A miskolci önkormányzat épülete, valamint a kitelepítésekben érintett, főként cigányok lakta számozott utcák előtt lassan egy hete tüntetnek roma jogvédők, civil aktivisták, miután múlt kedden megkezdték a városban a kilakoltatásokat. Az önkormányzat szerint ezt közbiztonsági okok indokolják, másrészt az, hogy a területen élők tömeges tartozásokat halmoztak fel, miközben az RSK arról számolt be, pár tízezer forintos összegekről van csupán szó, és a legmagasabb ismert tartozás is mindössze 50 ezer forint. A hírek szerint azonban a diósgyőri stadion parkolójához kell a hely - ez a számozott utcákat érinti. Az önkormányzat Fidesz-KDNP-s többsége rendre hivatkozik arra a 35 ezer miskolci aláírására is, akik támogatták a nyomortelepek felszámolását.
Az ellenzék szerint nem is egyértelmű, pontosan mi adja a jogalapját ezeknek az intézkedéseknek: az Együtt-PM-es Juhász Péter szerint, ha a városvezetés nem tudja dokumentumokkal is igazolni a lépések szükségességét, akkor nyugodtan nevezhető mindez jogszerűtlen kilakoltatásnak. Juhász szerint szimpla ingatlanspekulációról van szó, amellyel mindenki tisztában van, "azért, hogy stadiont építsenek, embereket vegzálnak".
A Krétakör videóban arról is beszámoltak helyiek, hogy volt olyan miskolci, aki öngyilkosságot kísérelt meg, mert attól tartott, hogy el kell hagynia otthonát, ráadásul sokak szerint a lebontani tervezett lakások közül sok nagyon is lakható. A környéken egyébként feszültséget keltenek jobbikos politikusok nyilatkozatai is, egyikük - értesüléseink szerint - azt mondta, a romák "menni fognak pénz nélkül is, és nem csak a számozott utcákból".
A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség tegnap tiltakozását fejezte ki a miskolci romák kitelepítése, illetve az érpataki polgármester akciója ellen. Iványi Gábor szerint a porrajmos és a holokauszt 70. évében különösen elborzasztó a miskolci romák kiűzetése, ami minden vidéki (de fővárosi) kisebbségit és szegényt is fenyeget. A lelkész szerint hiába kapnak a kiköltőzők szerény összeget, "mindannyian tudjuk, hogy a környező települések elzárkóznak a kitelepülésre kényszerített cigányok befogadása elől, akiknek arról is kötelezniük kell magukat, hogy nem térnek vissza Miskolcra". Emlékeztetett: a 70 évvel ezelőtti borzalmakat megelőzően ugyanígy kényszerítették az akkori zsidó kisebbséget üzleteik, otthonaik elhagyására.
