Szankciók szorításában a Krím

Publikálás dátuma
2014.08.09. 07:30
Krími hatalomváltás – leszedték a kormányépületek feliratait Szimferopolban FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/DAT KITWOOD
Az Oroszországhoz csatolt Krím-félsziget a vártnál is nagyobb nehézségekkel találta szembe magát. A grandiózus felzárkózási és fejlesztési tervek megvalósítását az orosz pénzügyi nehézségeken kívül az Európai Unió által bevezetett szankciók nagymértékben akadályozzák, némely területen el is lehetetlenítik. 

Az Oroszországgal szemben meghozott szankciókon kívül az Európai Unió egy sor olyan döntést hozott, amellyel a Krím-félsziget és Szevasztopol gazdaságát igyekszik megrendíteni. Megtiltották az európai vállalatoknak, hogy beruházzanak az infrastruktúrába, a közlekedésbe, az energetikába és a telekommunikációba. Tilos az olaj, a gáz és az ásványkincsek feltárása, kitermelése. Nem kereskedhetnek megannyi olyan eszközzel, berendezéssel, amelyek nélkülözhetetlenek a régió számára. Nem adhatnak hitelt, és biztosítási szolgáltatásokat sem nyújthatnak.

Mindezért nemcsak az oroszok fizetnek nagy árat. A német cégek, köztük az olajipari berendezések szállításától megfosztott Siemens a kárvallottja mindennek. De a francia és az amerikai vállalatokat is sújtják az intézkedések.
Kétségessé vált, hogy sikerül e létrehozni a Krím saját energiaellátási rendszerét. Ez különösen sebezhetővé teszi a félszigetet, hiszen az elektromosság 80 százaléka Ukrajnából érkezik. Ellehetetlenült a Krím legnagyobb olaj és gáz vállalata, amely az Egyesült Államok és az Európai Unió tilalmi listájára került. A mélytengeri kontinentális talapzaton végzett fúrásokhoz elengedhetetlenül szükséges a nyugati technológia. Márpedig ezentúl nem juthatnak hozzá.

Mindeközben a Krímnek élnie kell. Csakhogy egyre nagyobb akadályokat gördítenek az elé, hogy élni tudjon. Az Expert Online orosz hírportál átfogó elemzéséből kiderül, hogy az első negyedévben több mint 20 százalékkal visszaesett a félsziget exportja, és ez csak növekedni fog az után, hogy az Európai Unió megtiltotta a krími árucikkek behozatalát. Nemcsak a tilalom, hanem az átmeneti időszak jogbizonytalansága is növeli a zűrzavart. Egyelőre csak az orosz cégek közbeiktatásával folyik kereskedés a külfölddel, ez viszont feltornázza az árakat. A nagy vesztesek közé tartozik a "Zaliv" hajógyár, amely korábban norvég megrendelésekre dolgozott.

Szevasztopolban ráadásul infrastrukturális okai is vannak az export visszaesésének. Április óta nem működik a vámhivatal, a bankok, a vasút. Ukrajna nem biztosít vagonokat az államosított krími vasútnak. A szállítás teljes mértékben ellehetetlenült. A szevasztopoli kikötőkben nem rakodják be az Ukrajnának és más országoknak szánt gabonát. Majdnem leállt a hajójavító üzem, miután egy sor külföldi társaság többé nem veszi igénybe a szolgáltatásait, nehogy szembekerüljön az odesszai kikötő hatóságaival. A közelmúltban az ukránok nem engedtek be az odesszai kikötőbe egy török kereskedelmi hajót, mert azon Szevasztopolban hajtottak végre javításokat.

Félő, hogy a krími kikötőket az ENSZ veszélyeseknek minősíti, ebben az esetben viszont el fogják kerülni a külföldi hajók.
Függetlenül a szankcióktól, nincs annyi pénz, amelyből Moszkva fedezhetné a krímieknek tett ígéreteit. Csak az önálló energiaellátás megteremtése 177 milliárd rubeles beruházást igényelne. Hatalmas összegeket emésztene fel a fizetések, a nyugdíjak és a különféle juttatások felemelése. Ezen a téren már történtek lépések. Megemelték a tanárok és a rendőrök fizetését. A tanárok átlagban 35-40.000, a rendőrök 60-65.000 rubelt kapnak.

Bár a turizmus megszervezése tűnt a legkevésbé nehéz feladatnak, mára kiderült, hogy ez is nehezen járható út: harmadával kevesebb turista érkezett idén a Krímbe, mint egy évvel korábban. Június végéig mindössze valamivel több mint egymillió turista kereste fel. Legjobb esetben is le kell idén mondaniuk a látogatók feléről. A szezonra felvett hitelek visszafizetése nagy nehézségekbe ütközik. Abban reménykednek, hogy jövőre az oroszok érdeklődése ellensúlyozhatja a külföldi turisták elmaradását.

Az infrastruktúra rendbehozatala öt éves távlatban több-százmilliárd rubelbe kerülne, ma már irreálisnak tekintik, hogy ezt a pénzt elő tudják teremteni. Az utak építési terveit még el sem készítették, pályázatot ki sem írtak. Amit azonban semmiképpen nem tudnak megkerülni, az a félszigetet az orosz szárazfölddel összekötő híd megépítése a Kercsi-tengerszoroson keresztül. Ez önmagában 247 milliárd rubeles kiadás. Korábban nyugati befektetőkre számítottak, ma már csak a kínaiak és a dél-koreaiak jöhetnek szóba. Egyelőre vágy marad az is, hogy a Moszkvából délre vezető tervezett gyorsforgalmi vasúti összeköttetést meghosszabbítják a Krímig.

Nagy kérdés mi valósulhat meg a vízellátási, hulladék-felhasználási, egészségügyi tervekből, az óvodák, iskolák rekonstrukciójából. Politikai kérdéssé válhat a krími tatárok településeinek újjáépítése, annak esetleges elmaradása.
Egyelőre azzal számolnak, hogy 2020-ig 620 milliárd rubelt fektetnek a térség gazdaságába, ebből idén és jövőre 260 milliárdot. Ez még csak elképzelés, a valóság azonban a félsziget költségvetésében keletkezett óriási hiány, amiben közrejátszik, hogy a csatlakozás előtt a Krím nagyvállalatai Ukrajnának adóztak.

A sok rossz hír között akad egy reménykeltő is. Igaz, ezt cáfolják, a cáfolatok ellenére azonban még igaz is lehet. A brit The Independent című napilap állítása szerint Vlagyimir Putyin és Angela Merkel hónapok óta titokban tárgyal egy béke-megállapodás lehetőségéről. Az orosz elnök és a német kancellár alkuja állítólag arra épül, hogy elfogadtatják a világgal a Krím orosz bekebelezését, Ukrajna pedig lemond a NATO-hoz való csatlakozás tervéről. Cserébe azért, hogy Moszkva nem támogatja többé az ukrán szakadárokat, biztosítja a gázellátás zavartalanságát, tudomásul veszi Kijev és az EU szabadkereskedelmi megállapodását, sőt egymilliárd dolláros pénzügyi csomaggal térítené meg az ukránok veszteségét, ami azért keletkezett, mert elmaradt a bérleti díj kifizetése az orosz flotta krími állomásoztatásáért. Bár hivatalosan cáfolták a közlést, akár igaz ez a hír, akár nem, a kompromisszum útja valahol ezeknek a kérdéseknek a mentén körvonalazódhat csak. Diktátummal már egyik fél sem képes akaratát rákényszeríteni a másikra.

                                  Orosz filmeket tilthatnak be Ukrajnában
Hogy az augusztus 12-én Ukrajna által bejelentendő oroszellenes szankciókat mennyire rázza meg Moszkvát, ez bizony nagy kérdés. Az azonban felettébb elkeserítő, hogy az orosz-ukrán ellentét már a kultúrában is kezdi éreztetni hatását. A kijevi kormányzat cenzúrázni akarja az orosz filmeket, s az eddigieknél jóval kevesebb orosz könyvet kíván Ukrajna területére engedni. A filmexporttal foglalkozó ukrán hivatal nemrég azt közölte, a keleti szomszédtól érkezett filmeket alaposan górcső alá veszik, s megvizsgálják, "megfelelnek-e az ukrán törvényeknek". Ami pedig a könyveket illeti, olyan törvényt kívánnak hozni, amely az ukrán könyveket "megvédi" a külföldiekkel szemben. Ez esetben természetesen nem az angol nyelv befolyásának elterjedésétől való félelemről van szó. Ez utóbbi rendelkezés mögött egyébként az ultranacionalista Szvoboda párt áll, a készülő törvényjavaslatot Alekszander Szics jelentette be, aki szintén e párt tagja. Szics azért azt is hozzátette, távol álljon tőle, hogy minden orosz könyvet rossznak minősítsen, de hozzátette, "kényszerítve" érezte a kormányt a törvény meghozatalára, mert "meg akarják védeni" az ukránokat a káros befolyásoktól, azoktól a művektől, amelyek "az ország destabilizálását" célozzák. Amúgy is, tette hozzá, Oroszország "harmadrangú" könyvekkel árasztja el az ukrán piacot. Miután a volt szovjet tagköztársaságokban továbbra is igen magas az orosz nyelvet beszélők aránya, ebben a térségben ma is népszerűek az orosz filmek és könyvek. Ez utóbbiak ráadásul sokkal olcsóbbak, könnyebben beszerezhetőek, mint az ukrán művek.

Szerző

Rövid távon jó lehet a vevőknek

Publikálás dátuma
2014.08.09. 07:26
Az európai almapiacot is átrendezi az orosz agrárbojkott FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
A kormányzati propagandával ellentétben elhanyagolható az Oroszországba irányuló magyar élelmiszer és élelmiszeripari kivitel. Az érintett agrárcégeknek mélyütés Moszkva unóval szembeni teljes élelmiszer-behozatali tilalma, de a közösség országaiban emiatt felhalmozódó készletek már a teljes magyar mezőgazdaságot nehéz helyzetbe hozhatják. 

Az Európai Bizottságnak 400 millió eurós (125 milliárd forint) alap áll rendelkezésére ahhoz, hogy kártalanítsa az uniós tagállamok mezőgazdasági termelőit az orosz élelmiszer-embargó miatt - miatt közölte az EU kereskedelmi biztosa pénteki belga médiajelentések szerint. Az elosztás módjáról, hogy melyik ország termelői mennyi kártalanítására számíthatnak, még nem tudni.

Alig 1500 tonna alma indult volna Oroszországba, de ebből egyenlőre nem lesz semmi. Hasonló sorsra jutott a szintén oda szánt zöldség, gyümölcs, baromfi, sertés és marhahús, tej és tejtermék. Moszkva ugyanis az Európai Unió szankcióira válaszolva embergót hirdetett a közösség országainak, valamint az Egyesült Államok és Ausztrália élelmiszereire és élelmiszeripari termékeire.

Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke pénteken a Népszavának Isztambulból az almakonferencia bezárása után azt nyilatkozta, hogy a magyar zöldség- és gyümölcs kivitel 5 százaléka irányult Oroszországba, és most ennek a mennyiségnek kell új piacot keresni. A baj csak az, hogy míg korábban csak a lengyel termékekre mondott nemet Moszkva, mára az összes uniós ország fekete listára került. A szövetség elnöke megjegyezte, egyelőre nem tudni meddig tart a behozatali stop, de a piacot alaposan átrendezi ez a lépés. Az uniós agrár szakemberek a török városban azt javasolták az Európai Bizottságnak (EB), hogy azonnal be kell indítani egy promóciós akciót, meg kell vizsgálni milyen támogatással lehet új piacokon megjelenni az uniós termelők áruival. A magyar zöldség-gyümölcs termelőket érzékenyen érinti az orosz behozatali stop, hiszen éppen az Oroszországba irányuló export bővítése volt az egyik fontos cél. Az orosz behozatali tilalom súlyosan érinti a kertészeti ágazat fejlesztési koncepcióját is, amely 100 ezer új munkahely megteremtésével számolt.

Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára lapunknak kifejtette, egyelőre nem lehet pontosan tudni, mire is terjed ki az orosz behozatali tilalom ás mire nem. Meg kell várni, amíg az orosz fél megjelenteti termékcsoportonként a termékjegyzéket. A szakember hozzátette, az Oroszországba irányuló agrárexport 2 százaléka származik Magyarországról. A MOSZ titkára hangsúlyozta, hiába a látszólag csekély export mennyiség, az érintett agrárvállalkozásokat, termelőket, feldolgozókat nagyon is érzékenyen érinti Moszkva ellenakciója. Az azonban már a teljes hazai mezőgazdaságot hozhatja nehéz helyzetbe, hogy az orosz tiltás miatt az unióban felhalmozódó sertés és marha hús, baromfi, tej, tejtermék, zöldség-gyümölcs, élelmiszeripari készítmény készletek most az uniós belső piacra zúdulnak. Különösen a friss élelmiszerek okoznak gondot, hiszen azok jelentős részét nem lehet sokáig tárolni. Minden uniós termelő, kereskedő igyekszik majd akár áron alul is megszabadulni akár az élő állattól, tejtől, friss gyümölcstől.

A Népszava információi szerint az élő sertés ára kilónként máris 20 forinttal csökkent az átlagosan 415 forinthoz képest. Mindez piaci zavarokat, dömping árakat jelenthet, s az így okozott közvetett veszteség a többszöröse lehet a behozatali tilalom miatt kiesett bevételnek - figyelmeztetett Tóth István. A fogyasztók rövidtávon jól járnak a nyomot árakkal, de ez később visszaüthet, ha sok termelő csődbe megy, vagy az alacsony felvásárlási árak miatt a gazdák felhagynak bizonyos növények termesztésével, vagy az állattartással.

A szakemberek attól tartanak, hogy ha rendeződik is a kapcsolat Brüsszel és Moszkva között, akkor is kétséges, hogy az orosz exportban érdekelt cégek vissza tudnak-e térni az orosz piacra és ha igen. milyen mértékben. Az embargó hírére azonnal reagáltak például a brazilok, akik már korábban is sok fejtörést okoztak az európai baromfisoknak. A dél-amerikai ország éghajlata miatt nincs szükség fűtésre, a munkaerő is olcsóbb, így még a szállítással együtt is versenyképes áron kínálják a csirkéjüket. A nyomukban már ott nyomul Argentína és Chile is. A tejtermékek piacán Új-Zéland állíthatja a most kitiltott versenytársakat. Roppant nehéz feladat lesz visszaszerezni akár csak az orosz piac egy részét is - vélte a MOSZ titkára.
Tóth István külön is kiemelte, az uniós szankciókról politikai döntés született, de a számlát egyebek mellett a mezőgazdasági termelők, feldolgozók fizetik. A magyar agrár árutermelőket még az ág is húzza. Az orosz import stop mellett érinti őket - főleg az állattartókat - a birtok méret korlátozása, az uniós közvetlen területalapú támogatásának az 1200 hektár feletti részének elvonása, Ehhez jön még idén szeptember 1-jétől a nitrát mentes területek jelentős bővítése, vagyis a kis, a közepes és a nagy állattartó gazdaságoknak egyebek mellett a trágya elhelyezéssel lesznek gondjai.



Szerző

Rövid távon jó lehet a vevőknek

Publikálás dátuma
2014.08.09. 07:26
Az európai almapiacot is átrendezi az orosz agrárbojkott FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
A kormányzati propagandával ellentétben elhanyagolható az Oroszországba irányuló magyar élelmiszer és élelmiszeripari kivitel. Az érintett agrárcégeknek mélyütés Moszkva unóval szembeni teljes élelmiszer-behozatali tilalma, de a közösség országaiban emiatt felhalmozódó készletek már a teljes magyar mezőgazdaságot nehéz helyzetbe hozhatják. 

Az Európai Bizottságnak 400 millió eurós (125 milliárd forint) alap áll rendelkezésére ahhoz, hogy kártalanítsa az uniós tagállamok mezőgazdasági termelőit az orosz élelmiszer-embargó miatt - miatt közölte az EU kereskedelmi biztosa pénteki belga médiajelentések szerint. Az elosztás módjáról, hogy melyik ország termelői mennyi kártalanítására számíthatnak, még nem tudni.

Alig 1500 tonna alma indult volna Oroszországba, de ebből egyenlőre nem lesz semmi. Hasonló sorsra jutott a szintén oda szánt zöldség, gyümölcs, baromfi, sertés és marhahús, tej és tejtermék. Moszkva ugyanis az Európai Unió szankcióira válaszolva embergót hirdetett a közösség országainak, valamint az Egyesült Államok és Ausztrália élelmiszereire és élelmiszeripari termékeire.

Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke pénteken a Népszavának Isztambulból az almakonferencia bezárása után azt nyilatkozta, hogy a magyar zöldség- és gyümölcs kivitel 5 százaléka irányult Oroszországba, és most ennek a mennyiségnek kell új piacot keresni. A baj csak az, hogy míg korábban csak a lengyel termékekre mondott nemet Moszkva, mára az összes uniós ország fekete listára került. A szövetség elnöke megjegyezte, egyelőre nem tudni meddig tart a behozatali stop, de a piacot alaposan átrendezi ez a lépés. Az uniós agrár szakemberek a török városban azt javasolták az Európai Bizottságnak (EB), hogy azonnal be kell indítani egy promóciós akciót, meg kell vizsgálni milyen támogatással lehet új piacokon megjelenni az uniós termelők áruival. A magyar zöldség-gyümölcs termelőket érzékenyen érinti az orosz behozatali stop, hiszen éppen az Oroszországba irányuló export bővítése volt az egyik fontos cél. Az orosz behozatali tilalom súlyosan érinti a kertészeti ágazat fejlesztési koncepcióját is, amely 100 ezer új munkahely megteremtésével számolt.

Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára lapunknak kifejtette, egyelőre nem lehet pontosan tudni, mire is terjed ki az orosz behozatali tilalom ás mire nem. Meg kell várni, amíg az orosz fél megjelenteti termékcsoportonként a termékjegyzéket. A szakember hozzátette, az Oroszországba irányuló agrárexport 2 százaléka származik Magyarországról. A MOSZ titkára hangsúlyozta, hiába a látszólag csekély export mennyiség, az érintett agrárvállalkozásokat, termelőket, feldolgozókat nagyon is érzékenyen érinti Moszkva ellenakciója. Az azonban már a teljes hazai mezőgazdaságot hozhatja nehéz helyzetbe, hogy az orosz tiltás miatt az unióban felhalmozódó sertés és marha hús, baromfi, tej, tejtermék, zöldség-gyümölcs, élelmiszeripari készítmény készletek most az uniós belső piacra zúdulnak. Különösen a friss élelmiszerek okoznak gondot, hiszen azok jelentős részét nem lehet sokáig tárolni. Minden uniós termelő, kereskedő igyekszik majd akár áron alul is megszabadulni akár az élő állattól, tejtől, friss gyümölcstől.

A Népszava információi szerint az élő sertés ára kilónként máris 20 forinttal csökkent az átlagosan 415 forinthoz képest. Mindez piaci zavarokat, dömping árakat jelenthet, s az így okozott közvetett veszteség a többszöröse lehet a behozatali tilalom miatt kiesett bevételnek - figyelmeztetett Tóth István. A fogyasztók rövidtávon jól járnak a nyomot árakkal, de ez később visszaüthet, ha sok termelő csődbe megy, vagy az alacsony felvásárlási árak miatt a gazdák felhagynak bizonyos növények termesztésével, vagy az állattartással.

A szakemberek attól tartanak, hogy ha rendeződik is a kapcsolat Brüsszel és Moszkva között, akkor is kétséges, hogy az orosz exportban érdekelt cégek vissza tudnak-e térni az orosz piacra és ha igen. milyen mértékben. Az embargó hírére azonnal reagáltak például a brazilok, akik már korábban is sok fejtörést okoztak az európai baromfisoknak. A dél-amerikai ország éghajlata miatt nincs szükség fűtésre, a munkaerő is olcsóbb, így még a szállítással együtt is versenyképes áron kínálják a csirkéjüket. A nyomukban már ott nyomul Argentína és Chile is. A tejtermékek piacán Új-Zéland állíthatja a most kitiltott versenytársakat. Roppant nehéz feladat lesz visszaszerezni akár csak az orosz piac egy részét is - vélte a MOSZ titkára.
Tóth István külön is kiemelte, az uniós szankciókról politikai döntés született, de a számlát egyebek mellett a mezőgazdasági termelők, feldolgozók fizetik. A magyar agrár árutermelőket még az ág is húzza. Az orosz import stop mellett érinti őket - főleg az állattartókat - a birtok méret korlátozása, az uniós közvetlen területalapú támogatásának az 1200 hektár feletti részének elvonása, Ehhez jön még idén szeptember 1-jétől a nitrát mentes területek jelentős bővítése, vagyis a kis, a közepes és a nagy állattartó gazdaságoknak egyebek mellett a trágya elhelyezéssel lesznek gondjai.



Szerző