Románia nem akar uniós kisebbség-védelmet

A román kormány elejét venné annak, hogy az Európai Unió a joggyakorlat révén terjessze ki hatáskörét olyan területekre - mint például a kisebbségvédelem -, amelyek jelenleg a tagországok hatáskörébe tartoznak.

 Mindezt a román miniszterelnöki hivatal közölte a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökével, azt magyarázva, hogy Románia miért nem vonja vissza beavatkozási kérelmét abból a perből, amely az Európai Unió luxembourgi bíróságán zajlik az SZNT képviselői és az Európai Bizottság között. A levelet és a Székely Nemzeti Tanács válaszlevelét az SZNT juttatta el az MTI-nek.

A luxembourgi bíróságon az SZNT képviselői perelték be az Európai Bizottságot azért, mert a bizottság elutasította a nemzeti régiókra vonatkozó európai polgári kezdeményezésük bejegyzését. A perbe a bizottság oldalán lépett be Szlovákia, Görögország és Románia, és a kezdeményezők oldalán Magyarország.

Szerző

Orosz oldalon ellenőrzik az ukrán határőrök a segélyszállítmányt

Oroszországban, a rosztovi területen lévő "Donyeck" határátkelőnél ellenőrzik az ukrán határőrök a Moszkva által Kelet-Ukrajnának szánt segélyszállítmányt - közölte pénteken az ukrán határőrszolgálat.

 A tájékoztatás szerint az ukrán államfő utasítására vizsgálják át az orosz oldalon a csaknem 300 kamionból álló konvojt. Az ukrán határőrök és vámtisztek már megérkeztek az orosz átkelőhöz, amely Ukrajnában a szakadárok ellenőrzése alatt álló Izvarine határátkelővel van szemben.

A rakomány átvizsgálását az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselőinek jelenlétében végzik. A szállítmány fogadója a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC), amely vállalta a segély célba juttatását.

 Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök szerdán a kormány kijevi ülése után leszögezte, hogy Ukrajna humanitárius segélyt csak a nemzetközi jog normáinak megfelelően, és csakis a nemzetközi vöröskereszttől fogadhat el.

Egyelőre ismeretlen, milyen útvonalon halad majd az orosz szállítmány ukrán területen.

Az ukrán külügyminisztérium honlapján pénteken megjelentetett közlemény szerint Kijev és Moszkva megállapodott abban, hogy az orosz fél viseli a felelősséget a segélykonvoj biztonságáért, vagyis azért, hogy Kelet-Ukrajnában a szeparatisták által ellenőrzött területen a szakadárok ne hajtsanak végre semmiféle provokációt a szállítmány útvonalán.

Az azonban még mindig kérdéses, hogy nyitnak-e folyosót a konvojnak, lesz-e tűzszünet a térségben.

 Moszkva előző nap tűzszünet életbe léptetését sürgette Kelet-Ukrajnában. Az orosz külügyminisztérium arra hivatkozva követelt fegyvernyugvást, hogy garantálni lehessen az úton lévő orosz segélykonvoj biztonságát, valamint a segély szétosztását a harcok sújtotta terület lakosságának.

A kelet-ukrajnai harcokat figyelemmel kísérő Dmitro Timcsuk szakértő, az Információs Ellenállás nevű ukrán katonapolitikai elemzőcsoport vezetője pénteken Facebook-oldalán emlékeztetett arra, hogy az ukrán "terrorellenes" erők előző nap ellenőrzésük alá vonták a Luhanszkhoz vezető autóutat. A szakértő szerint az ukrán fegyveres erők így nem hagytak lehetőséget Oroszországnak arra, hogy a jogi normákat és az előzetes megállapodásokat megsértve juttassa el segélyszállítmányát a szakadárok ellenőrizte területen keresztül a kelet-ukrajnai városba.

Timcsuk továbbra sem tartja indokoltnak, hogy Kijev teljesítse Moszkvának a tűzszünetre vonatkozó követelését.

Oroszország a csaknem 300 fehér kamionból álló konvojt kedden indította el Ukrajna felé Moszkva környékéről. Kijev több alkalommal jelezte azóta, hogy csak abban az esetben engedi be a segélyszállítmányt, ha a határnál az ukrán fél és nemzetközi szervezetek képviselői ellenőrzik a szállítmány tartalmát.

Kijev elutasította azt a korábban felvetett lehetőséget, hogy a Luhanszkkal és Donyeckkel szomszédos Harkiv megye egyik határátkelőjén lépjenek be az országba az orosz kamionok. Az ukrán vezetés tart ugyanis attól, hogy a segélyszállítmányt Oroszország provokációra használja fel, és feszültséget próbál kelteni az egyelőre nyugodt Harkiv megyében is.

Az ukrán elnöki hivatal szerdán közölte, továbbra sem zárja ki annak lehetőségét, hogy Oroszország Ukrajna elleni közvetlen katonai beavatkozás ürügyéül használhatja fel a kelet-ukrajnai lakosság megsegítésére indított segélyszállítmányát. A miniszterelnök pedig éles hangú nyilatkozatában "cinikusnak" nevezte Oroszországot, amiért az "előbb harckocsikat és terroristákat" küldött a Donyec-medencébe, most meg segélyszállítmányt próbál a harcok sújtotta övezetbe bejuttatni.

A kormányfő hangsúlyozta, hogy Kijev maga is képes ellátni humanitárius segéllyel az ország keleti részén élőket. Ezt bizonyítandó csütörtökön három városból, Kijevből, Harkivból és Dnyipropetrovszkból az ukrán külügyminisztérium tájékoztatása szerint összesen 75 teherautó indult útnak a válságövezetbe mintegy 800 tonnányi segélyszállítmánnyal.

Szerző
Frissítve: 2014.08.15. 13:40

Alulbecsülték az Ebola veszélyét

Publikálás dátuma
2014.08.15. 12:04
Fotó: Gettyimages.
Jóval súlyosabb a nyugat-afrikai országokban tomboló Ebola-járvány, mint hitték – riadóztatott az Egészségügyi Világszervezet. (WHO). Nem merült fel Ebola-fertőzés gyanúja annál a két magyar állampolgárnál, aki korábban Libériában járt.

Nem merült fel az Ebola-fertőzés gyanúja annál a két magyar állampolgárnál, aki Libériából jött haza korábban, egyiküket maláriával kezelték a nyugat-afrikai országban - közölte Szabó Enikő helyettes országos tisztifőorvos pénteki budapesti sajtótájékoztatóján. A két magyar már kilenc napja itthon tartózkodik, tünetmentes, jól van. Sem esetükben, sem más okból nincs szükség járványügyi intézkedésekre. Egyikük még Libériában maláriával fertőződött meg, de ezt a betegségét azóta kikezelték, és már egészségesen érkezett Magyarországra.Valószínűleg azért kapta el a maláriát, mert nem szedte a megelőzésre szolgáló gyógyszereket. A két magyart az őket foglalkoztató cég elővigyázatosságból rendelte haza, és sem a munkakörük, sem az ottani lakhatási körülményeik nem indokolták volna a hazahívásukat. "Olyan körülmények között dolgoztak és éltek, hogy nem is találkoztak ebolás beteggel vagy akár gyanús esettel" - mondta a helyettes tisztifőorvos.

Szabó Enikő kérdésre elmondta, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatása szerint mintegy nyolcvan magyar tartózkodik az Ebola-vírussal sújtott nyugat-afrikai országokban, ők azonban olyan helyen élnek és dolgoznak, hogy nem indokolt a hazahívásuk. A helyettes tisztifőorvos a sajtótájékoztatón a két magyarról nem közölt részleteket, sem azt, hogy melyik cégnél dolgoznak, sem azt, hogy hol laknak. Az MTI úgy tudja, hogy Fejér megyében laknak, egy háztartásban.

A WHO munkatársai, akik éjt nappallá téve dolgoznak a járvány visszaszorításáért, saját tapasztalataik alapján úgy vélik, a fertőzés jóval szélesebb körű, az áldozatok száma jóval magasabb, mint a közzétett adatok mutatják. A WHO szerint „rendkívüli intézkedések” szükségesek az Ebola megfékezésére. 

Idén februárban Guineából indult a járvány, azóta Libériára, Sierra Leonére és még Nigériára is továbbterjedt. A WHO legutóbbi, megerősített adatai szerint 1975 ember fertőződött meg, s 1069-en haltak bele a betegségbe. Az Egészségügyi Világszervezet azonban sürgeti az érintett államokat és a nemzetközi közösséget, hogy tegyenek jóval erélyesebb lépéseket. A járvány megfékezését nehezíti, hogy olyan térségekben tört ki, ahol rendkívüli a szegénység, nyomorúságos, rosszul működik az egészségügyi rendszer, kevés az orvos és nagy a tudatlanság. Nigériában sms-üzenetben azt terjesztették, hogy ha valaki sóoldatot iszik, nem fogja elkapni az Ebolát, emiatt számos beteg került kórházba, hiába cáfolták az orvosok a félrevezető hírt.

Guineában tegnap egészségügyi szükséghelyzetet hirdettek, megszigorították a határőrizetet, s elszigetelik azokat a településeket, ahonnan megbetegedéseket jelentettek. Megtiltották, hogy a beteg embereket egyik városból a másikba szállítsák. Az ismert adatok szerint már 377 guineai esett áldozatul a járványnak. A járvány a sierra leonei és libériai határtérségben tombol. Libériában és Nigériában már korábban rendkívüli állapotot hirdettek az Ebola miatt. Sierra Leonében eddig 344-en, Libériában 355-en haltak meg. Nigériában 12 beteget kezelnek, hárman haltak meg. Lagosban tegnap jelentették be, hogy a fertőzötteket egy Nano Silver nevű kísérleti vakcinával kezelik. A WHO a hét elején engedélyezte, hogy a korábban még nem tesztelt gyógyszereket is bevessék a betegek megmentésének reményében.

Szerző
Frissítve: 2014.08.15. 19:06