Miskolc;roma nemzetiségi önkormányzati választások;Magyarországi Összefogás Roma Rom Szervezet;

- "Nem akarunk díszcigányok lenni"

"Mi készen állunk, indulni fogunk az őszi roma nemzetiségi önkormányzati választásokon" - mondta lapunknak Horváth Tibor, a Magyarországi Összefogás Roma Rom Szervezet vezetője, aki a Hajdú-Bihar megyei cigány területi kisebbségi önkormányzat képviselőjeként igyekszik segíteni a halmozottan hátrányos helyzetben élők életkörülményeinek javításában. A töretlen munkának köszönhetően egyre szélesebb körben érik el az embereket: július végére szerinte példátlan összefogás jött létre a Roma Rom Szervezet és más roma civilszervezetek között. 

Reményei szerint közös erővel sikerülhet megdönteni Farkas Flórián, a Fidesz-szövetséges Lungo Drom és az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnökének hatalmát - aki az atv.hu információi szerint előre tudott a miskolci romák kitelepítéséről is, ám nem szólalt meg. Horváth szerint az ORÖ mai vezetősége nem partner a problémák megoldásában, a romák felzárkóztatásában. "Célunk, hogy sikeressé tegyük szervezetünket, és hogy megmutassuk: vannak tisztességes, tenni akaró cigányok is" - mondta.

Mint ismert: október 12-én nem csupán helyi önkormányzati választások lesznek, a nemzetiségi önkormányzati választásokat is aznap tartják. Nemzetiségi jelöltekként azok indulhatnak - és csak azok szavazhatnak rájuk -, akik regisztrálták magukat a nemzetiségi névjegyzékbe. Erre még áprilisban, az országgyűlési választás előtt volt lehetőség, akik akkor nem regisztráltak, még ma is megtehetik: a szükséges nyomtatványt kitöltve a helyi jegyzőnek kell eljuttatni, ha az önkormányzati választás napján nemzetiségi jelöltre, listára szeretnének szavazni.

Bár a Roma Rom Összefogás nem indult a parlamenti választásokon, tagságuk támogatta a baloldali összefogást.

"Szervezetünk minden törvényes módon harcol a szegénység folyamatos fokozódása ellen. Nem tűrhetjük tovább a gyermekek éhezését, így összefogásra buzdítjuk az ország teljes lakosságát, bőrének színétől, vallásától, politikai hovatartozásától függetlenül" - mondta Horváth még áprilisban.

Munkájuk eddig sem volt eredménytelen: összesen 29 civilszervezet állt az összefogás mellé, a szervezet Gólya Tanodája pedig számos hazai és egy svájci pályázaton is támogatást nyert. A 2008-ban alapított Tanodába általában 35-40 hátrányos helyzetben élő - nem csak roma származású - gyermek jár, többségük sikeresen fel tudott zárkózni, a foglalkozásokat követően javult a gyerekek iskolai teljesítménye. "Nem buták ezek a gyerekek, csak kicsit nehezen kezelhetők" - mondta a Roma Rom vezetője, aki szerint odaadó, önzetlen munkával lehet csak eredményeket elérni.

A Tanoda az amerikai Harlem Children's Zone nevű projekt - melynek célja a gettókban élő fekete gyerekek integrációja - magyar adaptációja, ingyenesen működik, a költségeket saját erőből és támogatásokból fedezik. Horváth megígérte, ha a választásokon sikeresen szerepelnek, a gyerekek oktatására, a gyermekéhezés megszüntetésére továbbra is nagy hangsúlyt fognak fektetni.

A Roma Rom Összefogás munkáját azonban nem mindenki nézi jó szemmel. Horváth Tibor arról is beszámolt, hogy többször kapott telefonhívásokat, amelyekben a Roma Rom visszavonulását követelték, családja kiirtásával fenyegették. Legutóbb rendőrök jelentek meg otthonában, mint kiderült, feljelentették testi sértés és zaklatás miatt. Horváthot gyanúsítottként hallgatták ki, ám mivel - szerinte - egyértelműen sikerült bizonyítani, hogy nem történt bűncselekmény, hazaengedték, az eljárást azonban nem szüntették meg.

Ugyanakkor a Roma Rom Összefogás nem áll meg: a szervezet vezetője a napokban is azon dolgozik, hogy a fővárosban buzdítsa összefogásra a szervezetükkel, céljaikkal szimpatizálókat. Politikai pártokat még nem kerestek meg, Horváth szerint "ha úgy érzik, szükség van ránk, majd keresnek minket". "Mi nem akarunk díszcigányok lenni" - jelentette ki a Roma Rom elnöke. "Mi valóban cselekedni szeretnénk. Nagyon át tudnánk formálni a roma önkormányzatokat, tudnánk mit csinálni. Készen állunk".

Miközben javában zajlik az október 12-ei önkormányzati választásokon induló szervezetek nyilvántartásba vétele, Budapesten még egyetlen szervezetet sem vettek nyilvántartásba. Pedig csak az a szervezet indulhat a választáson, amelyik nyilvántartásba vetette magát, amire a törvény szerint szeptember 8-ig van lehetőség. A nyilvántartásba vételt a választási bizottságok végzik, helyi szinttől egészen a Nemzeti Választási Bizottságig (NVB). A fővárosi - ma már kompenzációs - listákat és a főpolgármester-jelölteket az úgynevezett területi választási bizottság veszi nyilvántartásba, jelen esetben a Fővárosi Választási Bizottság (FVB). Ám az FVB - az egész országban egyedülálló módon - még egyetlen szervezettel sem tette meg ezt. Nem is tehette, hiszen még - szintén egyedüllő módon - meg sem alakult. A 2010-ben megválasztott FVB-nek ugyanis jelenleg két tagja van, ám a törvényes működéshez minimum három szükséges.