Az örök megújuló

Kemény György képzőművész kilencven éves lett, melyet színes és látványos életmű-kiállítással ünnepeltek a nemrég nyílt új Városháza Galériában.

Képregényes létélmények

A képregényes kultúra feljövőben van Magyarországon: egy nagyobb könyvesboltba belépve képregényes szekció várja az olvasókat, ahol megtaláljuk a Marvel- és a DC-képregények szuperhőstörténeteit, a japán műveket, vagyis a mangákat, a koreai köteteket, azaz a manhwákat, és a szerzői kiadásokat is, melyek egyedi stílusukkal és történetükkel ragadják meg az olvasót. Ha ennél is szélesebb képre vágyunk, akkor érdemes képregényfesztiválra menni.

A valósággal szembenézve építeni

Bejelentést tett a 2027-es Velencei Építészeti Biennálé témáját Pietrangelo Buttafuoco, a mustra elnöke, illetve a jövő évi kiállítás két kurátora, Vang Su és Lu Ven-jü. 

Ihlető autók és alkatrészek

Először látható hazánkban válogatás a Mercedes-Benz Art Collection nevű művészeti gyűjteményből. A tárlaton olyan nagy nevek alkotásai is szerepelnek, mint Robert Longo vagy David Hockney.

„Nem az a kérdés, hogy van-e művészet nélkül élet, merthogy van, csak az rendkívül szürke és kiüresedett tud lenni”

Ókori görög és római szobrokat idéző műveket készít Kotormán Ábel, aki egyaránt merít ihletet az antik és a modern művészetből. Fontosnak tartja, hogy a művészet szeretetét átadja a tizenéves tanítványainak és a nagyközönségnek is, az alkotótársaival ezért szervezte meg nemrég a Népsziget Kultfesztet, amelyen szintén több hazai neves művész mutatkozott be.

„A Ludwig Múzeum nem tartozott a kultúrpolitika prioritásai közé”

Tizedik éve szervezi a Ludwig Múzeum a Velencei Biennálén, a világ legjelentősebb nemzetközi kortárs művészeti rendezvényén a Magyar Pavilon kiállításait. Boros Géza, a Ludwig Múzeum Velencei Biennále Irodájának vezetője elmondta a Népszavának, hogy ezt a Magyar Művészeti Akadémia nem nézte jó szemmel.

Sodrófából buzogányt

Mi történne akkor, ha a nők egy háborúban legyőznék a férfiakat, és ők uralnák a világot? Januško Klaudia kiállítása ezzel a gondolattal játszik el egy fiktív múzeumi térben.

Alkotás a kultúrharc ellen – Giulia Colletti kurátor a Velencei Biennálén nyilatkozott lapunknak

Ha egy művészeti szakember útnak indul, akkor Párizsba vagy Londonba vágyik, de ő Szicíliában, Palermóban nőtt fel, így átélte, milyen földrajzilag marginális helyen lenni. Nem hisz abban, hogy a kulturális életben csak a centrumok a fontosak, és hogy a világot észak-dél és kelet-nyugat felosztásban lehet csak látni, hanem nyitottan kell arra tekinteni, mondta lapunknak Giulia Colletti olasz kurátor, akivel a 61. Nemzetközi Velencei Képzőművészeti Biennálén találkoztunk. Mesélt a 2015-ös budapesti OFF-Biennáléról is.

„Orosz művészet, ukrán vér”

A címbeli felirat volt olvasható a Femen nőtagjainak meztelen felsőtestén, mikor a Velencei Biennálén ideiglenesen megnyitották az orosz pavilont.

Kirké vonzásában

Odüsszeusz hazaútjáról, kalandjairól, de legfőképp nőügyeiről mesélt Karsai György filológus a homéroszi eposzokról szóló előadássorozatának legutóbbi részében.

Beszédes szobrok

Egy kitekert trombitát formázó mű, Ordódi Tamás Madárka hangjai című alkotása nyerte el a Káli Art-Park pályázat egymillió forintos fődíját. 

A metropolisz impresszionistája

Fényben úszó városi terek láthatók Barakonyi Zsombor kiállításán, ám a képeken feltűnő utcák és épületek nem feltétlenül a realisztikus oldalukat mutatják.

„Állítsátok meg a gyilkolást!” – Palesztinpárti demonstrációk a Biennálén

Izrael részvétele ellen tiltakozva több nemzeti pavilon is ideiglenesen bezárt a 61. Velencei Nemzetközi Képzőművészeti Kiállításon. Több művész palesztin zászlókkal és politikai üzenetekkel reagált a gázai háborúra.

A Pussy Riot aktivistái tüntettek az orosz pavilon előtt a 61. Velencei Nemzetközi Képzőművészeti Kiállításon

A magyar pavilonban Koronczi Endre kiállítása pedig egy látszólag megfoghatatlan dologra, a lélegzetre, sóhajtásra épült.

A Pussy Riot tüntetett az orosz pavilonnál a Biennálén

„Dicsőség Ukrajnának”, „A vér az orosz művészet”, „Engedetlenkedj” – skandálták a Pussy Riot nevű orosz feminista, punk művészkollektíva aktivistái az orosz pavilon előtt a 61. Velencei Nemzetközi Képzőművészeti Kiállításon. 

Rendszerkritika cementeszsák-súlyosan

Baranyai Levente madártávlatból ábrázolja a világot, festékekkel nehezített művein veszélyeztetett esőerdők, színes szántóföldek és éjszakai fényekben izzó metropoliszok láthatók, melyek nem pusztán természet- és városképek, hanem társadalomkritikus művek is. Az alkotóval a Deák Erika Galériában nyílt tárlata kapcsán beszélgettünk.

Meghalt Georg Baselitz

A festőművész, grafikus és szobrász, a második világháború utáni német képzőművészet egyik legjelentősebb alakja 88 éves volt.

Vitairatban tett javaslatot a képzőművészeti intézményrendszer jövőjéről öt művészeti szakember, a tervekről Mélyi József művészettörténészt kérdeztük

Az állam tulajdonképpen elfeledkezett arról, hogy egy kísérletező, társadalmi problémákkal is foglalkozó, újat akaró kortárs művészet létezik, és hogy az támogatásra méltó.

A saját útban megtalált méltóság

Silye Juli képzőművész és művészetterapeuta évek óta tart workshopokat Budapesten és a Művészetek Völgyében, mivel szereti megmutatni, hogy milyen ösztönző tud lenni a kreativitás, amelyen keresztül önismeretre is szert tehetünk. – A fő kérdés, amit fel kellett magamnak is tenni, hogy ki vagyok én, mit akarok, és ha akarok valamit, azt miért nem csinálom. Igazából ennyi a kulcs az önismerethez – vélekedett a művész a Visszhangnak.

Lélegző pavilon

A lélegzetről rendez kiállítást Koronczi Endre képzőművész a Magyar Pavilonban a május 9-én nyíló 61. Velencei Képzőművészeti Biennálén. 

Decentralizációt, önálló Műcsarnokot és művészettörténet-oktatást követelnek

„Legyen ismét a terület legfontosabb intézménye a Műcsarnok” – olvasható abban a vitairatban, mely a kortárs magyar képzőművészeti intézményrendszer jövőjéről szól. 

Új hullámokon

Jean-Luc Godard formabontó klasszikusa, az 1960-as Kifulladásig forgatását idézi fel Richard Linklater a Nouvelle Vague – Az új hullám című filmjében – méghozzá úgy, hogy visszaadja a francia mester stílusát.

Kafka életét és munkásságát mutatja be rendhagyó módon Agnieszka Holland lengyel rendező Franz című filmje

Átlátott a valóságon.

Identitások közt ingázva

„Levest is egyél, puszi!”

A zacskós tej műanyag tartóban és a befőttesüvegben tárolt útravaló húsleves mindannyiunkban nosztalgiát ébreszt. Kügerl Johanna illusztrátor most ezen étkeket rajzolta meg első önálló kiállítására, amelynek címe: Itt van a nyelvem hegyén. A művésszel és Geiger Bianka gasztromenedzserrel az ételek pszichológiai hatásáról és a közös étkezésről mint gondoskodásról beszéltünk.

Popkultúra a falikárpiton

Gitározó Tarbosaurus, forró csokoládét szürcsölő Alien és diszkosz helyett Millennium Falcont vető Darth Vader is látható Karácsonyi László festményein és falikárpitjain. A művésszel a gyerekkora kedvenc motívumairól, filmjeiről és azok utóhatásáról beszélgettünk, illetve a rokokó mint művészeti korszak is szóba került.

A romokból újjászülető Budapest képei

Robert Capa 1948-ban rövid időre visszatért Budapestre, hogy megörökítse az újjáépülő fővárost. A Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ kiállítása most e ritkán látott képekből mutat be egy válogatást.

Vakablakból „kinéző” köztéri galéria és más abszurd ötletek

Gwizdala Dáriusszal a legújabb, Eladható képek című sorozata kapcsán beszélgettünk. Noha a Szekszárdon született alkotó a szobrászatot tartja a fő médiumának, az elmúlt tíz évben festészettel és köztéri művészettel is foglalkozott. Rendhagyó projektjei is voltak: 2019-ben Szentendrén egy kamu újságosstandot üzemeltetett, melyben kézzel rajzolt magazinokat árult művésztársaival, 2023-ban pedig az utcai cégérkultúrát dokumentálta Tanzániában.

Kézen fogni a nyelvet

Grecsó Krisztián a középkorúságról szóló verseskötetét mutatták be, majd az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai László életművét ünnepelték, és megemlékeztek alkotótársáról, a januárban elhunyt Tarr Béláról a 15. Margó Irodalmi Fesztiválon.

Öncenzúra az amerikai holokausztmúzeumban?

„Sem a Trump-adminisztráció, sem mások nem rendeltek el változtatásokat a múzeum tartalmában vagy programjaiban” – állítja az intézmény, amelynek igazgatótanácsába bekerültek Trump hívei.