Kelet felé nyit Ferenc pápa

Publikálás dátuma
2014.08.12 07:34
Dél-Koreában is nagyon népszerű Ferenc pápa FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/FRANCO ORIGLIA.
Fotó: /
Csütörtökön érkezik Dél-Koreába Ferenc pápa. Első ízben látogat el ázsiai országba. Szöulban rendezik meg a VI. ázsiai ifjúsági találkozót, ám ez csak az egyik oka annak, miért éppen Dél-Koreát választotta úti céljául. Itt nő a legdinamikusabban a katolikus közösség, ugyanakkor az egyház itt is egy sor társadalmi kihívás előtt áll.

A katolikus egyház tetszését az sem nyerte el, hogy Dél-Koreában a főpapok szerint túl messzire mentek az ember klónozására irányuló kísérletek. Ennek egyik úttörője Hvang Vu Szuk, akinek egyes kutatási eredményeiről 2006-ban kiderült: hamisak.

Hvang 2004-ben jelentette be, hogy emberi embrióklónból hozott létre őssejtet, majd az amerikai Science magazinban jelentette meg a kutatás eredményeit. A kutatás jelentős mérföldkőnek számított a terápiás célú klónozás megvalósításában, a dél-koreai kutatócsoport előtt ez még soha senkinek nem sikerült.

Az egyház másik "vesszőparipája" az abortusz, amely 1973 óta legális Dél-Koreában. A terhesség első 28 hetében engedélyezett bizonyos feltételek mellett. A koreai katolikus egyház szerint évente másfél millió abortuszt hajtanak végre, a szöuli kormányzat ezzel szemben 340 ezer esetről tud. A katolikus püspökök ezért életre hívták az "Új Élet Programot", amellyel segítséget próbálnak nyújtani a bajba jutott várandós anyák számára.

A hagyomány szerint a pápa, utazása során, a repülőgép fedélzetéről röviden üdvözli azokat az országokat, amelyeken átrepül gépe. Mivel az szerdán a Vatikánból elinduló repülő Oroszország, illetve Kína légterét is érinti, ezért üdvözli Vlagyimir Putyint és Hszi Csin-ping elnököt.

Ez már önmagában is a Szentszék és Kína viszonyának enyhülését jelzi, mivel 1989-ben, II. János Pál koreai látogatás alkalmával Peking még nem adott engedélyt a légtér használatára. Abból a szempontból mégis emlékezetes volt ez az út, hogy ekkor repült át első ízben a Szovjetunió felett. 1984-ben még annyi ország mondott nemet a pápának, hogy gépe az Északi-sarkkörön keresztül közelítette meg Koreát.

Ferenc pápa gépe ugyanakkor nem repül el Kelet-Ukrajna felett, amint ezt az Alitalia légitársaság már két hete is jelezte. "A légtérnek ezt a zónáját lezárták. Senki sem repülhet a válság sújtotta terület felett, így a pápa sem. 

Az idő dönti el, hosszabb távon mennyire lesz sikeres Ferenc pápa koreai útja. II. János Pál lelkipásztori látogatásai ugyanis inkább azt mutatták, hogy a külföldi vizitek hatásai inkább csak rövid életűek. A hívek nemcsak biztató szavakat, tartalmat, magvas mondanivalót várnak.

Normalizálnák a viszonyt Kínával

A Vatikán "keleti nyitásában" az igazi áttörést az jelentené, ha a Szentszéknek sikerülne normalizálnia kapcsolatát Kínával. Két hónappal ezelőtt a La Repubblica napilap felvetette a lehetőségét annak, hogy a pápa gépe Korea felé menet leszáll Pekingben. A lap abból indult ki, hogy Ferenc egyik példaképe az országban missziós tevékenységet folytatott jezsuita, Matteo Ricci (1552-1610).

Peking a kommunista hatalomátvétel után, 1951-ben szakította meg a diplomáciai kapcsolatokat a Vatikánnal. Kína a hatvanas években két feltételt szabott a viszony normalizálására: a Szentszék "ne avatkozzon be Kína vallási ügyeibe", és a Vatikán az egységes Kína politikájához tartsa magát. Ám a Szentszék változatlanul egyike azon 23 államnak, amely de facto a 23 milliós Tajvant ismeri el Peking képviselőjeként.

A konfliktus másik oka: Peking nem fogadja el, hogy a Vatikán nevezi ki a kínai püspököket. Kína ezért létrehozta a saját katolikus egyházát, a Hazafias Egyletet, ami az egykori magyarországi békepapsághoz hasonló. Becslések szerint hat-hatmillió tagja lehet mind ennek, mind pedig az ellenzékben működő, Vatikánhoz hű egyháznak is. 2007-ben is történtek ugyan kísérletek a kapcsolatok normalizálására, többek között Pietro Parolin tavaly kinevezett államtitkárnak köszönhetően is, de az igazán nagy áttörés mégis elmaradt.

Ferenc pápa, valamint Hszi Csin-ping kínai pártfőtitkárrá és elnökké választásával elvileg új helyzet állt elő, a közeledés folyamata azonban mégsem ígérkezik gyorsnak.  Joseph Zen Ze-kiun bíboros, Hongkong nyugalmazott püspöke egyenesen úgy foglalt állást, nem javasolja, hogy a pápa Kínába utazzon. A katolikus püspökök ugyanis "Kína rabszolgái", s Peking párbeszéd helyett a látogatás manipulálására törekszik.

Mint mondta, Kínában nincs sem polgári, sem vallásszabadság. Nem lát párbeszédre utaló jeleket, és úgy gondolja, ha Peking kezet is nyújtana, a jelenlegi helyzetben ez hazugság lenne. Kifejtette, a pekingi vezetés megtagadja a püspököktől a tiszteletet és meg akarja őket fosztani méltóságuktól is. Fenyegetés alatt tartja családjaikat, vagy elfogadhatatlan ígéretekkel csábítja őket.

Belátható időn belül nincs ugyan reális esély a Szentszék és Kína viszonyában való áttörésre, de óvatos közeledés várható a két fél között, ami akár meglepő fordulatokkal is szolgálhat. Már Ferenc pápa megválasztását követően óvatosan bizakodó cikkek jelentek meg a kínai-vatikáni viszony jövőjéről.

David Gisset, a China Europe International Business School Kína-szakértője a Huffington Postban írt cikkében úgy vélte, hogy több okból sem elképzelhetetlen a holtpontról való elmozdulás. Peking eleve kétkedőbben tekintett az európai egyházfőkre, ám Ferenc argentin származása nyitottabbá teszi Kínát.

Másrészt a pápa jezsuita, és a rendje a múltban többször próbált hidat képezni Kína és Európa között. Xavéri Szent Ferenc (1506-1552) és Loyolai Szent Ignác (1491-1556) is történelmi ázsiai missziókban vett részt, a kínai hittérítő tevékenység legfontosabb alakja pedig Alessandro Valignano (1539-1606) volt. Mindenesetre az ő ténykedésük révén sem sikerült csökkenteni a kínaiak kereszténységgel szembeni bizalmatlanságát. A nagy fal mind a mai napig áll.

A kínai médiumok semlegesen számolnak be Ferenc pápa intézkedéseiről. John Tong Hon, Hongkong püspöke szerint azonban már ez a hozzáállás is nagy előrelépésnek tekinthető. Szerinte a pápa jó benyomást tett a kínai katolikusokra. Mint a Vatican Insidernek 2013-ban elmondta, amikor hazatért a konklávéról, sokan megállították az utcán, és hálát adtak Istennek, hogy "a bíborosok ilyen jó pápát választottak".

A hongkongi főpap úgy látja, történhetnek kedvező változások a Vatikán és Peking viszonyában. "Mindig derűlátó vagyok. Mások talán naivnak neveznének, mégis úgy vélem, az új vatikáni és az új kínai vezetés fokozatosan normalizálhatja a viszonyt: a párbeszéd mindenre gyógyír lehet".

2014.08.12 07:34

Nagyon megjárta a trópusi paradicsom, hogy összeveszett Kínával

Publikálás dátuma
2018.08.19 14:53

Fotó: ONLY WORLD/ GUNTHER DEICHMANN
Egyetlen Kína létezik, Tajvan nem önálló állam – aki ezt elfelejtené, azt a pekingi kormány emlékezteti rá, például a turizmus tönkretételével.
Üres hotelek és tétlenül veszteglő turistahajók jelzik a csendes-óceáni Palauban, hogy jár az az ország, amely rosszul dönt egy súlyos világpolitikai kérdésben: az apró szigetország (az államot 241 sziget alkotja, amelyből 12 lakott) ugyanis egyike annak a maroknyi országnak, amely Tajvant (vagyis a Kínai Köztársaságot) ismeri el hivatalosan Kínaként, nem pedig a nagy testvért, a Kínai Népköztársaságot – márpedig az „egy Kína” elv szerint Tajvan hivatalosan nem létezik, csak egy kínai tartomány. Ezek a tévelygőket – 18-an vannak még, a Dominikai Köztársaság és Burkina Faso idén májusban szakította meg a kapcsolatot Taipeijel – Peking folyamatosan nyomás alatt tartja, így történt ez Palau esetében is – mondták el helyiek a Reuters hírügynökségnek. Ennek leglátványosabb lépése az volt, hogy tavaly megtiltották a turistacsoportok utazását a mikronéziai szigetországba – ami rögtön 55 ezer látogatóval kevesebbet jelentett, az évi 122 ezer turista 45 százalékát. Tajvanról pedig csak 9 ezren érkeztek, vagyis nem tudják pótolni a kiesést. Jeffrey Barabe, az egyik üres hotel tulajdonosa meg van győződve róla, hogy mindez szándékos volt: hagyták, hogy felfusson a turizmus, helyi viszonylatban jelentős pénz áramlott be, sőt, kínai befektetők építettek szállodákat és éttermeket – aztán egyszer csak törölték a charter járatokat és elvágták Palaut a bevételektől. Hasonló, turisztikai fegyverrel élt már Kína Dél-Korea esetében: amikor Szöul úgy döntött, amerikai rakétavédelmi rendszert telepít, megtiltották a kínai turisták beutazását.
2018.08.19 14:53

Három óra rejtély Mesebergben

Publikálás dátuma
2018.08.19 09:37
Putyin és Merkel a kastély parkjában
Fotó: Sputnik/ Alexei Druzhinin
Egyelőre semmit nem hoztak nyilvánosságra abból, hogy milyen eredménnyel járt Angela Merkel és Vlagymir Putyin Berlin mellett folytatott, bő háromórás tanácskozása, amelynek végeztével az orosz elnök szombat este visszarepült Moszkvába.
Annyit tudni lehet, hogy a két fő vitatéma Ukrajna és Szíria volt. Az előzetes jelzések szerint napirendre vették a tervezett Északi Áramlat-2 gázvezeték ügyét is, amelynek a politikai vonatkozásai szorosan kapcsolódnak Ukrajnához, hiszen a tenger alatti vezeték Ukrajna és Lengyelország megkerülésével juttat majd orosz gázt Németországba. Kijev már korábban elérte a német kancellárnál, hogy ragaszkodjon ahhoz: az Ukrajnán keresztül Európába irányuló orosz gáztranzitnak - amely fontos bevételi forrás Ukrajna számára - maradjon szerepe azután is, hogy működni kezd az Északi Áramlat-2. A német kormány Berlin melletti vendégházának, a mesebergi kastélynak az udvarán a szombati megbeszélés előtt tartott közös sajtótájékoztatón Putyin azt mondta: lát lehetőséget arra, hogy - a gazdasági ésszerűség határain belül - továbbra is használják majd az Ukrajnán keresztül vezető útvonalat.  Merkel a maga részéről azt hangsúlyozta ezen a sajtóeseményen, hogy Szíriában el kell kerülni a humanitárius katasztrófát. Hogy ebben a törekvésében a megbeszélés során mennyire talált partnerre az orosz vezetőben, most még nem tudható. Szíriában az orosz támogatást élvező Bassár el-Aszad szíriai elnök kormányhadserege lényegében megnyerte az évek óta pusztító polgárháborút.  Német álláspont szerint az országban alkotmányos reformra van szükség, és szabad választásokat kell tartani. Putyin ugyanakkor azt várja Európától, hogy nyújtson segítséget az infrastruktúra újjáépítéséhez, és ezáltal járuljon hozzá a Szíriából elmenekültek hazatéréséhez. 
2018.08.19 09:37
Frissítve: 2018.08.19 09:39