Orbán Viktor: A magyarok dolgozni akarnak

Orbán Viktor miniszterelnök szerint a kiemelkedő második negyedéves GDP-adatok végső magyarázata, hogy a magyar emberek akarnak dolgozni.

A kormányfő pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában a bruttó hazai termék 3,9 százalékos növekedéséről szólva kijelentette: amíg az emberek dolgozni akarnak, az eredmények jönni fognak.

Orbán Viktor szerint mivel Magyarország is egy válságövezethez tartozik, az államnak kiegészítő munkalehetőséget kell biztosítania, ha kell, több százezer munkahelyet kell létrehoznia. A miniszterelnök felhívta a figyelmet arra, hogy a gazdasági növekedés egyik motorja, a fogyasztás még nem is bontakozhatott ki, mert az emberek a jövedelmük egy részét arra fordítják, hogy a korábban felvett hiteleiket törlesszék, ezért a magyar gazdaságban még van tartalék.

Elmondta: 2010-ben 1,8 millió dolgozó ember fizetett adót Magyarországon, jelenleg viszont a számuk 4,1 millió. Hozzátette: ezt még javítani kell, a munka alapú társadalomból még sokan kimaradnak, el kell érni, hogy 5 millióan dolgozhassanak az országban.

"Mi egymillió új munkahelyet ígértünk tíz esztendő alatt, de most már úgy látom, hogy ezen túl tudunk majd lépni, meg lehet és meg is kell célozni az ötmillió dolgozó emberre épülő magyar gazdasági modellt" – jelentette ki.

Ha a munka alapú gazdaság kiterjed az egész társadalomra, akkor mondhatjuk, hogy olyan állapotban vagyunk, amit csak fenn kell tartani – fogalmazott Orbán Viktor, aki a magyar modell egyik legfontosabb tulajdonságának ítélte, hogy ebben a helyzetben nem egy liberális demokrácia logikája mentén kell gondolkodni, hanem a magángazdaságban létrejövő munkahelyek mellé a munkavágyat munkalehetőséggé kell alakítani.

Kijelentette: a magyar gazdaságpolitikából kirajzolódó modell működőképes és eredményes. Az unióban Magyarország mellett az angolok követnek saját modellt, és "ők is nagyon szépen teljesítettek" - mondta.

A miniszterelnök az interjú során kifejtette, hogy az Oroszországgal szembeni szankciók ellentétesek a magyar nemzeti érdekekkel. Elmondta, hogy egyetért Robert Fico szlovák miniszterelnökkel abban, hogy a Nyugat által szorgalmazott szankció politikája "többet árt nekünk, mint az oroszoknak". "Lábon lőttük magunkat" - fogalmazott és hozzátette: keresi a partnereket ahhoz, hogy változtasson az Európai Unió ezen politikáján. A kormányfő szükségesnek nevezte egy olyan konferencia összehívását, amelyen az Unió és Oroszország megtárgyalja együttműködése jövőjét, távlati terveit, amelyek között fontos kérdést jelent Ukrajna is. Szerinte nemcsak a most veszteséget elszenvedő termelőket kell kompenzálni az unióban, hanem az egész szankciós politikát kell átgondolni. Egy exportra épülő gazdaság számára a gazdasági szankció mindig ellentétes a nemzeti érdekkel – nyomatékosította.

Magyarország védelmi szerepéről szólva, "a sikerek mellett a nehézségekről" is beszélt a kormányfő. Kijelentette: Magyarország NATO-tagságának feltétele, hogy az éves össztermék értékének 2 százalékát költse katonai kiadásokra, ehhez képest Magyarország 1 százaléknyit fordít erre. "Joggal tesznek szemrehányást nekünk a szövetségeseink, hogy mi egy olyan ország vagyunk, amely a biztonságát javarészben a NATO-tagságból meríti, miközben nem tartjuk be a közös biztonság fenntartásához szükséges költségekhez való hozzájárulásunkat" – értékelte.

Az iraki helyzetről szólva Orbán Viktor elmondta: az augusztus végi uniós miniszterelnöki csúcsértekezleten kezdeményezni fogja, hogy felhívják az uniós polgárok figyelmét arra, "véres vallásháború formájában keresztényüldözés zajlik" a térségben. Szerinte ezzel Európa nehezen tud mit kezdeni, mivel jelentős mértékben elvallástalanodott. Kifogásolta, hogy európai vezetők nem mondják ki: "nekünk a saját fajtánkat, a keresztényeket, egy vallásüldözéses korszakban meg kell védenünk"

A jövőben felálló Európai Bizottsággal a miniszterelnök jó együttműködésre számít. Az országot ugyan sokan akarják feketebárányként beállítani, mert nyíltan bevalljuk, hogy nem kizárólag az egyéni érdekekre épülő liberális demokráciát akarunk építeni, hanem olyan demokráciát, amely a közjót tartja a legfontosabbnak - fogalmazott, megismételve: vannak, akik nem érdekeltek ennek sikerében.

Magyarországon nőtt a legjobban a nemzeti össztermék az unióban, vagyis a közjóra épülő politikai rendszer, amely demokratikus, még ha nem is liberális, meghozta a kívánt eredményt, több lehetőséget hozva, mint számos országban a liberális demokrácia – mondta végezetül Orbán Viktor.