Előfizetés

Ősztől sem lehet egészségesebb a menza

Publikálás dátuma
2014.08.13. 07:08
Fotó: Thinkstock
Az egészséges gyermekétkeztetés bevezetéséről szóló rendelet azonnali bevezetését követeli az Együtt-PM. A kormány múlt héten jelentette be, hogy idén szeptember helyett jövő januárban lép majd életbe a menzarendelet, amelynek célja, hogy a gyermekek egészségesebb étrendben részesüljenek. A jogszabály a különböző életkori csoportokra lebontva meghatározza, hogy a különböző táplálékcsoportokból mennyit kell biztosítani a gyerekeknek, rögzíti az irányadó tápanyag-beviteli normákat, a tiltott élelmiszereket, és előírja, hogy az asztalokra nem lehet kihelyezni a só- és cukorszórókat (de külön lehet kérni őket), és táblán kell felhívni a figyelmet a túlzott só- és cukorfogyasztás következményeire.

Csakhogy az egészségesebb étrend több pénzbe is kerülne. Egyrészt a közétkeztetést finanszírozó államnak, másrészt a finanszírozásban a település anyagi helyzetétől függően résztvevő önkormányzatoknak, valamint a szülőknek. A drágább alapanyagok miatt a közkonyhákat üzemeltető cégeknek minden bizonnyal árat kellene emelniük. Csakhogy a kormány valószínűleg idén nem akar többet áldozni a közétkeztetésre, de áremeléssel sem akarja gyengíteni a pozícióit az őszi önkormányzati választás előtt.

Az erőforrás tárca azzal indokolta a rendelet elhalasztását, hogy a konyhaüzemeltetőknek nem volt elég idejük felkészülni a változásokra. Novák Katalin, a tárca családügyi államtitkára szerint a jelenleg a közétkeztetésre fordított összegből a rendelet által előírt tápanyagok beszerezhetők, az ételek előállíthatók, így nem várható a menzai díjak emelkedése a rendelet miatt. 

Az Együtt-PM szerint azonban a kormány szívesebben fordítja az adóforintokat presztizsberuházásokra, mint gyermekétkeztetésre. A pártszövetség úgy fogalmazott, miközben az Orbán-kormány tíz- és százmilliárdokat költ el stadionépítésre, sem a gyermekétkeztetés, sem a gyermekéhezés felszámolása nem fontos számára. Pedig a pártszövetség szerint az egész probléma évi 15 milliárd forint körüli összegből orvosolható lenne, ennyiből minden magyar gyermek minden nap kaphatna egészséges meleg ételt.

A gyermekétkeztetésben összesen 1,2 millió gyermek vesz részt, azonban a szülők és a diákok napi tapasztalta, hogy a menzaételek minősége többnyire kritikán aluli, pedig a kormány szerint a jelenleg felhasznált pénzből is lehet jobb ételeket készíteni. Emlékezetes volt az a botrány, amikor egy dunakeszi iskolában uzsonnára egy darab, margarinnal megkent zsömlét kaptak egy szelet répával. A konyhaüzemeltető azzal védekezett, hogy a személyzet valójában csak abban hibázott, hogy a szelet répát nem reszelték bele a margarinba. Az általunk megkérdezett szülők mindezért 300-400 forint közötti összegeket fizetnek naponta.

Diktatúrák kémprogramja a szakszolgálat kezében

Olyan számítógépes kémprogramot használ a magyar titkosszolgálat, amelyet egypárti diktatúrák és autoriter rezsimek alkalmaznak, mint Vietnam, Nigéria vagy Bahrein, ahol civilek, ellenzéki aktivisták, újságírók ellen is használják azt - számolt be az Átlátszó. A hírportál szerint erre azért derülhetett fény, mert egy hekker feltörte a kémprogramot gyártó cég, a brit-német tulajdonú Gamma International egyik szerverét, és nyilvánosságra hozta a programot megvásárló titkosszolgálatok és a cég programozói közti elektronikus levelezést. 

A program alkalmas kódolt e-mailek, fájlok, internet-alapú telefonhívások lenyomozására is. A Gamma viszont azt állította, hogy terméke jogellenesen, a tudtán és a hozzájárulásán kívül került diktatórikus országokba.

Tarjányi Péter szerint nem szabad egyenlőségjelet tenni a kémprogramot felhasználó országok politikai berendezkedése és a kémprogram felhasználási módjai között, hiszen például európai uniós országok is vásároltak ettől a cégtől. A rendőrségi szakértő szerint Magyarországon a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat a különböző állami szervek - titkosszolgálatok, rendőrség, Nemzeti Adó-, és Vámhivatal - külön kérelmére és csak a szervek által beszerzett bírói engedély birtokában telepíthet kémprogramot bárki számítógépére.

Tarjányi kiemelte, jelenleg nem fordulhat elő olyan helyzet hazánkban, mint az Egyesült Államokban, ahol az Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) "totális hírszerzést" folytat, azaz tömegesen, külön engedély nélkül figyelik meg magánszemélyek számítógépeit, hátha valamilyen fontos információra bukkannak. "Ennek Magyarországon nincsenek meg a szakmai, technikai és jogi feltételei" - tette hozzá Tarjányi, aki szerint sokkal nagyobb gond, hogy a Gamma szerverének feltörésével a hekkerek a magyar titkosszolgálattól minősített adatokhoz juthattak.

A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat a kiszivárgott levelezés alapján alig boldogult a rosszul működő kémprogrammal, amely más titkosszolgálatoknak is gondokat okozott. A magyar szolgálatok több alkalommal elfelejtettek digitális aláírást használni, illetve egy olyan program segítségével leveleztek a Gamma programozóival, amit a hekkerek többször is feltörtek, egy alkalommal ezen keresztül érte kibertámadás Magyarországot: 2013-ban magyar diplomáciai adatokat loptak el a segítségével. A most kiszivárgott levelezésből még az egyik magyar ügynök felettesének neve és rangja is kiderült, aki saját kormányzati e-mail címét adta meg a kapcsolattartásra. Vagyis nagyon úgy tűnik, "nem csinált jó vásárt" a szakszolgálat a Gamma kémprogramjával.

Diktatúrák kémprogramja a szakszolgálat kezében

Olyan számítógépes kémprogramot használ a magyar titkosszolgálat, amelyet egypárti diktatúrák és autoriter rezsimek alkalmaznak, mint Vietnam, Nigéria vagy Bahrein, ahol civilek, ellenzéki aktivisták, újságírók ellen is használják azt - számolt be az Átlátszó. A hírportál szerint erre azért derülhetett fény, mert egy hekker feltörte a kémprogramot gyártó cég, a brit-német tulajdonú Gamma International egyik szerverét, és nyilvánosságra hozta a programot megvásárló titkosszolgálatok és a cég programozói közti elektronikus levelezést. 

A program alkalmas kódolt e-mailek, fájlok, internet-alapú telefonhívások lenyomozására is. A Gamma viszont azt állította, hogy terméke jogellenesen, a tudtán és a hozzájárulásán kívül került diktatórikus országokba.

Tarjányi Péter szerint nem szabad egyenlőségjelet tenni a kémprogramot felhasználó országok politikai berendezkedése és a kémprogram felhasználási módjai között, hiszen például európai uniós országok is vásároltak ettől a cégtől. A rendőrségi szakértő szerint Magyarországon a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat a különböző állami szervek - titkosszolgálatok, rendőrség, Nemzeti Adó-, és Vámhivatal - külön kérelmére és csak a szervek által beszerzett bírói engedély birtokában telepíthet kémprogramot bárki számítógépére.

Tarjányi kiemelte, jelenleg nem fordulhat elő olyan helyzet hazánkban, mint az Egyesült Államokban, ahol az Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) "totális hírszerzést" folytat, azaz tömegesen, külön engedély nélkül figyelik meg magánszemélyek számítógépeit, hátha valamilyen fontos információra bukkannak. "Ennek Magyarországon nincsenek meg a szakmai, technikai és jogi feltételei" - tette hozzá Tarjányi, aki szerint sokkal nagyobb gond, hogy a Gamma szerverének feltörésével a hekkerek a magyar titkosszolgálattól minősített adatokhoz juthattak.

A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat a kiszivárgott levelezés alapján alig boldogult a rosszul működő kémprogrammal, amely más titkosszolgálatoknak is gondokat okozott. A magyar szolgálatok több alkalommal elfelejtettek digitális aláírást használni, illetve egy olyan program segítségével leveleztek a Gamma programozóival, amit a hekkerek többször is feltörtek, egy alkalommal ezen keresztül érte kibertámadás Magyarországot: 2013-ban magyar diplomáciai adatokat loptak el a segítségével. A most kiszivárgott levelezésből még az egyik magyar ügynök felettesének neve és rangja is kiderült, aki saját kormányzati e-mail címét adta meg a kapcsolattartásra. Vagyis nagyon úgy tűnik, "nem csinált jó vásárt" a szakszolgálat a Gamma kémprogramjával.