Végső búcsút vettek Kiss Pétertől

Publikálás dátuma
2014.08.16. 07:07
Bajnai Gordon Lengyel Lászlóval fog kezet – Gyurcsány Ferenc és Medgyessy Péter volt kormányfők is lerótták kegyeletüket FOTÓ: V
Közvetlen, hozzáértő, mélyen baloldali gondolkodású, önzetlen embernek tartották politikustársai Kiss Pétert, akinek temetését tegnap tartották a Fiumei úti Sírkertben. Az MSZP alapító tagja számos párt- és kormánytisztséget töltött be pályafutása során. Kiss Péter július 29-én hunyt el.

Négy volt miniszterelnök - Boross Péter, Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon - rótta le kegyeletét Kiss Péter tegnapi temetésén a Fiumei úti Sírkertben. Az MSZP alapító tagjának búcsúztatásán a kormányt Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, az Országgyűlést pedig Latorcai János alelnök képviselte. Az MSZP, a Demokratikus Koalíció, az Együtt-PM, valamint az LMP több politikusa is részt vett a temetésen, illetve több művész és közéleti személyiség is megjelent. Tóbiás József MSZP-elnök mellett ott volt Mesterházy Attila, a párt előző elnöke, Kovács László korábbi pártelnök, illetve a választmány elnöke, Botka László. Lerótta kegyeletét Szekeres Imre és Juhász Ferenc is.
Összesen csaknem ezer ember vett részt a szertartáson. A búcsúztatáson Lendvai Ildikó, az MSZP korábbi elnöke, valamint Lengyel László közgazdász mondott beszédet. Lengyel László hangsúlyozta, Kiss Péter egész életében tisztességgel, csendben küzdött, rendszerváltó politikusként pedig szinte egyedüliként nem elvett, hanem hozzáadott a közöshöz. Olyan szociálliberális politikusnak nevezte, aki a szocialistáknak túl liberális, a liberálisoknak túl szociális volt, így végül kizárólag a választók támogatták, segítségükkel 2014-ben is egyéni országgyűlési képviselői helyet tudott szerezni.

Lendvai Ildikó heroikus béketeremtőnek nevezte Kiss Pétert, akinek érdekegyeztető képességeit ellenfelei is elismerték. Szavai szerint a volt szocialista politikus a háttérből szeretett volna egy harmonikus, szép és rendezett világot kialakítani. "Nem szürke volt, csak nem szerette a harsány színeket" - mondta az MSZP volt elnöke, aláhúzva, Kiss Péter "szemérmes államférfi volt", aki mindig tudta, mi a modern baloldal feladata.

Gáncs Péter evangélikus püspök a sírnál mondott beszédében a párbeszéd embereként jellemezte Kiss Pétert, aki a monológokat mondókkal szemben figyelt más emberekre, és kezet nyújtott nekik.
"Kiss Péter személyében egyik utolsó képviselője ment el annak a politikusgenerációnak, amely a saját ügyét rendszeresen képes volt a nemzeti érdek alá rendelni" - fogalmazott korábban Bajnai Gordon. Az LMP Kiss halála után azt írta, a párt úgy emlékszik majd Kiss Péterre, mint aki a rendszerváltás utáni baloldal fontos politikusa volt. Kovács László a nol.hu-n megjelent írásában úgy fogalmazott, "ha most a társadalmi kérdésekre érzékeny, baloldali gondolkodású fiatal lennék, olyan ember és olyan politikus szeretnék lenni, mint amilyen Kiss Péter volt".

Kiss Pétert az Országgyűlés, a Magyar Szocialista Párt, a IV. és a XIII. kerületi önkormányzat is saját halottjának tekinti.

                                       Pártalapító, többszörös miniszter
Kiss Péter 1959-ben született Celldömölkön. a szombathelyi Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett, majd felvették a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karára, ahol 1983-ban diplomázott. 1987-ig az egyetem tudományos munkatársa, tanársegéde és szakkollégiumi nevelőtanára, 1984-85 között az egyetem KISZ-titkára is volt. 1980-ban lépett be az MSZMP-be, 1989 májusától szeptemberi megszűnéséig a párt Központi Bizottságának a tagja volt. Alapító tagja lett a MSZP-nek és a Baloldali Ifjúsági Társulás budapesti szervezetének. 1990-ben a fővárosi közgyűlés tagja lett, 1992-ben az MSZP országos listájáról bekerült az Országgyűlésbe, majd 1994-ben Újpest-Rákospalotán országgyűlési képviselővé választották. 1995-től 1998-ig a Horn-kormány munkaügyi minisztere volt. A Medgyessy-, majd az első és a második Gyurcsány-kormányban foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter volt, 2003-ban a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterré nevezték ki, 2007-től 2009-ig ismét. 2010-ben újra tagja lett az Országgyűlésnek.

Szerző

Budapestnek nem egy házmesterre van szüksége

Publikálás dátuma
2014.08.16. 07:00
Közös erővel meg kell mentenünk Budapestet. FOTÓ: Vajda József
Egy új gondolkodás alapján kell tárgyalni a kormánnyal, s a mindenkori hatalommal, hogy a fővárosiak érdekeit érvényesíteni tudjuk és szebben, jobban fejlődjön ez a város - mondja Falus Ferenc arról, miért indul a városvezetői címért. A három baloldali párt által támogatott főpolgármester-jelölt nemcsak, hogy esélyesnek érzi magát, de biztos benne, hogy meg lehet nyerni a versenyt. 

- Miért kell ez Önnek?

- Nekem azért kell, mert noha pártpolitikai ambícióim valóban nincsenek, közpolitikai és szakmapolitikai ambícióim gyerekkorom óta vannak. Tehát szeretnék valamilyen módon segíteni, szeretném a köz ügyét szolgálni, és ez a város jelenleg olyan helyzetben van, hogy meg kellene menteni. És együtt talán meg is fogjuk tudni menteni.

- Tehát Budapestnek orvosra van szüksége?

- A fővárosnak orvoslásra és fellélegzésre van szüksége, és hogy mást ne mondjak arra, hogy a Budapestet érintő döntések Budapesten szülessenek meg. Ne diktátumok legyenek, amelyekről a budapesti szakemberek és a helyi lakosok nélkül döntenek, ne olyan beruházások legyenek, amelyek ugyan nagyon szépek, de puszta presztízsberuházások, hanem olyanok, amelyek a főváros életét jobbá teszik, a város egyik szélétől a másikig.

- Nem gondolja, hogy egy ellenzéki főpolgármester ezzel a kormánnyal nem fog tudni tárgyalni?

- Miért, a jelenlegi, a hatalmat kiszolgáló fővárosi vezetés milyen eredményeket ért el? A főváros az ország költségvetésének több mint a hatvan százalékát termeli meg, ehhez képest az eltelt években a budapestiek vagyonát elvették, a fővárosra fordított pénzek mértéke folyamatosan csökkent, mára aránytalanul alacsony szintre, s közben még arról is vitatkozni kell, hogy egy olyan halaszthatatlan ügyre, mint a 3-as metró felújítása, ahol most már tulajdonképpen tűzoltás folyik, ad-e a kormány pénzt, vagy nem ad. Tehát ezért kell kimondani: itt egy új gondolkodás alapján kell tárgyalni a kormánnyal, s a mindenkori hatalommal, hogy a fővárosiak érdekeit érvényesíteni tudjuk, s szebben és jobban fejlődjön ez a város.

- Ahhoz, hogy tárgyalni tudjon, politikai adottságok szükségesek, sőt, ez a poszt talán a leginkább politikai, hiszen egy kétmilliós város lakosai közvetlenül választják a főpolgármesterüket. Tehát óhatatlanul szembe fog kerülni a politikával.

- Igen, de éppen a közvetlen választás eredménye adja meg a felhatalmazást, s nem a pártpolitikai csatározásokban elfoglalt hely. Ennek megfelelően a kormánynak számolni is kell a mindenkori városvezető véleményével.

- A gyakorlatban hogyan képzeli a kormánnyal való tárgyalást? Lesznek például politikai tanácsadói?

- Én mindig úgy dolgoztam, hogy próbáltam olyan embereket magam mellé venni, akiknek megfelelő tudásuk van, az adott szakterülethez többnyire jobban értenek, mint én. Az én előnyöm az, hogy ezt a fajta tudást megfelelően integrálni tudom, s képviselni. Ebben az esetben is erre készülök.

- Ilyen értelemben a főváros hasonlít az ÁNTSZ-hez?

- Nem a főváros hasonlít az ÁNTSZ-hez, hanem bármely szervezet vezetése tulajdonképpen azon múlik, hogy a közvetlen munkatársak teljesítményét mennyire tudom stimulálni vezetőként. Ebben az értelemben mindegy, hogy ezt ÁNTSZ-nek vagy fővárosnak hívják. Egy nagyobb szervezet vezetése mindig nagyobb felelősséget is jelent, és nagyobb bizalmat is érez a háta mögött az ember ilyen esetben. Azonkívül vannak fővárosi testületek, az önkormányzat és a szakmai bizottságok, amelyek véleménye természetesen meghatározó.

- Nem is ismeretlen az Ön számára ez a fővárosi apparátus, hiszen a közgyűlés egészségpolitikai bizottságának tagja volt.

- Nem tagja, állandó meghívottja voltam, a szakbizottság ülésein az összes fővárosi kórházvezető ott ült. Én a Nyírő Gyula kórház igazgatójaként öt éven keresztül vettem részt ennek a testületnek a munkájában, ahol a közgyűlés anyagait minden alkalommal megkaptuk, s nagyon sok témában véleményeztük. Az egészségügy pedig egy elég tág terület, ott a költségvetéstől a vagyongazdálkodáson át, a környezetvédelemig mindenféle téma szóba került. De természetesen ez azt is jelenti, hogy miután a közgyűlés tagja nem voltam, a város kamarillapolitikájáról nagyon keveset tudok, amit nem is bánok.

- De a közgyűlés szintén politikusokból álló testület, amit a főpolgármester vezet. Erre képesnek érzi magát?

- Ha azt a bizalmat megkapom, hogy én vezethetem ezt a testületet, akkor azt gondolom, nem ez lesz a legnehezebb feladatom a város irányításában. Ennél sokkal súlyosabb feladat felkészülni azoknak a problémáknak a megoldására, melyek ennek a városnak a lakóit sújtják. A közbiztonság javítása, az egészségügyi ellátás javítása, a szociális gondoskodás szervezetének a kiterjesztése, az időseket ellátó intézmények állagának fejlesztése és kapacitásainak növelése, nem is beszélve a közlekedésről, és egy sor olyan kérdés van még a fővárosban, amelyekkel az utóbbi években nem nagyon foglalkoztak. Most direkt nem beszéltem a metróról és az egyéb nagyberuházásokról, amelyek ugyan nagyon fontosak és mindannyiunk életét befolyásolják, de szükség van arra, hogy ezen túl más értékek alapján is rangsoroljunk.

- Gyakorlatilag a teljes fővárosi fekvőbeteg-ellátást államosították, hasonlóan az oktatási intézményrendszerhez. Tud-e, illetve akar-e ez ellen tenni?

- Feltétlenül, mert azt gondolom, hogy egy település vezetőjének felelőssége nem szűnik meg a közszolgáltatások folyamatosságának garantálásával, függetlenül attól, hogy ki az intézmények tulajdonosa vagy működtetője. Tehát az egészségügyi ellátásban az önkormányzatnak felelőssége van például akkor, ha valamelyikünket elüti az autó, és sokára jön ki a mentő, vagy ha valamelyikünket beviszik a sürgősségi osztályra, s onnan négy-hat órán belül nem valószínű, hogy ki tudunk jönni. Ezek olyan kérdések, amelyek mindenkit érintenek és foglalkoztatnak. Ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy ezeket az intézményeket egy magánszolgáltató üzemelteti, állami tulajdonban vannak vagy önkormányzatiban. Nem baj, ha önkormányzati tulajdonban vannak, de nem ez a kulcskérdés. Ezeket szabályozásokkal, jogszabályokkal, helyi intézkedésekkel és főleg szószólóként való felhangosítással képviselni kell. A főpolgármesternek felelősséget kell vállalnia a főváros lakóiért.

- Ez az oktatásra is áll?

- Így van, abszolút nem mindegy, hogy milyenek az oktatási, nevelési lehetőségek és feltételek, még kevésbé mindegy, hogy az iskoláknak és oktatási intézményeknek a diákjai milyen minőségű oktatást kapnak. Egy városba azért is költöznek az emberek, a gyerekeiket azért hozzák oda, mert ott jó oktatást nyújtó intézmények vannak. Erről a fővárosi közgyűlésnek is tennie kell, elő kell segítenie a megfelelő feltételeket, meg kell találni ennek a módját és a eszközeit.

- Ezeknek az önkormányzati intézményeknek az államosítása ugyanakkor pontosan azt mutathatja, hogy kétharmad birtokában akár még a főpolgármesteri szerepkört is kiüresítheti, korlátozhatja a kormány. Ettől nem tart?

- A nemzeti együttműködés rendszere az utóbbi négy évben arra tanított meg bennünket, hogy mindenre képesek. Hogy klasszikust idézzünk, bármi megtörténhet, így az a jogszabályi környezet, amelyet ma ismerünk, és amely alapján ma a főváros szervezeti struktúrája működik, lehet, hogy három hét múlva már nem él. Ilyen értelemben ez valóban bizonytalan helyzet, erre nem lehet készülni, és nem is arra kell készülni, hogy mi volt tavaly, hanem arra, hogy meg tudjuk oldani azokat a problémákat, amelyek ebben a változó helyzetben ránk várnak. A főpolgármester funkciója azért lényeges, mert talán most már azt nem változtatják meg október 12-éig, hogy közvetlenül választják a budapestiek a város vezetőjét. Ez egy nagyon nagy felhatalmazás, a főpolgármestert gyakorlatilag sem leváltani, sem visszahívni nem nagyon lehet a ciklus ideje alatt.

- Az viszont már biztos, hogy a kormányoldal jelentős változtatásokat tervez a főpolgármesteri hatáskörökben az önkormányzati választás után - nyilván függően attól, ki kap felhatalmazást.

- Hogy mi változik, azt pillanatnyilag nem tudhatjuk előre, valószínűleg ők sem tudják. A választások eredményétől függően fognak új helyzetet teremteni. De egy biztos: ha működésképtelenné teszik a fővárost, és meg akarják büntetni a választási eredményért, annak a 2018-as választásokon súlyos következményei lesznek.

- Az új közgyűlési választási szabályok már a főváros közigazgatási szervezeti rendjének változását is előrevetíthetik, tehát hogy Budapest valójában 23 önálló kiskirályság.

- Igen, ez a Fidesz csapdája. Az oszd meg és uralkodj elve alapján próbálják a várost térdre kényszeríteni. Azt gondolom azonban, hogy ez nem fog nekik sikerülni, mert a kerületi polgármestereknek is az az érdekük, hogy ez a város jól működjön. Ezt a várost pedig csak egységben lehet jól működtetni. Ha a mindenkori főpolgármester nem fogja össze a kerületeket, akkor működésképtelenné válik, még jobban lepusztul, tönkremegy a főváros. Ettől közös erővel meg kell mentenünk Budapestet.

- Esélyesnek érzi magát?

- Igen.

- Nem is vállalta volna, ha nem látna reális esélyt a győzelemre?

- Amikor a kerületi polgármester-jelölésem felmerült, akkor nyilvánvaló volt, hogy az esélytelen kerületekben vállaltam volna jelöltséget azért, hogy a kompenzációs listához az a hét kerület meglegyen, amit itt ránk kényszerítettek. Ezekben a kerületekben ugyanis egymás ellen kell indulniuk a demokratikus ellenzéki pártoknak ahhoz, hogy egyáltalán listát állíthassanak. Tehát van ugyan némi esély, hogy valamelyik ellenzéki jelölt nyerjen, de a több induló igazából a regnáló kormányoldali polgármester esélyeit erősíti. A főpolgármesterségénél azonban a jelenlegi adatok és közvélemény-kutatások alapján nem teljesen reménytelen, hogy meglegyen a többség. Meg lehet nyerni a versenyt, és ha segítenek nekünk a támogatóink, és tényleg eljönnek választani, akkor igenis van esély arra, hogy a fővárosban megtörjük törni a Fidesz hatalmát.

- Ehhez mind a három ellenzéki párt támogatói kellenek.

- Egész pontosan ehhez több szavazat kell, mint mennyit a Fidesz jelöltje kap, s ez pillanatnyilag nem reménytelen Budapesten.

- Meg fogják érteni a választók, hogy az Ön neve mellett ugyan csak az egyik párt logója szerepel, de mégis mind a három szervezet közös jelöltje?

- Szerintem ez egyáltalán nem fogja megzavarni a választókat, hiszen a támogatás egyértelmű, a szórólapokon, plakátokon, mindenütt a három párt nevével, logójával, emblematikus képviselőivel és a helyi polgármesterjelöltekkel együtt fogunk kampányolni, és minden nyilatkozatunkban egyértelművé is tesszük a hárompárti jelölést. Az már csak nüansz ebben a történetben, hogy amikor a választók majd bemennek a szavazófülkébe, ott a szavazólapon a három párt közül csak az egyiknek a logóját látják a nevem mellett. Ezért is fontos hogy minél többet tudják, én vagyok a jelöltje ennek a három pártnak, s ezért meg kell jegyezniük a nevem, hogy meg is találják majd a szavazólapon.

- Az elmúlt napok fényében fontos: a három párt egyaránt tekintheti is saját jelöltjének Önt?

- Engem ennek a három pártnak az illetékes vezetői személyesen kértek föl, és az elmúlt napokban mind a három oldalról meg is erősítették, hogy ez a szándékuk az töretlen. Ráadásul mind a három pártnak a tagságából és aktivistáik köréből is nagyon sok biztatást kaptam, és ígéretet arra, hogy a kampányban igen aktívan fognak részt venni.

- Nem tart attól, hogy az elmúlt hetek dulakodásai esetleg befolyásolják az Ön jelölését?

- Azt remélem, hogy mire ez a cikk megjelenik, az aznapi lapszámukban lesz egy fénykép és egy tudósítás, amely demonstrálja, hogy az elmúlt hetek ügyetlenkedése egyszer s mindenkorra le van zárva.

- Mi van akkor, ha a baloldali ellenzék pártjai nem képesek felülemelkedni, és továbbra is egymással lesznek elfoglalva a kampányban?

- Akkor bukunk. Meg kell érteni, hogy itt nincs több lehetőség, nincs több idő, a kampányra kell koncentrálni, mindent meg kell tenni azért, hogy az eddigiekkel szemben bizonyítsa ez a három párt, hogy kormányzóképes erő. Itt a lehetőség, hogy ezt a fővárosban bebizonyítsa, én ezért fogok dolgozni.

- Sokak szerint már önmagában a főpolgármester-casting, vagy az említett vita visszariaszthatja a választókat attól, hogy egyáltalán elmenjenek voksolni. Ugyanezt csinálták ráadásul ezek a pártok a tavaszi választások előtt, vagy az MSZP korábban a 2009-es vagy akár már 2002-es miniszterelnök-kereséskor...

- Ez igaz, de amikor ezek a viták lezárultak, akkor ezek a pártok mégiscsak összecsapták a bokájukat, kihúzták magukat, és tisztességes munkát folytattak a tavaszi kampányban. Ráadásul, például a 2002-es miniszterelnök-keresés eredménye sem volt azért hiábavaló és reménytelen, hiszen a casting eredményeképpen mégis csak egy, a szocialista párt által támogatott miniszterelnöke lett az országnak.

- Azért Medgyessy Péternek több mint egy fél éve volt felkészülni a választásra, Önnek két hónapja sincs.

- Akkor tulajdonképpen nekem több időm van, mint neki volt, hiszen most "csak" egymillió kétszázezer választót kell meggyőznöm, ott több mint nyolcmillióról volt szó. Arányosan tehát ez nem lehet probléma.

- Komolyra fordítva a szót sem érzi kevésnek ezt az időt arra, hogy meggyőzze a fővárosiakat, Önt támogassák?

- Az idő mindig kevés. Ismerik a viccet: az egyetemi professzort megkérdezik, mennyi idő alatt tud megtanulni kínaiul, azt mondja, 5-6 év; megkérdezik az egyetemi adjunktust, azt mondja, három év, mire megkérdezik a diákot, az visszakérdez: mikor van a vizsga? Itt mese nincs, ezt meg kell tanulni, meg kell felelni, ennyi idő van, ezalatt kell mindenkinek összekapnia magát és kihozni azt a maximumot, amit ebből a helyzetből lehet. Most már teljesen fölösleges azon nyavalyogni, hogy mi lett volna, ha ezt a döntést négy hónappal ezelőtt hozzák meg.

- De ha már casting, volt valamilyen meghallgatás, alkalmassági vizsga vagy legalább levették a méreteit?

- Abban a körben, ahol eldőlt a jelölésem, engem mindenki személy szerint ismer, évek óta dolgozunk együtt. Az utóbbi két évben mint a Haza és Haladás alapító tagja rengeteg rendezvényt szerveztem, és nagyon sok fórumon léptem fel, tartottam előadást. Nem volt tehát szükség arra, hogy külön bemutassanak, régóta jól ismernek, ezért is tudott mind a három párt egyformán elfogadni.

- Korábban az MSZP tagja is volt.

- Voltam, de most pillanatnyilag párton kívüli vagyok, s nem is tervezem, hogy belépjek bármely pártba a három támogató közül.

- Mert azt reméli, hogy a három párt támogatói bázisán kívülről is be tud vonzani szavazókat?

- Azt remélem, hogy azok, akik velem együtt azért akarnak dolgozni, hogy megmentsük ezt a várost, s szebb, jobb, boldogabb életlehetőségeket próbáljunk létrehozni, azok támogatni fognak. Olyan céljaim vannak pillanatnyilag, hogy védjük meg a fákat, ne kövezzenek le mindent, csökkentsük a városban a levegőszennyezettséget, és így kevesebb ember haljon meg. Tehát olyan értékeket kell behozni a főváros életébe, amelyek a döntéshozatalban megjelenve egyértelművé teszik, azért dolgozik a városvezetés, hogy minél hosszabban élhessünk egészségben, békességben és kényelemben Budapesten. És nem olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek ez ellen hatnak.

- Ha egy-egy konkrét ügyben kellene eljárnia főpolgármesterként, akkor például a Szabadság téri szobor esetében mit tenne, természetesen amennyiben akarna valamit tenni?

- Az emlékműről azt gondolom, hogy tulajdonképpen van egy pozitív üzenete és eredménye ennek az ügynek. Méghozzá, hogy hosszú évek után most először végre elindult egy társadalmi vita arról, hogy mi is történt Magyarországon. Az a folyamat, ami Németországban már régen befejeződött, az most talán itt is elkezdődik végre. A diktatórikusan felállított szobrok pedig előbb-utóbb a szoborparkba kerülnek.

- S például ott, ahol a főpolgármesternek nincs hatásköre, de a budapestieket közvetlenül érintő döntéseket hoz a kormány, mint például, hogy a miniszterelnök a budai Várba költözik, vagy hogy múzeumi negyedet hasítanak ki a Városligetből, mit lépne?

- Maga a múzeumnegyed ötlete nem rossz, az a kérdés, hogy jelenleg valóban ez-e a legsürgetőbb probléma a város napirendjén, s valóban erre kell-e most ilyen óriási összegeket fordítani. Ráadásul ezt a negyedet kitűnően meg lehetne építeni a Városligeten kívül, például a Nemzeti Színház környékére is, ami egyfelől Budapest észak-dél irányú fejlesztését is szolgálná, most újítják fel arrafelé a villamos vonalakat, tehát van ott közlekedés és szabad terület is. De hogy most kell-e ezt megcsinálni, amikor a kórházak ilyen állapotban vannak, s egy új kórház sem épült Budapesten évtizedek óta, azt azért mérlegelni kellene. Sőt, meg kellene kérdezni a lakosságot, hogy mire vágynak inkább, egy új, korszerű kórházra, vagy egy múzeumnegyedre. A másik része a dolognak, hogy nem kéne kivagdosni a fákat és lekövezni mindent. De ez még mind semmi: miért kellene a kormánynak a királyi palotába beköltözni? Erre nincs semmilyen válasz, semmivel sem indokolták a tervet, hogy szépen lassan kiürítik a budai Várat. Úgyhogy biztosan fel kell lépni azért, hogy mentsük már meg a Várat és legyen ott valami rendes, kulturális élet, vagy legalább döntsük el közösen, hogy mire való, de szó ne legyen arról, hogy oda visszahozzuk azt a szemléletet, ami itt egy évszázaddal, ha nem előbb uralkodott. Tulajdonképpen az is lehet, hogy Orbán Viktor itt egy új Kremlt épít a budai Várnegyedbe...

- Tehát ezekbe a kérdésekbe hatáskör híján is beleszólna főpolgármesterként?

- Egészen biztos, hogy szólni kell, s vannak olyan ügyek, amelyekben nagyon keményen fel is kellene emelnie a főpolgármesternek a szavát. Ilyen például a szociális temetés kérdése, amit szerintem nem lehet elfogadni, és ebben az ügyben mindenképpen lépni kell.

- A BKV ügyében eltérő mentalitással közelítené a problémát, mint amit a jelenlegi városvezetés gyakorol?

- A BKV-val kapcsolatos ügyeket alapvetően ki kellene venni ebből a politikai körből, és igazából szakemberekre kellene bízni. A főváros közlekedésében van egy csomó nagyon pozitív és a jó dolog pillanatnyilag, ilyen például a BKK megszervezése és működtetésének megkezdése. Emellett megindult a járműpark cseréje, de olyan lassan zajlik ez a dolog, hogy az már problémás. Az én nézetem szerint leginkább azért, mert a károsanyag-kibocsátás problémáját elsősorban éppen a buszok okozzák, tehát a szmog ellen nem lehet úgy küzdeni, hogy az euro hatos motorú autókat kitiltjuk a városból és mindenki az erősen szennyező és füstölő buszokon jár. És most új beszerzés is készül, ahol öt buszt kívánnak hetvenből beszerezni, ami nem dízel üzemű. Hát, ha ebben a tempóban folyik a város autóbuszparkjának cseréje, akkor még az unokám is szagolni fogja ezeket a buszokat.

- Mire számíthatnak Öntől a helyiek a fővárosi közműcégek ügyében?

- Itt majd ki fog derülni, hogy amire ott leszünk, addigra milyen jogi helyzet, milyen jogszabályi környezet lesz, milyen cége marad addigra a fővárosnak, s melyiket, milyen módon lehet és kell működtetni. A lényeg azonban itt sem az, hogy milyen szabályozás van, illetve hogy kinek a tulajdonában állnak ezeket a vállalatok, hanem az, hogy milyen teljesítményt, közszolgáltatást nyújtanak. A közműszolgáltatásoknak működniük kell Budapesten. A szemetet el kell szállítani, és a helyieknek arról, hogy ezt ki teszi, némi túlzással nem is kellene tudniuk. Ha én már tudom, hogy a szemétszállítással van valami baj, akkor nem jól működik ez a cég. Ahogy az is baj már önmagában, hogy tudjuk, hogy BKV van a városban, hiszen egy itt élőnek csak az a fontos, hogy jöjjön a busz.

- A jobboldalon szitokszóként merül fel, hogy Budapest egy kozmopolita, liberális nagyváros. Ön egy ilyen várost szeretne építeni?

- Én ezekkel a fogalmakkal nem tudok mit kezdeni. Azok a fogalmak, amelyek egy város életét jellemzik, azok leginkább egy társasházra illenek. Ennek a városnak nem egy házmesterre van szüksége, hanem egy polgármesterre. S ahhoz, hogy a közös városi életet szervezni lehessen, ahhoz a lakóknak tudniuk kell együttműködni, ki kell tudniuk alakítani azokat a közösségeket, amelyek az életüket megszervezik. A városvezetésnek ebben a helyzetben az a feladata, hogy ezeket a kisközösségi együttműködéseket minden módon segítse, hogy itt olyan jó, biztonságos, sokszínű élet legyen, amibe mindenki belefér. Budapest eklektikus város, jó itt élni, és a város sokféleségét tiszteletben tartva is lehet itt kellemes életet kialakítani.

Moszkva ukrajnai fegyverszállítással vádolja Budapestet

Egy eddig szinte ismeretlen magyar nyelvű portálra hivatkozva az orosz külügyminisztérium hivatalos oldalán közölte, Magyarország megsérti az Európai Unió 2008-as állásfoglását azzal, hogy páncélosokat, köztük T-72-es tankokat szállít Ukrajnának - írja az Index.

Meglepő, hogy az orosz külügyminisztérium a hír forrásaként a 2012 októberében bejegyzett Hidfő.net oldalt jelöli meg. Az oldal egyértelműen oroszpárti, olyan, mintha a Kijev-ellenes orosz háborús propagandára és dezinformációra kitalált orgánum lenne.A lap péntek esti vezető cikkének ajánlója eléggé átlátszó módon ezzel kezdődik: „A kijevi kormány kudarcot vallott – Ukrajnában idén télen nem lesz fűtés. Tömegesen költöznek vidékre Kijevből, fafűtésre alkalmas falusi házakba.” 

A konkrét ügyről azt írják – a moszkvai külügyi reakciót idézve –, Magyarország a hagyományos fegyverek exportjának területén vállalt kötelezettséget azzal sérti meg, hogy „egy megbízott cégen keresztül” olyan országnak adja el a fegyvereket, amelynél fennáll a veszély, hogy azokat saját területén a lakosság elnyomására fogja felhasználni.

További részletek az Indexen.

Szerző