Csalástól tartanak Törökországban

Vasárnap első ízben közvetlenül választják meg a törökök az ország új elnökét. A voksolás favoritja Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök, s a kérdés csupán az, már az első fordulóban megszerzi-e az abszolút többséget, vagy második fordulót kell tartani. Erdogan már 2002 óta uralja hazája belpolitikai térképét, teljesen bebetonozta magát a hatalomba, a média nagy része már őt támogatja, politikai ellenfeleit háttérbe szorította, a gazdaság szinte minden szegmensét ő határozza meg, a közbeszerzéseket a hozzá közel állóknak ítélik.

Az egykori isztambuli polgármester monumentális beruházások sorát valósította meg, ennek legutóbbi példája a világ legnagyobb mecsetje, amelyet nemrég kezdtek építeni Isztambul ázsiai részén. A mecsetet saját emlékművének is tartják, amelyben körülbelül 50 ezer ember fér majd el.

Erdogan a 2000-es években számos eredményt tudott felmutatni. Liberális gazdaságpolitikája révén próbált közeledni az Európai Unióhoz, engedményeket tett a kurd kisebbségnek, visszaszorította a hadsereg befolyását. 2011-ben került pályafutása csúcsára, amikor pártjával, az AKP-vel 49,8 százalékot szerzett a parlamenti választáson. A voksolás fordulópontot jelentett karrierjében. Ettől fogva ugyanis diktátorként uralkodott. A rendszerrel szemben kritikus újságírókat börtönöztetett be, nagy hatalmat adott a török titkosszolgálat, a MIT kezébe. Brutálisan leverte a tavalyi isztambuli tüntetéseket: kilencen meghaltak, nyolcezren megsérültek.

A társadalom megosztottá vált. Bár a márciusi önkormányzati választást szintén nagy fölénnyel, 43 százalékkal nyerte az AKP, hírek szerint csalás történt. S erre a vasárnapi elnökválasztáson is van esély, mivel 18 millióval több szavazócédulát nyomtattak, mint amennyi választópolgárt nyilvántartanak. Erdogan mindent beleadott a kampányba, Ausztriában és Németországban is fellépett, hiszen több millió külföldön élő török is voksolhatott, ők már le is adták szavazataikat, de mindössze tíz százalékuk voksolt. Az AKP a kurdoknak is engedményeket tett, de a kormánypárt társalapítója, a kurd származású Dengir Mir Mehmet Firat jelezte: a kisebbség elnökjelöltjét, Selahattin Demirtast támogatja.

Két felmérés szerint Erdogan már az első fordulóban abszolút többséget szerez, a tekintélyes Metropol iroda azonban csak 42 százalékot jósol neki. Ha ez utóbbi forgatókönyv valósulna meg, úgy a második fordulóban a liberális CHP és a nacionalista MHP által támogatott Ekmeleddin Ihsanoglu, az Iszlám Konferencia Szervezetének (OIC) volt elnöke lenne ellenfele. Az ellenzéki jelölt 32-35 százalékra számíthat. Ihsanoglu keresztneve még hívei számára is kissé nehezen kimondható, ezért egyszerűen Ekmeknek becézik, melynek magyar jelentése: „kenyér”. Ha Erdogan beköltözik az elnöki palotába, módosítja az alkotmányt, elnöki köztársasággá alakítja át hazáját, s végérvényesen Törökország teljhatalmú ura lesz.