyértelműen látják, hogy a Sziget számos előnnyel bír az ország számára adóbevétel, országimázs, ifjúságpolitika és kultúra szempontjából is. Éppen ezért ma már nem kérdőjelezik meg, hogy kell-e vagy sem. Persze, voltak időszakok, amikor még a puszta létünkért is meg kellett küzdenünk. Volt olyan politikus, aki parlamenti interpellációt nyújtott be, hogy tiltsák be a rendezvényt, más döntéshozó pedig peres úton akart ellehetetleníteni. Ezeken a problémákon - remélem - mindörökre túl vagyunk. De ha egy politikus mégis azt gondolná, hogy beszünteti a Szigetet, akkor abból valószínűleg komoly balhé lenne. Egyrészt a közönségnek komoly érzelmi kötődése van a rendezvényhez. Másrészt már összességében milliósra tehető azoknak a hazai választóknak a száma, akik maradandó élményeket szereztek a Szigeten az elmúlt két évtizedben. A beszüntetésnek ráadásul nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is visszhangja lenne, hiszen egy olyan magyar termékről beszélünk, amelynek komoly nemzetközi ismertsége van. Tavaly például kilencszáz külföldi újságírót akkreditáltak a Szigetre. A fesztivál mérete és nyilvánossága némi védelmet ad. De persze nincsenek illúzióim, a nemzeti dohányboltoknak is sok ellenzője volt, mégis keresztülnyomták az Országgyűlésen. Mindenesetre mi sosem kerestük a bajt; bár van egy közismert értékrendem, de a Sziget nevében sosem nyilvánulok meg politikai vitákban. Mindig próbálunk mindenkivel jó viszonyt ápolni, és bízunk benne, hogy a döntéshozókat is inkább a büszkeség tölti el nemzetközi sikereink hallatán és nem az irigység.

- A bérleti díj nem változott?
- Amióta fizetnünk kell a díjat, már csak minimálisan - az infláció mértékével - változott. Demszky Gábor idejében hosszú éveken át a főváros még azzal támogatott minket, hogy nem kellett bérleti díjat fizetnünk. Persze minden mást mi álltunk: az infrastruktúrát, a takarítást, a helyreállításokat, sőt még az Óbudai-sziget árvízi védekezését is mi oldottuk meg. Aztán ez 2010 óta megváltozott, amikor Tarlós Istvánt megválasztották a Budapest főpolgármesterének. Az új vezetés elhatározta, hogy mindenkinek, beleértve minket is, bérleti díjat kell fizetnie. Eleinte irreálisan magas összeget kértek, majd végül sikerült megállapodnunk egy elfogadható összegben. 50 millió forintot fizetünk a területért, valamint 100 millió forint értékben vásárolunk szolgáltatásokat a főváros cégeitől. Olyan szolgáltatásokat veszünk meg, amelyeket eddig a közönség magától vásárolt meg, például BKV-buszjegyeket vagy fürdőbelépőket. Mi ezeket a jegyeket, belépőket egy City Pass elnevezésű karszalag formájában, együtt, egy csomagban tovább értékesítjük külföldi vendégeinknek.

- A Sziget idén egy héttel később kezdődik, hogy még több világsztár léphessen fel. Ilyen sokat számít egy apró változtatás?
- Sajnos igen. Az elmúlt 15-20 évben nagyjából kialakult, hogy körülbelül hol, mikor rendeznek a világban nagyobb fesztiválokat. A zenekarok és menedzsmentjeik is eszerint a "naptár" szerint terveznek, az egyik időszakban Amerikában, majd Európában, máskor Ázsiában lépnek fel. A Szigetet hagyományosan minden évben augusztus elején rendezzük meg, de ezidőtájt a külföldi zenekarok sajnos pont más kontinenseken turnéznak. Idén ezért felvállaltuk a kockázatot, hogy egy héttel későbbre toljuk a Szigetet.

- Úgy néz ki, hogy a fesztiválozók bizalmat szavaztak, elvégre a bérletek már egy héttel a Sziget kezdete előtt elfogytak. Hasonlóra korábban nem volt példa.
- Hogy egy kártyajáték-hasonlattal éljek: tizenkilencre húztunk lapot, ami szerencsére kettes lett! Vannak olyan külföldi piacok, ahol dupláztuk, tripláztuk az eladásokat. Egy dolgot viszont nem szabad elfelejteni: nemcsak az a fontos, hogy híres zenekarokat hívjunk meg, az is, hogy a végén ki is tudjuk majd őket fizetni. A programok költségvetése ugyanis jelentősen megdrágult, ezért közben azon is törni kellett a fejünket, hogy hol lehet visszavenni a kiadásokból.

- Egy ilyen nagyméretű rendezvényen mint a Sziget, milyen tételeken lehetett spórolni?
- Összevontunk színpadokat, néhányat megszüntettünk. A Roma Sátort, a Világzenei Színpadot, a Hungarikum falut, az Afro-Latin-Reggae Színpadot összegyúrtuk egy központi helyszínné, ez lett a Világfalu. Azért döntöttünk így, mert a korábban létező színpadokat mind hasonló érdeklődésű embereket látogatták. Egy fesztiválozó, aki szereti ezeket a műfajokat, amúgy se tud egyszerre négy helyen lenni. Ráadásul így nem kell négy színpadtechnikát felépíteni, és négyszer annyi programot kifizetni. A tavalyi évünk sajnos nem volt valami sikeres, így a működési költségek terén is kényszerintézkedéseket kellett hoznunk. Csökkentettük dolgozóink fizetését, és sajnos több kollégától is megváltunk.

- Felkészült arra idén is, hogy a Sziget Produkciós Kft. másik két rendezvényéből, a Balaton Sound és a VOLT fesztivál bevételeiből egyensúlyozza ki a pénzügyi mérleget?
- Ha minden jól megy, és úgy fogynak a napijegyek, ahogy a bérletek, akkor a Sziget önmagában is nyereséges lesz. Az egy másik kérdés, hogy idén pont a VOLT fesztivál zárt veszteséggel, míg a Balaton Sound szerencsére profitot hozott. De épp ezért működik jól a kft., mert ha az egyik esemény nem muzsikál olyan jól, a másik segíti kiegyensúlyozni a mérleget.

- Gondolom az állami támogatások is sokat segítenek.
- Van olyan rendezvényünk, amelyre kapunk állami támogatást, van olyan, amelyre nem, sőt van, amelyre nem is kértünk soha. Ha most minden jól alakul, a Sziget költségvetésének két-három százalékát teszi ki állami támogatás. Lehet mondani, milyen csúnya dolog, hogy közpénzt is kapunk, de eközben a hazai kulturális fesztiválok átlagköltségvetésének több mint ötven százalékát teszik ki a közpénzek. A két-három százalék ehhez képest nem egy irreálisan magas támogatás. Bár a Sziget egy alapvetően üzleti alapon működik, nálunk is bőven vannak olyan programok, mint a Civil Sziget, amelyet tisztán üzleti alapon nehéz finanszírozni. Ilyen esetekben jól jön a külső segítség.

- Múlt héten Andy Vajnának a Várban rendezett születésnapi bulijára is ellátogatott. Korábban nem vett részt hasonló rendezvényeken. Hogyhogy közszereplővé vált?
- Most sem gondolom, hogy közéleti szereplővé váltam volna. Andy felesége hívott a születésnapi buliba, és mivel jóba vagyok Andy-vel, elmentem felköszönteni őt. Különben meg valószínűleg én voltam, aki elsőként eljött a buliból. Az efféle elegáns közegben sosem éreztem magam komfortosan. De mivel Andy is csinált egy jó éttermet, és nekem is van érdekeltségem a vendéglátásban, így ennek kapcsán néha össze szoktunk járni.

- Esetleg tervez Andy Vajnával közös projektet?
- Andy-ék tervezik, hogy mozifilmet forgatnak a Szigetről. A szülinapi bulin összefutottam a Filmalap egyik vezetőjével, aki elmondta, hogy már elkészült a forgatókönyv első verziója, de egyelőre én is csak ennyit tudok a projektről. Még egy évvel ezelőtt felhívott Andy, hogy el tudnék-e képzelni egy Szigeten játszódó filmet. Akkor abban maradtunk, hogy majd beszélünk róla, ha van konkrét elképzelés, de eddig még nem láttam semmi konkrétumot.

- Tavalyelőtt a miniszterelnök lánya, Orbán Ráhel szakdolgozatot írt a Sziget Fesztiválról. Nem érzi, hogy a politika ilyenkor a Sziget közelébe férkőzik?
- Nem árt pár dolgot helyretenni. Egy olyan országban, ahol ennyire erős miniszterelnöki hatalom van, egzotikusnak számít, ha a kormányfő lánya szakdolgozatot ír a Szigetről, vagy nálunk tölti a szakmai gyakorlatát. Sokan azt képzelik, hogy ezek után a Sziget szervezői majd automatikusan Kossuth-díjat is kapnak. Lehet ilyen és hasonló összeesküvés-elméleteket szőni. De az igazság az, hogy Orbán Ráhel rendezvény és turisztika szakirányon tanult a Közgázon. Megkeresett minket azzal, hogy a diplomamunkáját a Szigetből írná, valamint szeretne gyakornokként nálunk dolgozni egy nyáron át. Mondhattam volna, hogy ne jöjjön, de legalább olyan ciki lett volna azért elutasítani, mert ő a miniszterelnök lánya. Ráadásul, ha egyszer ezt tanulta, miért ne egy rendezvényszervező céghez menne gyakorlatra, és miért ne a legnagyobbhoz, amelynek vannak turisztikai vonatkozásai is? Persze, igaza lehet azoknak, akik azzal vádolnak, hogy nagyobb esélye volt Orbán Ráhelnek, hogy bekerüljön hozzánk gyakornoknak, mint a nyékládházi közértes gyerekének, de azt gondolom, hogy sajnos ilyen igazságtalan ez a világ. Lehet számító vagyok, de én örültem a lehetőségnek, mert így a tűz közelében lévők is jobban megismerhetik, hogyan is működik, milyen kihívásokkal küzd a vállalkozásunk. Azt ugyan rögtön az elején tisztáztuk Ráhellel, hogy nem vállal semmilyen lobbitevékenységet, de így is talán nagyobb az esély, hogy a döntéshozók nem hoznak majd olyan törvényeket, intézkedéseket, melyek értelmezhetetlenek, vagy betarthatatlanok a Szigethez hasonló speciális körülmények között. Erre ugyanis volt már számtalan példa, és még csak azt sem mondhatom, hogy rosszindulatból születtek ezek a szabályok. Egyszerűen nem látnak bele a döntéshozók a tevékenységünkbe.

- Ön plakátragasztással kezdte a karrierjét, ma pedig a 150 leggazdagabb magyar vállalkozó egyike. Nem szállt a fejébe a dicsőség?
- Ezt a kérdést már sokan feltették nekem. Én magamtól honnan tudjam, hogy elszálltam-e? Ha elszálltam volna, akkor azt valószínűleg nem tudnám, hiszen gondolom, senki sem tudatosan lesz nagyképű. Ezt csak egy külső szemlélő tudná megmondani, aki már legalább húsz éve ismer. Igyekszem úgy élni az életem, hogy jól érezzem magam a bőrömben, és nem azzal törődni, hogy a barátaimhoz képest több pénzem van vagy kevesebb. Nem szabad, hogy a pénz mennyisége legyen a barátság alapja. A mai napig igyekszem a régi haverokkal tartani a kapcsolatot, miközben lettek persze új barátaim, és szép számmal új ismerőseim is, akiket nem ismerhettem volna meg, ha nem lenne a Sziget. De velük is azért járok össze, mert szimpatizálunk egymással, szívesen beszélgetünk és nem azért, mert benne vagyok valami gazdagokról szóló kiadványban.