Katasztrófa Irakban

Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia is élelmiszert dobott le Irak felett. Az amerikai légierő emellett F-18-asokkal bombázta az Iszlám Állam (IS) terrorszervezet állásait. Barack Obama beszédében nem jelölt meg időpontot arra, meddig tart a légi akció.

A segélycsomagokat az IS által elüldözöttek számára dobták le a Szindzsar-hegység felett. Két harci géppel látták el élelmiszerrel és vízzel az elüldözött családokat. Ezidek tízezrei menekültek ide. Sokan közülük az meghaltak az élelmiszer- illetve vízhiány következtében.

Az amerikai légierő pilótanélküli eszközöket, harci drónokat is bevetett az a dzsihadista Iszlám Állam ellen. Az Egyesült Államok után tegnap Nagy-Britannia is segélycsomagokat dobott le, s Ausztrália és Franciaország is részt kíván venni a humanitárius akcióban.

Barack Obama elnök azt közölte, széleskörű katonai akciót tervez az IS ellen. Ennek azonban az a feltétele, hogy az iraki vezetők találjanak megoldást az együttműködésre. Ennek legnagyobb kerékkötője a síita Núri al-Maliki miniszterelnök, aki nem hajlandó megválni a hatalomtól, pedig mind a szunniták, mind a síiták lemondásra szólították fel.

Az amerikai elnök csütörtök este jelentette be, hogy célzott légitámadásokkal védik meg az amerikai érdekeltségeket. Az IS által lőtt kurd székhelyen, Erbilben egyebek mellett amerikai konzulátus működik.

Hivatalos bagdadi közlések szerint az amerikai humanitárius segítségnyújtás azért nem éri el a célját, mert túl magasról, 4500 méterről dobták le a vizesflakonokat, amelyek az irakiak szerint, mivel nem szereltek rájuk ejtőernyőt, szétrobbannak a földre zuhanva.

Marie Harf amerikai külügyi szóvivő hangsúlyozta, az iraki kormányzat kérte Washingtont a beavatkozásra. Ez azért fontos, mert ez esetben nem lehet jogi szempontból megkérdőjelezni az amerikaiak akcióját. Az Egyesült Államokban nem is ennek jogszerűségéről alakult ki vita, hanem arról, elég messzire megy-e az Egyesült Államok beavatkozása.

Vezető republikánus politikusok, köztük John McCain szenátir szerint sokkal eltökéltebb akcióra lenne szükség aa dzsihadistákkal szemben. John Boehner, a képviselőház republikánus elnöke szerint „Az elnöknek hosszú távú stratégiát kell kidolgoznia”.

Ferenc pápa szombaton a lakhelyükről elüldözött keresztények, ezidek és síiták védelmére kérte a világot Twitter üzenetében. Előző nap Fernando Filoni bíborost, a Népek Evangelizálása Kongregáció prefektusát, volt iraki nunciust (2001-2006) személyes iraki küldöttévé nevezte ki. A kuriális bíboros a következő napokban a kurd autonóm területre utazhat. Ide menekült a keresztények többsége.

Filoni bíboros az Avvenire című lapnak úgy vélekedett, az IS előrenyomulása az amerikaiak 2003-as beavatkozásának következménye. Úgy vélte, az iraki háború bizonyos tekintetben a korábbinál rosszabb helyzetet idézett elő.

A bíboros volt az egyedüli nagykövet, aki az amerikai támadás idején is Bagdadban maradt.A Vatikán bejelentette azt is, válságtanácskozásra hívta Rómába a közel-keleti nagyköveteket. Várhatóan szeptemberben tárgyalnak a további teendőkről.

Az ENSZ-hez fordultak az iraki keleti keresztény egyházak vezetői. A Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárnak írott levelükben népirtást emlegettek. Emlékeztettek arra, hogy az Iszlám Állam 200 ezer keresztényt üldözött el a területről. Nemzetközi beavatkozást követelt az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE),

„Arra kérjük a nemzetközi közösségeket, mindent tegyenek meg a tragédia megállításáért” – hangzik a CCEE elnöke, Erdő Péter bíboros, prímás és a tanács alelnöke, Angelo Bagnasco által aláírt dokumentum.