Előfizetés

Le lehet-e leplezni a hazugokat?

Publikálás dátuma
2014.08.15. 08:30
Fotó: Thinkstockphotos, Gettyimages.
A pszichológia már néhány éve tanulmányozza, hogy milyen stratégiákkal lehet felismerni, hogy valaki nem mond igazat. Nemrég egy tanulmány is megjelent erről a Psicologia Contemporana olasz szaklapban.

Három amerikai pszichológus - Aldert Vrij, Par Anders Granhag és Steven Porter - elmélyült kutatást végzett ebben a témában és azt állítja, hogy a leleplezés lehetséges.

Ez azonban nem egyszerű vállalkozás. Az első probléma abban áll, hogy valóban le akarjuk-e leplezni az illetőt. Vannak, például, olyan emberek, akik annyira el akarják hinni, hogy társuk üzleti úton van, hogy nem vesznek tudomást semmi gyanús jelről. Sok nyomozó feltételezi azt is, hogy aki hazudik, azért igyekszik magát közel tartani az igazsághoz és hazugságai között vannak igazságok is, amelyeket ki kell tudni hámozni.

Vannak azonban ügyes hazudozók is. A kutatók megrajzolták egy tipikus hazudozó portréját: úgy viselkedik, hogy bizalmat ébresszen, könnyen hazudik, mert van képzelő ereje, nincs bűntudata, nem izgul mert színészként viselkedik, megérzi, hogy beszélgető partnere mit szeretne hallani, mi az, ami meggyőző számára.

Reális a kockázata annak,hogy aki az igazság nyomába akar eredni, hamis nyomokat követ. A hazugságnak 158 potenciális mutatója van, ezek közül azonban 118, azaz a 75 % lehet nem hazugság is. Ilyen, többek között a testbeszéd, bár elterjedt nézet, hogy ez igencsak árulkodó. 2006-ban az amerikai Charles Bond nagy felmérésbe kezdett, amelybe bevont 58 országot, mindegyikben 20 férfit és 20 nőt. Mindenkinek ugyanazt a kérdést tette fel:milyen jelből veszi észre,hogy valaki hazudik Önnek?A megkérdezettek 64 %-a azt felelte,  hogy abból, hogy az illető nem néz a szemébe. Ezt a véleményt ugyan civilek hangoztatták, de az amerikai rendőröknek szóló kézikönyvben is megtalálható.

A kutatók arra a kérdésre is feleletet kerestek,hogy miért becsapós a testbeszéd és miért bízunk mégis benne. Véleményük, hogy hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy az idegesség jele, ha valaki nem néz arra, akivel beszél és ez az idegesség abból ered, hogy az illető hazudik. Holott az ember akkor is ideges lehet, ha igazat mond, ha történetesen ideges alkatú, vagy a körülmények idegesítik. Ezenkívül számtalan más kutatásból derült ki, hogy a testbeszédnek van kulturális aspektusa is. Az USA-ban, például, a színes bőrűek között többen kerülik a másik ember tekintetét, mint a fehérek. Japánban valakivel szembenézni udvariatlanság. Ez tehát, kevésbé hitelt érdemlő jele a hazudozásnak. Hogy mégis, miért hiszünk benne? A fő ok etikai jellegű lehet: hazudni szégyenletes dolog és amikor szégyelljük magunkat, lehajthatjuk a fejünket.

A kutatók, azoknak, akik le akarják leplezni a hazugokat, az úgynevezett „aktív stratégiákat” javasolják. Ezek között van például a gyanúsítottaknak a részletekre vonatkozó kérdésekre való bombázása, mert ezekbe előbb-utóbb belegabalyodik. Például a nyomozásnál célszerűbb nem azonnal defenzívába szorítani a gyanúsítottat azzal, hogy fejére olvassák, hogy hazudik, célravezetőbb, ha minden mondata után pontosításra szólítják fel.

A másik aktív stratégia: váratlan kérdések feltevése, amelyekre a gyanúsított a legnagyobb körültekintés mellett sem tud előre felkészülni. A kérdés más formában való feltevése is hozhat eredményeket. Kissé talán különösnek hangzik, de az is megzavarhatja a hazugot, ha felkérjük, hogy  meséjét „fordítva”, azaz nem a történet elejétől, hanem a végétől kezdje.   

"Jeles" próba a Szigeten

Publikálás dátuma
2014.08.15. 08:13
,,Jeles” próba a Szigeten FORRÁS: VODAFON
A Sziget Fesztiválon próbálhatták ki első alkalommal az érdeklődők a főképp halló gyermekek számára készült jelnyelvi oktató alkalmazást, a „Jeles”-t. A Hallatlan Alapítvány és a Vodafone Magyarország Alapítvány által kifejlesztett „Jeles” hivatalosan szeptembertől lesz elérhető és ingyenesen letölthető iOS és Android eszközökre.

A Szigeten bemutatkozó „Jeles” erőteljesen épít a közösségi oldalak vonzerejére. A jelnyelvi ABC-t, több száz jelnyelvi jelet és interaktív jelnyelvi oktató játékokat tartalmazó alkalmazás segítségével a halló gyermekek játékos formában ismerkedhetnek meg a magyar jelnyelvvel, elért eredményeiket megoszthatják a Facebookon és a Game-center falon, de versenyezhetnek a "hónap legjobb játékosa" címért is.

„Egy olyan generáció nő fel mellettünk, amely reményeink szerint nem tesz majd különbséget siket és halló közt. Hiszünk abban, hogy a közeljövő gyermeke szemében siket társa nem fogyatékos, hanem – mint az egyik legnagyobb nyelvi kisebbség tagja – vele egyenrangú, és az életben egyforma esélyekkel induló partnere lesz – mondta Nyilas Orsolya, a Vodafone Magyarország belső kommunikációs és vállalati felelősségvállalási igazgatója.

Magyarországon a becslések szerint 70 ezer siket és hallássérült él, s a harmadik legnagyobb nyelvi kisebbségnek számító siketek természetes anyanyelvét, a jelnyelvet 2009 óta önálló nyelvként ismerik el. Míg 2009 előtt a halló társadalom mindössze 1 százaléka ismerte és használta a jelnyelvet, az elmúlt 5 évben a civil szervezetek lobbi tevékenységének, társadalmi népszerűsítő munkájának, illetve a jelnyelvi oktatás technológiája fejlesztésének köszönhetően ez a szám megkétszereződött.

„2006 óta több mint 1500 halló vett részt a Hallatlan Alapítvány által szervezett jelnyelvi tanfolyamokon, s a hallatlan.hu oldalon található jelnyelvi szótárt használók száma meghaladja a százezret.”- mondta Bartos Pál, a Hallatlan Alapítvány elnöke. „A jelnyelv használatának elterjedése nem csupán a siketek és nagyothallók társadalmi integrációját segíti elő, de komoly előnyökkel járhat a hallók számára is. A viszonylag könnyen és gyorsan elsajátítható nyelv ismerete értéket jelent a mindennapi életben éppúgy, mint a munkaerőpiacon” – tette hozzá.

A két alapítvány évek óta dolgozik a siketek és nagyothallók társadalmi integrációjának elősegítésén, a jelnyelv népszerűsítésén. Az együttműködés első eredménye az interneten és mobiltelefonon egyaránt elérhető jelnyelvi szótár volt, amely mára a jelnyelv elsajátításának hatékony eszköze lett mind a hallók, mind a siketek számára. Ennek gyermekek számára íródott változata, a „Jelelj velünk” 2008-óta elérhető CD-ROM formájában, a Hallatlan.eu oldalon, illetve országszerte több könyvtárban, óvodában, iskolában.

A program a visszajelzések alapján több ezer halló gyermeknek nyújtott segítséget a jelnyelvvel való ismerkedésben. A táblagépek széles körű elterjedésével, a közösségi oldalak térnyerésével azonban elengedhetetlenné vált az új, a XXI. század elvárásainak megfelelő komplex gyermek jelnyelvi oktatóprogram, a „Jeles” létrejötte, amelyet augusztus 13-tól 17-ig a Szigeten, az Ability Parkban próbálhatnak ki az érdeklődők.

Agyszövet 3D gélben

Első ízben állítottak elő laboratóriumban működőképes háromdimenziós agyszövetet, amelyet két hónapon át sikerült életben tartani - írja a profitline.hu. A bostoni Tufts Egyetem kutatóinak eredményei felgyorsíthatják az Alzheimer-kór és a demencia más formáinak gyógyítására alkalmas készítmények kifejlesztését, valamint elősegíthetik a legoptimálisabb módszerek kidolgozását a koponyasérülések kezelésére. 

A kísérletekről az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában, a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) online kiadásában jelent meg tanulmány.

Mindeddig a kutatók Petri-csészében tenyésztették az agysejteket ahhoz, hogy ellenőrzött környezetben tanulmányozhassák viselkedésüket. A kétdimenziós szövettenyészetekben azonban lehetetlen leképezni az agy bonyolult szerkezetét, a szürke és fehér állományra való tagozódását: az előbbit a neuronok sejtjei alkotják, utóbbit pedig a neuronok nyúlványai.

Mivel a sérülések és a betegségek különbözőképp érintik az agy szürke- és fehérállományát, olyan modellek szükségesek, amelyek segítségével leképezhetők a kóros folyamatok - olvasható a The Daily Telegraph online kiadásában, valamint a ScienceDaily tudományos hírportálon.

Az utóbbi időben már voltak próbálkozások a neuronoknak 3D gélben való tenyésztésére, hiszen ebben a környezetben az agysejtek minden irányba kiterjeszthetik nyúlványaikat, kapcsolatot teremtve egymással. A tenyészeteket azonban csak rövid ideig tudták életben tartani, s az agy bonyolult szerkezetét sem sikerült leképezni.

A bostoni kutatók kétfajta, különböző fizikai tulajdonságokkal rendelkező bioanyagot használtak: a selyem fehérjéiből előállított szivacsos "állványzatot", amely a jövendőbeli agy vázakánt szolgált, valamint egy lágyabb állagú gélt alkalmaztak. Hogy szeparálják a szürke és fehér állományt, az "állványzatot" fánk alakúra képezték, majd patkányok agysejtjeivel népesítették be.

Ezt követően a fánkot megtöltötték géllel, amely a pórusokon keresztül az állványzatot is megtöltötte. Mindössze néhány nap alatt a neuronok funkcionális hálózatokba rendeződtek az "állványzat" pórusai körül, majd nyúlványaikat kiterjesztették a "fánkot" betöltő gélen keresztül, hogy kapcsolatot teremtsenek a váz túloldalán lévő agysejtekkel.

A kísérlet eredményeként körülhatárolt fehérállomány képződött, amely izolálva volt az "agy" szürkeállományától. A legújabb kísérletek során a bostoni tudósok hat koncentrikus körből álló "állványt" is készítettek, hogy leképezzék az agykéreg hat rétegét, amelyek mindegyikében más és más típusú sejtek találhatók.

A 3D-s agyszövet segítségével a tudósok azt is vizsgálták, hogy milyen kémiai és elektromos vezetési változások következnek be egy koponyasérülést követően. "Ezzel a modellel valós időben követhetjük nyomon, hogy miként reagál az agyszövet a traumára, de ami még fontosabb, a gyógyulás folyamatát is vizsgálhatjuk, s azt is megtudhatjuk, hogy hosszabb időtáv alatt mi játszódik le az agyban" - hangsúlyozta a kutatásokat irányító David Kaplan professzor.