Egy különleges augusztusi nap

Augusztus 15 manapság a nagy nyári vakációk napjai közé tartozik, amikor világvárosok halnak ki és még mindig előfordul, hogy újságírók gyötrődnek, hogy mi legyen a vezető hír aznap. Pedig a történelem folyamán ez nem volt mindig így, sőt, több száz éves távlatból kifejezetten különleges nap volt.

636-ban ezen a napon tört ki a jarmuki csata a Bizánci Birodalom és a Rasidi Kalifátus között. Ezzel kezdődött meg az iszlám térhódítása Nyugat felé, alig négy évvel Mohamed próféta halála után. A csata emlékének sajátos aktualitást ad, hogy Jarmuk a jelenlegi szíriai-izraeli-jordániai határ közelében fekszik. 778-ban zajlott a ronceveaux-i csata a Pireneusokban frankok és baszkok között, amelyet a francia nemzeti époszban, a Roland-énekben örökítettek meg. Csakhogy a Roland hősi halálát hozó csatában Nagy Károly seregének az ellenfelei szaracénok…

Ugyancsak irodalmi párhuzamról tanúskodik 1040, amikor I. Duncan skót királyt csatában ölte meg unokaöccse, Macbeth. 17 évvel később ugyanezen a napon győzte le őt a leendő III. Malcolm a lumphanani csatában. Ebből a történetből írta misztikus elemekkel teli lélektani drámáját William Shakespeare, amely azóta is színházi és filmrendezők nagy kihívása.

Fotó: Facebook

1483-ban, Szűz Mária mennybe menetelének ünnepén IV. Sixtus pápa felszentelte a Vatikánban a róla elnevezett kápolnát, amelynek híres mennyezetét, valamint Az utolsó ítélet monumentális freskóját csak az 1500-as évek elején festette meg Michelangelo. Ugyanezen a jeles egyházi ünnepen, 1534-ben tett fogalmat Loyolai Ignác és hat társa, hogy létrehozzák a jezsuita rendet.

De akadtak kifejezetten vidám dolgok is a történelemben augusztus 15-én: például 1843-ban Koppenhágában e napon nyílt meg a világ első szórakoztató parkja, a Tivoli.

1914. augusztus 15-én, miközben Európában már javában dúlt a háború, megnyílt a 33 éven át épült Panama-csatorna, amely átszelte a közép-amerikai országot és összekötötte a Csendes-óceánt az Atlanti-óceánnal, hogy a hajóknak ne kelljen a veszedelmes Horn-fokot megkerülniük. Az Ancon nevű amerikai gőzhajó tette meg először a 77 kilométeres utat. Az 1902-től 1999-ig amerikai ellenőrzés alatt álló csatorna építése körüli csődök, vállalkozási csalások és korrupciós ügyek nyomán született meg a ma is használatos „panamázás” kifejezés.

Fotó: Gettyimages

Már érződött a második világháború szele, amikor 1939. augusztus 15-én Los Angeles-i „kínai színházban” bemutatták az Óz, a csodák csodája című zenés mesefilmet, Judy Garlanddal a főszerepben, amely csak azért nem kapott a következő évben Oscar-díjat, mert az Elfújta a szél megelőzte. Érdekes módon mindkettőt Victor Fleming rendezte, és mindkettőben „csereként vette át az irányítást, az Elfújta a szélnél George Cukor, azaz Cukor György, az Ózban pedig Richard Thorpe helyett.

Fotó: Gettyimages.

1945-ben e napon kapitulált Japán két atombomba-támadás után. 1947-ben ekkor született meg a független India és Pakisztán, hogy szinte azonnal háborúzni kezdjenek egymással. 1948-ban jött létre a 38. szélességi fok mentén a Koreai Köztársaság, azaz Dél-Korea. Elszakadása a kommunista Északtól több évtizedes, máig tartó feszültséggócot teremtett.

1965 augusztus 15-ét tartják a „stadion-rock” születésének: ekkor lépett fel a Beatles a New York-i Shea stadionban, 60 ezer néző előtt. Pontosan négy évvel később már 400 ezren zarándokoltak el a New York állambeli Bethel kisváros melletti rétekre, Max Yasgur farmer birtokára, a háromnapos „Vízöntő-fesztiválra”. Ez lett Woodstock, a pop-fesztiválok alfája és omegája, amely nevét az eredetileg tervezett helyszínről kapta. A kor legnagyobbjai léptek fel az időjárási viszontagságoktól sem kímélt rendezvényen, és bár sok egykori csillag, Jimi Hendrix, Janis Joplin, Paul Butterfield, a The Who és a Grateful Dead több tagja, a két villámkezű gitáros, Alvin Lee és Johnny Winter már nincs az élők sorában, ma is rendületlenül játszanak olyan nagyságok, mint Carlos Santana, Joe Cocker, John C. Fogerty vagy Crosby, Stills, Nash and Young kvartett.