Az az egyszerű tény, hogy más nyelven fejezi ki magát, karakterének új aspektusait hozza felszínre. A The Economist gyűjtötte össze a szakemberek véleményét erről a témáról.
A lapnak már egy ideje van egy nyelvekkel kapcsolatos blogja is, amelyet Johnsonnak, az angol szótár összeállítójának, Samuel Johnsonnak a tiszteletére nevezett el.
A vitaindító cikk Benjamin Lee Whorf 20. századi amerikai nyelvész gondolatát eleveníti fel. Elsőként Whorf állította, hogy van kapcsolat a nyelv és a világszemlélet között. Gondolatát elnevezték whorfianizmusnak. Sok pszichológus és nyelvész követi azóta is ezt az utat és meg van győződve arról, hogy a nyelv befolyással van a gondolatra.
Nincsenek kétségek afelől, hogy a különböző kultúrákhoz való hozzáférhetőség lehetősége befolyásolja a, gondolkodást. Egy második nyelv minél korábbi elsajátítása különböző területeken teszi lehetővé a fejlődést. Egy korábbi tanulmány szerint a poliglottok gyorsabban megértik, mi a jó választás egy konfliktus-helyzetben. De egy másik nyelv ismerete megváltoztathatja a személyiséget is. Erről meg vannak győződve azok a pszichológusok, akik az emberi magatartásokat tanulmányozzák. Mivel csaknem lehetetlen tökéletesen beszélni egy idegen nyelvet, az ember bizonytalanabbnak érzi magát és ez módosítja a magatartását. A poliglottok lassabban beszélnek idegen nyelven, biztosabbak, oldottabbak, sőt szórakoztatóbbak, amikor anyanyelvükön szólalnak meg. Számos pszichológiai teszt bizonyítja, hogy aki perfekt kétnyelvű, az is másként viselkedik, amikor azon a nyelven beszél, amelyet jobban ismer.
Az idők folyamán sok tanulmány született a kétnyelvűségnek az agyra gyakorolt hatásáról is. Az indiai Hyderabad orvostudományi intézete publikált a Neurology-ban nemrég egy tanulmányt, amely szerint egy második nyelv ismerete három tipikus szellemhanyatlással járó betegséget késleltethet. Egy 700 emberrel folytatott kísérlet kimutatta, hogy azok, akik két nyelvet beszélnek, később betegednek meg Alzeimer-kórban, frontotemporális és vaszkuláris demenciában.
