Románia nem akar uniós kisebbség-védelmet

A román kormány elejét venné annak, hogy az Európai Unió a joggyakorlat révén terjessze ki hatáskörét olyan területekre - mint például a kisebbségvédelem -, amelyek jelenleg a tagországok hatáskörébe tartoznak.

 Mindezt a román miniszterelnöki hivatal közölte a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökével, azt magyarázva, hogy Románia miért nem vonja vissza beavatkozási kérelmét abból a perből, amely az Európai Unió luxembourgi bíróságán zajlik az SZNT képviselői és az Európai Bizottság között. A levelet és a Székely Nemzeti Tanács válaszlevelét az SZNT juttatta el az MTI-nek.

A luxembourgi bíróságon az SZNT képviselői perelték be az Európai Bizottságot azért, mert a bizottság elutasította a nemzeti régiókra vonatkozó európai polgári kezdeményezésük bejegyzését. A perbe a bizottság oldalán lépett be Szlovákia, Görögország és Románia, és a kezdeményezők oldalán Magyarország.

Szerző

Még nem mozdítanák el May-t

Publikálás dátuma
2019.03.25 11:22

Fotó: AFP/ JESSICA TAYLOR
Nem most van itt az ideje, hogy „kapitányt cseréljünk a hajón” – mondta Michael Gove.
Válságtanácskozáson igyekezett felmérni a brit kormány, van-e esély elfogadtatni Theresa May brexit-megállapodását egy harmadik alsóházi szavazáson. Bár pártbeli ellenfelei és potenciális kihívói eddig kiálltak mellette, nyilvánvaló, hogy May elvesztette a kontrollt a pártja fölött, és bármikor elmozdíthatják. Ugyanakkor pártbeli kihívói szerint nem most van itt ennek az ideje – írja az Euronews.
„Ha lecseréljük a kormányfőt, az nem segít, ha másik párt alakít kormányt, az sem segít”
– mondta Philip Hammond pénzügyminiszter.
Szerinte azt kell kideríteni, hogy milyen Brexitet tudna elfogadni a parlament. Michael Gove agrár és környezetvédelmi miniszter, May egyik legerősebb pártbeli riválisa úgy vélekedett: nem most van itt az ideje, hogy „kapitányt cseréljünk a hajón”.
„Ki kell jelölni az űtvonalat, amelyen haladni fogunk. A miniszterelnök egy olyan megegyezést tett le az asztalra, ami tiszteletben tartja a népszavazást”
– jelentette ki.
Az alsóház a héten May megállapodásának alternatíváiról is szavazhat majd.

Kampányt indított a brit kormány a külföldi EU-polgárok maradásáért

Publikálás dátuma
2019.03.25 10:33

Fotó: AFP/ DANIEL LEAL-OLIVAS
A felhívások országszerte hatezer helyszínen lesznek láthatók, beleértve az összes brit nagyvárost.
Országos kampányt indított hétfőn a brit kormány, arra biztatva a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárokat, hogy folyamodjanak letelepedett státusért a hétvégén elinduló engedélyezési rendszer használatával. A konzervatív párti brit kormány döntése alapján azok a külföldi EU-polgárok, akik már törvényesen és életvitelszerűen Nagy-Britanniában laknak, a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után is maradhatnak az országban, és érvényben maradnak jelenlegi jogosultságaik is, de letelepedett státusért kell folyamodniuk a brit belügyminisztériumhoz. Az engedélyezési rendszer több próbaüzem után március 30-án, szombaton indul teljes körűen. Caroline Nokes, a belügyi tárca bevándorlásügyi államtitkára hétfőn ismertetett tájékoztatójában közölte: a kampányfelhívások országszerte hatezer helyszínen lesznek láthatók, beleértve az összes brit nagyvárost. Az államtitkár tájékoztatása szerint a köztéri óriásplakátokon látható felhívásokat a rendszer szombati indulása után figyelemfelkeltő módon összeállított televíziós és rádiós reklámok egészítik ki, és ugyanezek a hirdetések megjelennek a közösségi portálok felületein is. Caroline Nokes szerint a cél az, hogy a külföldi EU-állampolgárok úgy érezzék: Nagy-Britanniában továbbra is szívesen látják őket, és a brit kormány szeretné, ha maradnának.
A kampány első szakasza, amelyre a kormány 3,75 millió fontot (csaknem 1,4 milliárd forintot) fordított, egy hónapig tart, de London a következő két évben is tervez hasonló tájékoztató tevékenységeket, biztosítandó, hogy a külföldi EU-állampolgárok pontosan értsék, mi a teendőjük a letelepedett státus megszerzése érdekében. A belügyminisztérium tájékoztatása szerint a kampány angol nyelven folyik, de online felületeken elérhető lesz a tartalom az Európai Unióban honos összes nyelven. A tárca közölte, hogy a kérvényezési rendszer tavaly augusztus óta alapos próbákon esett át, és e próbaidőszakokban is már csaknem 200 ezren megkapták a további nagy-britanniai tartózkodást biztosító letelepedett státust. A rendszer sikeres működése érdekében a belügyminisztérium több mint 1500 fős alkalmazotti gárdát toborzott kifejezetten a folyamodványok elbírálására, és új központot alakított ki a telefonon, emailben és online felületeken érkező megkeresések, kérdések feldolgozására. A kérelmet a legegyszerűbben a külön e célra kifejlesztett mobilalkalmazás – EU Exit ID Document Check App – használatával lehet benyújtani, de akik nem akarják vagy nem tudják ezt az alkalmazást használni, postán is elküldhetik a tárcának útlevelüket vagy egyéb személyazonosító okmányaikat.
Theresa May brit miniszterelnök már januárban bejelentette, hogy a korábbi tervekkel ellentétben ingyenes lesz a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok számára a Brexit utáni időre szóló tartós letelepedési engedély kérelmezése, és akik az engedélyezési rendszer próbaüzemeinek időszakban már befizették a díjat, visszakapják pénzüket. Az eredeti tervek alapján a letelepedési engedélyért folyamodó felnőtteknek 65 font (24 ezer forint), a 16 évnél fiatalabbaknak 32,50 font eljárási díjat kellett volna fizetniük. Caroline Nokes belügyi államtitkár hétfői tájékoztatójában megerősítette: a Nagy-Britanniában élő és maradni kívánó külföldi EU-állampolgároknak csak annyi a feladatuk, hogy igazolják személyazonosságukat és azt, hogy életvitelszerűen Nagy-Britanniában élnek. Emellett be kell jelenteniük, ha korábban elmarasztaló bírósági ítélet született ellenük valamely bűncselekmény miatt. Az államtitkár hangsúlyozta: a külföldi EU-állampolgároknak legalább 2020. december 31-éig lesz idejük tartós nagy-britanniai letelepedésük engedélyeztetésére, akár életbe lép a brit EU-tagság megszűnésének feltételeit tartalmazó megállapodás, akár nem.
Szerző