Elnökapa az elnökfiú szemével

Publikálás dátuma
2014.08.16. 08:13
Az idősebb Bush - Fotó: Gettyimages
George W. Bush, az Egyesült Államok 43. elnöke maga írta meg „a nagy közszolga, államférfi és apa”, a  41. elnök, idősebb George Bush életrajzát, amely ez év november 11-én jelenik meg.

A könyv végigviszi a Bush-ok politikai dinasztiájának történetét, a könyvespolcok csatájában a Clintonokkal vívott, fej-fej melletti küzdelemben, azok után, hogy Hillary Clinton a múlt nyáron jelentette meg saját könyvét, Nehéz választások (Hard Decisions) címmel

A könyv kiadója, a Crown szerint ez lesz az első, 1 millió példányban kiadott keménykötésű könyv. „Az Amerikai Egyesült Államoknak 44 elnöke volt. Róluk számtalan könyv jelent meg. De soha sem fordult elő, hogy egy elnök, egy másik elnöknek, az apjának, a saját szemével látott történetét, a saját szavaival írja meg. A könyv teljes terjedelmében átfogja az idősebb Bush életét és karrierjét, beleértve a II. világháborúban a Csendes-óceánon töltött katonai szolgálatát, a texasi olaj üzletekben végzett úttörő munkáját és politikai felemelkedését” – mondta a kiadó.

És az ifjabb... Fotó: Gettyimages.

És az ifjabb... Fotó: Gettyimages.

 George W Bush úgy ír apjáról, mint akit „melegszívű és tisztességes embernek tartott a családja. Apja saját életével befolyásolta őt, gyerekkorától kezdve a Nyugat-Texas-ban folytatott kampány-kirándulásokig” -  lelkendeznek a Crown-nál.

 A szerző előző könyvét a Döntéspontokat (Decision Points)  2010-ben adták ki. A Crown szerint minden idők legkeresettebb elnöki memoárja volt, amelyet különböző formátumokban több mint 3 millió példányban adtak el. Érthető, hiszen ha nem is ő volt Amerika legnagyobb elnöke, neve elválaszthatatlanná vált a sorsfordító 2001. szeptember 11-től, valamint az afganisztáni és iraki háborútól.

A Crown kiadó elnöke, Maya Mavjee szerint ez az új könyv „szívből jövő, bensőséges és ragyogó portréja egy, országát, és családját szolgáló rendkívüli életnek”.

 George Bush Sr., aki alelnökként, majd elnökként összesen 12 évet töltött a Fehér Házban,  júniusban, ejtőernyős ugrással ünnepelte 90. születésnapját. Fia mostanában a festészetnek hódol.

 

Szerző

Melegedő hidegháború?

Publikálás dátuma
2014.08.16. 07:43
FOTÓ: Getty Images
Petro Porosenko ukrán elnök szerint péntek hajnalban állítólag az ukrán hadsereg megsemmisített egy, az országba behatoló orosz páncélos egységet. Moszkva azt is cáfolja, hogy egyáltalán sor került a határátlépésre. Ám amennyiben igaznak bizonyul az ukrán elnök bejelentése, az orosz-ukrán konfliktusban új fejezet kezdődik.

Péntek reggeli híradások szerint egy húsz páncélosból álló orosz konvoj hatolt be ukrán területre. Először brit újságírók számoltak be a történtekről, majd az ukrán hatóságok is megerősítették azt. Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár is hasonlóképpen nyilatkozott. Állította, ez is bizonyítja, hogy Oroszország valóban fegyverekkel látja el a kelet-ukrajnai lázadókat, és részt vesz a térség destabilizálásában. Az Orosz Biztonsági Szolgálat (FSZB) határőrsége azonnal közleményben reagált, cáfolva, hogy orosz katonai személyek vagy harckocsik átlépték volna az ukrán határt. A határőrség szerint valóban járőröznek az orosz határőrség mobil csoportjai, de kizárólagosan orosz területen. Orosz indoklás szerint erre azért van szükség, mert Oroszország területét rendszeresen lövik Ukrajnából és az ukrán katonák egyre gyakrabban lépik át tömegesen az ukrán-orosz határt, az orosz hatóságok így minden szükséges intézkedést megtesznek az orosz határ menti települések lakosai biztonságának szavatolása érdekében. Moszkva szerint a brit tudósítók ezeket a járőröző páncélosokat láthatták a határ orosz oldalán.

Délután robbant az információs bomba, amikor Petro Porosenko ukrán elnök egy David Cameron brit miniszterelnökkel folytatott telefonbeszélgetés során megerősítette, hogy hajnalban Ukrajna területére behatolt orosz páncélosokat semmisített meg az ukrán tüzérség. Amennyiben igaz az ukrán állítás, az fordulópontot jelenthet a hónapok óta tartó válságban, ugyanis mindeddig sem Kijev, sem a nyugati országok nem tudtak konkrét bizonyítékot felmutatni arra vonatkozóan, hogy Moszkva valóban katonákkal és fegyverzettel segíti a kelet-ukrajnai szeparatista lázadókat. Ha az ukrán tüzérség megsemmisítette az orosz páncélosokat, azok maradványai kellő bizonyítékot szolgáltatnak a vádakra. Lapzártánkig ezeket nem mutatták be.

Oroszország nagy-britanniai nagykövetét bekérették a londoni külügyminisztériumba az ukrajnai orosz katonai behatolásról szóló hírek tisztázása végett. Az uniós külügyminiszterek brüsszeli rendkívüli tanácskozásán részt vevő Philip Hammond brit külügyminiszter kijelentette: ha valóban vannak orosz katonák vagy harci járművek Kelet-Ukrajnában, haladéktalanul távozniuk kell onnan, különben "nagyon súlyos következményekkel" kell számolni, mert a "nagyon veszélyessé válhat". Az uniós külügyminiszterek is aggodalmukat fejezték ki a hír kapcsán és felszólították Oroszországot, vonja vissza csapatait az ukrán határ térségéből.

Közben Moszkva is vádol. Az orosz külügy közleménye szerint az ukrán fél a a hadműveletek aktivizálásával akadályozza a napok óta vesztegelő orosz humanitárius segély célba juttatását, sőt olyan információkkal rendelkezik, hogy az ukrán "Ajdar" büntetőzászlóalj felforgató osztaga azt tervezi, hogy aláaknázza Luhanszk megye útjainak egyes szakaszait, hogy így semmisítse meg a segélyt szállító orosz teherautó-oszlopot és annak személyzetét, majd az egész terrorakciót a felkelők nyakába varrja".

Az orosz humanitárius segély sorsa is függőben maradt. Délutáni hírek arról szóltak, hogy megállapodás született a kérdésben, az ukrán határőrök átvizsgálják a rakományt, a 260 kamion segély az EBESz és a Nemzetközi Vöröskereszt felügyelete alatt bemehet Ukrajnába. Este azonban olyan közlemény látott napvilágot, miszerint megfelelő dokumentáció hiányában meg sem kezdődött a teherautók átvizsgálása. Az ukrán határ közelében veszteglő kamionokat megmutatták az újságíróknak, akik arról számoltak be, hogy bár valóban humanitárius segély - élelmiszer, víz, hálózsákok stb - láthatók a rakterekben, érdekes módon a legtöbb kamion félig üres. Így felmerült annak a gyanúja, hogy korábban fegyverzet is lehetett a humanitárius küldemény mellett.

Szerző

Újabb magyar-román diplomáciai csörte

Nem csengtek le még Romániában a nyári szabadegyetemeken elhangzott magyar politikusi nyilatkozatok hullámai. 

Tegnap az 1996-ban aláírt magyar-román alapszerződés megsértésének minősítette Titus Corlatean román külügyminiszter a magyarországi döntéshozóknak az etnikai alapú autonómiát támogató nyilatkozatait egy székelyföldi, a külhoni románoknak szervezett nyári tábor meghívottjaként. "A magyarországi döntéshozóknak a kollektív jogokat, vagy az etnikai alapú területi autonómiát szorgalmazó nyilatkozatai, amelyeket nem egyszer román területen fogalmaznak meg, gyakorlatilag megkérdőjelezik a Románia és Magyarország közötti alapszerződés érvényességét, ami nagyon súlyos, vagy éppenséggel a szerződés megsértését jelenthetik" - jelentette ki. A román diplomácia vezetője állította, hogy az alapszerződés 15. cikkelye és melléklete leszögezi, hogy kétoldalú kapcsolatokban nem fogadják el a kollektív jogokat és az etnikai alapú autonómiákat. Úgy vélekedett, hogy politikailag, jogilag és közigazgatásilag is elfogadhatatlan az "úgynevezett székelyföldi autonómia mesterséges témájának" felvetése a magyarországi döntéshozók részéről.

Az utóbbi időben Orbán Viktor Tusnádfürdőn, Vona Gábor pedig a borzonti EMI-táborban nyilatkozott a székely autonómia kérdésében.
A kijelentésre szinte azonnal reagált a magyar külügy. Nagy Anna külügyi szóvivő az MTI-érdeklődésére közölte, hogy a magyar álláspont szerint az autonómia kérdése nem sérti a magyar-román alapszerződést, "hiszen éppen ez a dokumentum emeli a kisebbségi ügyeket a kétoldalú kérdések közé".
Nagy Anna hangsúlyozta: Magyarország már többször is világossá tette Románia előtt, hogy a kétoldalú alapszerződés értelmében a romániai magyarság ügyeit nem tekinti román belügynek.

Szerző