Kelet felé nyit Ferenc pápa

Publikálás dátuma
2014.08.12 07:34
Dél-Koreában is nagyon népszerű Ferenc pápa FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/FRANCO ORIGLIA.
Fotó: /
Csütörtökön érkezik Dél-Koreába Ferenc pápa. Első ízben látogat el ázsiai országba. Szöulban rendezik meg a VI. ázsiai ifjúsági találkozót, ám ez csak az egyik oka annak, miért éppen Dél-Koreát választotta úti céljául. Itt nő a legdinamikusabban a katolikus közösség, ugyanakkor az egyház itt is egy sor társadalmi kihívás előtt áll.

A katolikus egyház tetszését az sem nyerte el, hogy Dél-Koreában a főpapok szerint túl messzire mentek az ember klónozására irányuló kísérletek. Ennek egyik úttörője Hvang Vu Szuk, akinek egyes kutatási eredményeiről 2006-ban kiderült: hamisak.

Hvang 2004-ben jelentette be, hogy emberi embrióklónból hozott létre őssejtet, majd az amerikai Science magazinban jelentette meg a kutatás eredményeit. A kutatás jelentős mérföldkőnek számított a terápiás célú klónozás megvalósításában, a dél-koreai kutatócsoport előtt ez még soha senkinek nem sikerült.

Az egyház másik "vesszőparipája" az abortusz, amely 1973 óta legális Dél-Koreában. A terhesség első 28 hetében engedélyezett bizonyos feltételek mellett. A koreai katolikus egyház szerint évente másfél millió abortuszt hajtanak végre, a szöuli kormányzat ezzel szemben 340 ezer esetről tud. A katolikus püspökök ezért életre hívták az "Új Élet Programot", amellyel segítséget próbálnak nyújtani a bajba jutott várandós anyák számára.

A hagyomány szerint a pápa, utazása során, a repülőgép fedélzetéről röviden üdvözli azokat az országokat, amelyeken átrepül gépe. Mivel az szerdán a Vatikánból elinduló repülő Oroszország, illetve Kína légterét is érinti, ezért üdvözli Vlagyimir Putyint és Hszi Csin-ping elnököt.

Ez már önmagában is a Szentszék és Kína viszonyának enyhülését jelzi, mivel 1989-ben, II. János Pál koreai látogatás alkalmával Peking még nem adott engedélyt a légtér használatára. Abból a szempontból mégis emlékezetes volt ez az út, hogy ekkor repült át első ízben a Szovjetunió felett. 1984-ben még annyi ország mondott nemet a pápának, hogy gépe az Északi-sarkkörön keresztül közelítette meg Koreát.

Ferenc pápa gépe ugyanakkor nem repül el Kelet-Ukrajna felett, amint ezt az Alitalia légitársaság már két hete is jelezte. "A légtérnek ezt a zónáját lezárták. Senki sem repülhet a válság sújtotta terület felett, így a pápa sem. 

Az idő dönti el, hosszabb távon mennyire lesz sikeres Ferenc pápa koreai útja. II. János Pál lelkipásztori látogatásai ugyanis inkább azt mutatták, hogy a külföldi vizitek hatásai inkább csak rövid életűek. A hívek nemcsak biztató szavakat, tartalmat, magvas mondanivalót várnak.

Normalizálnák a viszonyt Kínával

A Vatikán "keleti nyitásában" az igazi áttörést az jelentené, ha a Szentszéknek sikerülne normalizálnia kapcsolatát Kínával. Két hónappal ezelőtt a La Repubblica napilap felvetette a lehetőségét annak, hogy a pápa gépe Korea felé menet leszáll Pekingben. A lap abból indult ki, hogy Ferenc egyik példaképe az országban missziós tevékenységet folytatott jezsuita, Matteo Ricci (1552-1610).

Peking a kommunista hatalomátvétel után, 1951-ben szakította meg a diplomáciai kapcsolatokat a Vatikánnal. Kína a hatvanas években két feltételt szabott a viszony normalizálására: a Szentszék "ne avatkozzon be Kína vallási ügyeibe", és a Vatikán az egységes Kína politikájához tartsa magát. Ám a Szentszék változatlanul egyike azon 23 államnak, amely de facto a 23 milliós Tajvant ismeri el Peking képviselőjeként.

A konfliktus másik oka: Peking nem fogadja el, hogy a Vatikán nevezi ki a kínai püspököket. Kína ezért létrehozta a saját katolikus egyházát, a Hazafias Egyletet, ami az egykori magyarországi békepapsághoz hasonló. Becslések szerint hat-hatmillió tagja lehet mind ennek, mind pedig az ellenzékben működő, Vatikánhoz hű egyháznak is. 2007-ben is történtek ugyan kísérletek a kapcsolatok normalizálására, többek között Pietro Parolin tavaly kinevezett államtitkárnak köszönhetően is, de az igazán nagy áttörés mégis elmaradt.

Ferenc pápa, valamint Hszi Csin-ping kínai pártfőtitkárrá és elnökké választásával elvileg új helyzet állt elő, a közeledés folyamata azonban mégsem ígérkezik gyorsnak.  Joseph Zen Ze-kiun bíboros, Hongkong nyugalmazott püspöke egyenesen úgy foglalt állást, nem javasolja, hogy a pápa Kínába utazzon. A katolikus püspökök ugyanis "Kína rabszolgái", s Peking párbeszéd helyett a látogatás manipulálására törekszik.

Mint mondta, Kínában nincs sem polgári, sem vallásszabadság. Nem lát párbeszédre utaló jeleket, és úgy gondolja, ha Peking kezet is nyújtana, a jelenlegi helyzetben ez hazugság lenne. Kifejtette, a pekingi vezetés megtagadja a püspököktől a tiszteletet és meg akarja őket fosztani méltóságuktól is. Fenyegetés alatt tartja családjaikat, vagy elfogadhatatlan ígéretekkel csábítja őket.

Belátható időn belül nincs ugyan reális esély a Szentszék és Kína viszonyában való áttörésre, de óvatos közeledés várható a két fél között, ami akár meglepő fordulatokkal is szolgálhat. Már Ferenc pápa megválasztását követően óvatosan bizakodó cikkek jelentek meg a kínai-vatikáni viszony jövőjéről.

David Gisset, a China Europe International Business School Kína-szakértője a Huffington Postban írt cikkében úgy vélte, hogy több okból sem elképzelhetetlen a holtpontról való elmozdulás. Peking eleve kétkedőbben tekintett az európai egyházfőkre, ám Ferenc argentin származása nyitottabbá teszi Kínát.

Másrészt a pápa jezsuita, és a rendje a múltban többször próbált hidat képezni Kína és Európa között. Xavéri Szent Ferenc (1506-1552) és Loyolai Szent Ignác (1491-1556) is történelmi ázsiai missziókban vett részt, a kínai hittérítő tevékenység legfontosabb alakja pedig Alessandro Valignano (1539-1606) volt. Mindenesetre az ő ténykedésük révén sem sikerült csökkenteni a kínaiak kereszténységgel szembeni bizalmatlanságát. A nagy fal mind a mai napig áll.

A kínai médiumok semlegesen számolnak be Ferenc pápa intézkedéseiről. John Tong Hon, Hongkong püspöke szerint azonban már ez a hozzáállás is nagy előrelépésnek tekinthető. Szerinte a pápa jó benyomást tett a kínai katolikusokra. Mint a Vatican Insidernek 2013-ban elmondta, amikor hazatért a konklávéról, sokan megállították az utcán, és hálát adtak Istennek, hogy "a bíborosok ilyen jó pápát választottak".

A hongkongi főpap úgy látja, történhetnek kedvező változások a Vatikán és Peking viszonyában. "Mindig derűlátó vagyok. Mások talán naivnak neveznének, mégis úgy vélem, az új vatikáni és az új kínai vezetés fokozatosan normalizálhatja a viszonyt: a párbeszéd mindenre gyógyír lehet".

2014.08.12 07:34

Velencei Bizottság: hatályon kívül kell helyezni a "Stop Soros" törvénycsomagot

Publikálás dátuma
2018.12.14 20:16
Fotó: Tóth Gergő
Fotó: /
A civil szervezeteket ellehetetlenítő jogszabály sérti a szólásszabadságot és az egyesülési szabadságot - közölte állásfoglalásában a szervezet.
Az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala és a Velencei Bizottság jogi szakértői az állásfoglalásukról nyilvánosságra hozott sajtónyilatkozat szerint elismerték: az államok adókat vethetnek ki bevételeik növelése céljából, valamint adók vethetők ki olyan tevékenységek visszaszorítására és büntetésére, amelyek - noha jogszerűek - nem tekinthetők közérdeknek. A szakértők hangsúlyozták azonban, hogy az adóztatást nem szabad az - Emberi Jogok Európai Egyezményében, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában és más nemzetközi jogi normák által szavatolt - egyesülési és véleménynyilvánítási szabadság gyakorlásától való elriasztásra használni.
A szakértők hangsúlyozták, komoly kétségeik vannak a törvény 253. szakaszában foglalt célkitűzések legitimitásával kapcsolatban. Az adó nem csupán kormányzati tevékenységet finanszíroz, hanem "elriaszt" a migrációval összefüggő legitim egyesületi tevékenység végzésétől. E mellett különadó korlátozza a nem kormányzati szervezetek abbéli szabadságát, hogy meghatározzák céljaikat és tevékenységüket, illetve korlátozza abbéli képességüket, hogy közérdeklődésre számot tartó ügyeket karoljanak fel.
A szakértők hangsúlyos problémának minősítették a törvényben szereplő jelentéstételi kötelezettséget a külföldi támogatásokról, és ennek összekapcsolását a büntetőtörvénykönyv 353A cikkével, amely bevezeti az illegális bevándorlás elősegítésének büntetőjogi fogalmát is. Ezenkívül a jelentéstételi kötelezettségek - beleértve az adományozó szervezet nevét, vagy személyazonosságát, - olyan "túlzott állami ellenőrzési" környezetet teremthetnek, amely nem járul hozzá az egyesülési szabadság fenntartásához - hangsúlyozzák. A szakértők úgy vélték, a törvény 253. szakaszát túl homályosan fogalmazták meg. A törvény 253. szakaszában említett hivatkozások, mint a migráció elősegítésére irányuló közvetett célok, médiakampányok, vagy a hálózatok építése és működtetése, nem tartalmaznak világos útmutatást arra vonatkozóan, hogy egy szervezet mikor tartozik az adó hatálya alá. Következésképpen a törvény 253. szakasza "indokolatlan beavatkozást" jelent az egyesülési és szólásszabadságra nézve az érintett civil szervezeteket érintően. Az adó kivetése "indokolatlanul zavaró" hatással lesz az alapvető emberi jogok gyakorlására, és az ezeket védelmező egyénekre és szervezetekre. El fogja tántorítani a lehetséges adományozókat attól, hogy támogassák az ilyen civil szervezeteket, és gátolják a civil társadalmat legitim emberi jogi tevékenységekben. Mindezen okok miatt a rendelkezést hatályon kívül kell helyezni - húzták alá.
2018.12.14 20:16

Hírek és álhírek az uniós csúcson

Publikálás dátuma
2018.12.14 19:04

Fotó: MTI/ Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs
Viharosra sikeredett miniszterelnöki csúcsnak nevezte Orbán Viktor az uniós vezetők brüsszeli találkozójának második napját. Facebook-videójában közölte, hogy Magyarországot a migráció miatt több tagállam is megtámadta, de a rohamot sikerült visszaverni. A vitát közelről ismerő EU-források azonban egyetlen támadást sem tudtak felidézni a Népszavának, és szerintük a magyar kormányfő felszólalása egyáltalán nem volt harcias. Az uniós vezetők pénteken összesen 45 percet szenteltek a migráció témájának, ennek során elsősorban a közös menekültügyi rendszer reformjáról cseréltek véleményt. Az állam- és kormányfők elfogadtak egy határozatot a félretájékoztatás elleni harc szükségességéről is. Sajtótájékoztatóján Jean-Claude Juncker kiemelte: az álhírek forrásai nem mindig azok, akiket annak gondolunk, hanem egyes tagállami vezetők. 
“Például Orbán Viktor, aki szerint én vagyok felelős a Brexit miatt, meg a migránsok. Ez a valódi álhír!”
- mondta.
A tagállamok jó ideje nem tudnak közös nevezőre jutni a menekültügyet átfogóan szabályozó, hét rendelet-, illetve irányelv-tervezetből álló csomagról. Néhányan — például Magyarország — azt szorgalmazzák, hogy a jogszabályokról egyszerre egyezzenek meg a tagállamok, míg mások szerint itt lenne az ideje elfogadni a már kitárgyalt dossziékat, és csak a maradékról vitatkozni. A pakk legkényesebb eleme a dublini rendelet reformja, amely mostanáig tartalmazta a menedékkérők EU-n belüli elosztását is. Bár az utóbbi időben az Európai Bizottság és Németország is hajlandóságot mutatott arra, hogy bizonyos feltételek mellett lemondjanak a “kötelező kvótákról”, a magyar kormány kételkedik ebben, és az EU-n kívüli menekülttáborok létesítését erőlteti. Charles Michel belga kormányfő a vitában arról beszélt, hogy ha nem sikerül megállapodni a jogszabály-csomagról, akkor veszélybe kerül a schengeni rendszer. Jean-Claude Juncker megegyezést sürgetett az európai határőrségre vonatkozó friss javaslatokról, amelyeket több kormány, köztük a magyar, akadályoz.
- Kezdem elveszíteni a türelmemet. Ez álságos viselkedés: miközben a külső határokat védő országok a közös határőrség megerősítését szorgalmazzák, néhányuk még megfontolni sem hajlandó az előterjesztésünket
- mondta az Európai Bizottság elnöke az ülés után tartott sajtótájékoztatóján.
A soros EU-elnök Ausztria kancellárja, Sebastian Kurz is kifogásolta, hogy egyes tagállamok ellenállása miatt nem sikerült megállapodni az Európai Határ- és Parti Őrség (EHPŐ) létszámának a jelentős emeléséről. Ugyanakkor kiemelte: az EHPŐ megerősített mandátumot kap a nemzetközi védelemre nem szoruló személyek visszatoloncolásában és a harmadik országokkal folytatott együttműködésben. A csúcsról kiadott záróközlemény leszögezi: az illegális határátlépések száma a 2015-ös menekülthullám előtti szintre csökkent, és ez a tendencia folytatódik. Ez annak köszönhető, hogy az unió és a tagállamok hatékony intézkedéseket tettek a külső határok védelmében, a csempészet visszaszorítása és a származási valamint tranzitországokkal történő együttműködés szorosabbra fűzése érdekében. A csúcstalálkozó résztvevői tárgyaltak az EU következő hosszútávú költségvetéséről is, és leszögezték, hogy arról 2019 őszén kell megállapodni. Ezzel gyakorlatilag kizárták annak a lehetőségét, hogy még a jövő májusi európai parlamenti választások előtt tető alá hozzák az egyezséget. Döntöttek az eurózóna pénzügyi válságkezelési potenciáljának a megerősítéséről is.
2018.12.14 19:04
Frissítve: 2018.12.14 20:40