A Sziget energiafüggetlen, a hőségriadó miatt óvintézkedéseket tesz több fesztivál és intézmény is

A hőségriasztás és az energiaválság miatt több intézmény energiatakarékos intézkedéseket vezet be, egyes helyeken akár a programok is elmaradhatnak. Utánajártunk, hol történik változás. 

Tizenöt év után ismét Budapesten lépett fel Moby, aki megköszönte a magyaroknak, hogy újra visszahozták a demokráciát az országba

Bő harmincéves alkotói pályájának legismertebb számait hozta el, illetve megemlékezett David Lynchről és David Bowie-ról, s a magyar politikáról is kifejtette véleményét. Moby visszatért és koncertet adott a Budapest Parkban.

Tesz-vesz város kimaxolva: Labrosse Dániel pszichedelikus punk rock művészete Edinburghon és New Yorkon át Kaliforniáig elért

Labrosse Dániel festményei olyan hatást keltenek, mintha rajzfilmet néznénk: a figurákkal teli városképek minden pontján történik valami, akárcsak a Tesz-Vesz város utcáin. Mindez nem véletlen: a művész édesanyja egy animációs stúdióban dolgozott, munka után pedig hazavitte a rajzfilmeket videókazettán, a fiú pedig arról álmodozott, hogy egy nap rajzfilmrendező lesz.

„Nem Lambóra gyűjtök, imádkozom érte” – Balásy Gyula éjfekete sportautóját akarja a Borsos Lőrinc alkotópáros

A Borsos Lőrinc nevű művészpáros nyílt levélben kéri Balásy Gyulától, hogy a vállalkozó ajánlja fel nekik éjfekete Lamborghini Diablóját, hogy az autó műalkotássá válhasson. A kérés kapcsán felkerestük a két alkotót, Borsos Jánost és Lőrinc Lillát.

Végre megnyílik az 1 milliárd dolláros abu-dzabi Guggenheim Múzeum

Már két évtizede, hogy bejelentették a Frank Gehry sztárépítész által tervezett abu-dzabi Guggenheim Múzeum létesítését, de a monumentális épület végül csak az idén nyitja meg kapuit.

Az elmúlás képei – Bánkúti Gergő kiállítása a Bakáts Bunkerben

Az elmúlás és a halál utáni élet témáját járja körül Bánkúti Gergő kiállítása a ferencvárosi Bakáts Bunkerben. A tárlat nem a pszichológia, hanem a halottkultusz felől közelíti meg a tárgyát.

Meghalt Kavinsky, a Drive című filmben hallható Nightcall című szám szerzője

Holtan találták párizsi otthonában Kavinskyt, a francia DJ-t, a Drive című filmben hallható Nightcall című szám szerzőjét. A művész ötvenegy éves volt. 

Szobrokba öntött történelem

Stróbl Alajos legfőbb budapesti szobrait, kisplasztikáit és vázlatait mutatja be A halhatatlanság forrása című kiállítás a Magyar Képzőművészeti Egyetemen.

Hangsávok a lenvásznon – Elektronikus zenei aláfestés inspirálja Dukai István alkotásait

Dukai István festményein az analóg és a digitális, a régmúlt és a jelen találkozik: kézzel szőtt lenvászonra viszi fel a számítógéppel tervezett geometrikus formáit, melyeket elektronikus zenére tervez meg.

Mit látunk a fekete vásznakon? – Tót Endre kiállítása az acb Galériában

Első pillantásra úgy tűnik, mintha Tót Endre Blackout képek (Elsötétített képek) című kiállításán nem lenne mit nézni: fekete négyzetek és téglalapok sorakoznak a falakon. Az acb Galéria tárlata azonban éppen azt mutatja meg, hogy a hiány, az üresség és az eltakarás is lehet képzőművészeti állítás.

Ezúttal a Balaton-felvidéken, Lovason nézhetünk meg kortárs képzőművészeti alkotásokat

Akár vásárolhatunk is feltörekvő középgenerációs alkotóktól.

Káoszban keresni az egyensúlyt – Pacsika Rudolf kiállítása

Pacsika Rudolf kiállításán a gravitációt „ragasztóként” használja, akárcsak példaképe, Tony Cragg brit szobrászművész.

Beszélgetések Bak Imrével

Három interjút tartalmaz a 2022-ben elhunyt, nemzetközi hírű magyar festőművésszel a Bak Imre – Válaszok / Answers 1969–2020 című kötet, amelyet kedden mutattak be. 

Fényből és árnyékból is szobrot készített

Dargay Lajos kinetikus–kibernetikus szobrai kilépnek a térbe, mozognak, forognak, a fényt és az árnyékot pedig az alkotás részévé teszik. A rendhagyó műveket a Műcsarnokban nézhetjük meg.

Fricskák és festészet

Szinyova Gergő könnyed vonalakkal ábrázolja témáit, melyeket a popkultúrából, a mindennapokból vagy a festészet történetéből merít. A vásznakon mintha megállított filmjeleneteket látnánk, amelyeket egy kis fantáziával tovább is gondolhatunk. A művész egyedi látásmódjáról és indulásáról mesélt a Visszhangnak.

Elveszve a virtuálisban

Vajon mennyire változtatják meg az életünket a technológiai innovációk, a mesterséges intelligencia és úgy általában az online jelenlét? Ezt a kérdést járja körül a Bejelentkezve maradok? című nemzetközi csoportos kiállítás.

A mester nyomdokain

Hemző Károly 1976-os Találkozásaim című legendás kiállítását idézi meg a Műcsarnok tárlata, mely párbeszédbe állítja a művész képeit a XXI. századi fiatal alkotók, a Hemző-díj nyerteseinek és finalistáinak képi látásával. A tárlatról a kurátorral, Szarka Klárával beszélgettünk. 

Megalakult az Irodalmi Szakszervezet, harcot ígér a méltóbb körülményekért

Fiatal irodalmárok megalakították az Irodalmi Szakszervezet, amelynek fő céljai közé tartozik, hogy az aktoroknak a pályakezdéstől nyugdíjas korig jobb, méltóbb élet- és munkakörülményeket harcoljanak ki.

Életkörforgás az installáción

Egy egész folyosót „foglal be” Nyíri Orsolya színpompás installációja a Magyar Nemzeti Galéria legfelső emeletén. A nagy méretű, vásznakra festett képeken hosszú lábú és karú figurák táncolnak önfeledten vagy éppen siránkoznak az őket ért sérelmeken. Az alkotás magát az életet vagy életutat akarja ábrázolni annak örömeivel és keserűségével.

Keresni a fényt

Első blikkre erdőket és kivágott fákat látunk Esse Bánki Ákos festményein a Fénykonstrukciók című kiállításon az Art Salon Társalgó Galériában. 

Ludwig Múzeum: szűkös keretek közt

Fabényi Julia 2013. óta a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum igazgatója. A vezetőt a megváltozott politikai környezetről és a Ludwig terveiről kérdeztük.

Képviselni a kortársat

Kinek szól a kortárs képzőművészet? – teszi fel a kérdést az ugye.hu nevű oldal, melyen kérdőíveket tölthetünk ki a témában, hogy később egy közös szakmai minimumot lehessen elérni. Ennek kapcsán Sáfár Zoltánt, a kezdeményezést elindító Godot Kortárs Művészeti Intézet igazgatóját kérdeztük.

Ízek, táncok és fantomfájdalmak a Múzeumok Éjszakáján

Szinyei Merse Pál piknikezői, Julien Klopfenstein francia koreográfus szenvedélyes tánca és Tompa Andrea önéletrajzi ihletésű performansza is várt minket a 24. Múzeumok Éjszakáján.

„A lyány elvitte a kutyaláncot”

Vasból és acélból kalapál vagy hegeszt női alakokat, arcokat és maszkokat Rabóczky Judit Rita, akinek a munkásságáról most egy gazdagon illusztrált könyv jelent meg Szobrok indulatból címen. A vaskos kötet kapcsán a művész felidézte indulását, és hogy miként lelt rá az egyedi ábrázolására.

Jön a Múzeumok Éjszakája, Tarr Zoltán bérrendezést és szabad kommunikációt ígér

A társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter szimbolikus helyszínen, a leromlott állapotú Iparművészeti Múzeumban nyitotta meg a 24. Múzeumok Éjszakáját. elmondta, új korszak kezdődik: a politikai, ideológiai alapú megkülönböztetést és az erre épülő finanszírozási rendszert fel kell váltsa a szakmaiságot, érvényalapúságot, kreativitást előnyben részesítő hozzáállás. Emellett közölte: az Iparművészeti Múzeumban neki fognak látni a meg nem kezdett felújítás valódi előkészítésének és megvalósításának. A múzeumok nem luxusplázák.

Megállított jelenetek

A 125 éves magyar filmtörténet meghatározó pillanatait mutatja be a Felvétel! című kiállítás a Mai Manó Házban.

Bogár a dobozban

A nyelv paradox dolog: bár elmondunk dolgokat, nem biztos, hogy amit én kifejezek, az a másik személyben ugyanúgy visszhangzik-e. Tasnádi József kiállítása a nyelv természetét vizsgálja.

Sejtektől a kozmoszig – Barabás Zsófival A lélegző ég alatt

Barabás Zsófi absztrakt festményein organikus formák lépnek kapcsolatba egymással vagy válnak szét. Az alakzatokat nézve óceánok felülnézeti képére, sejtszerű struktúrákra vagy akár a kozmoszra is gondolhatunk. A művésszel A lélegző ég alatt című kiállítása kapcsán beszélgettünk a motívumairól, az absztrakt művészetről és arról, hogy a külföldi utazásai mellett mely hatások inspirálják az alkotásban.

Színekkel elmesélt történetek

Vajon hogyan hatottak a színes fotók először a nyomtatott sajtóban? A Magnum Photos című kiállítást erre keresi a választ a világhírű fotóügynökség korai, színes képein keresztül.

Népszavás alkotók munkái is láthatók a III. Fotóművészeti Nemzeti Szalonban

Világunk a kamera lencséjén keresztül.