Végső búcsút vettek Kiss Pétertől

Közvetlen, hozzáértő, mélyen baloldali gondolkodású, önzetlen embernek tartották politikustársai Kiss Pétert, akinek temetését tegnap tartották a Fiumei úti Sírkertben. Az MSZP alapító tagja számos párt- és kormánytisztséget töltött be pályafutása során. Kiss Péter július 29-én hunyt el.

Négy volt miniszterelnök - Boross Péter, Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon - rótta le kegyeletét Kiss Péter tegnapi temetésén a Fiumei úti Sírkertben. Az MSZP alapító tagjának búcsúztatásán a kormányt Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, az Országgyűlést pedig Latorcai János alelnök képviselte. Az MSZP, a Demokratikus Koalíció, az Együtt-PM, valamint az LMP több politikusa is részt vett a temetésen, illetve több művész és közéleti személyiség is megjelent. Tóbiás József MSZP-elnök mellett ott volt Mesterházy Attila, a párt előző elnöke, Kovács László korábbi pártelnök, illetve a választmány elnöke, Botka László. Lerótta kegyeletét Szekeres Imre és Juhász Ferenc is.
Összesen csaknem ezer ember vett részt a szertartáson. A búcsúztatáson Lendvai Ildikó, az MSZP korábbi elnöke, valamint Lengyel László közgazdász mondott beszédet. Lengyel László hangsúlyozta, Kiss Péter egész életében tisztességgel, csendben küzdött, rendszerváltó politikusként pedig szinte egyedüliként nem elvett, hanem hozzáadott a közöshöz. Olyan szociálliberális politikusnak nevezte, aki a szocialistáknak túl liberális, a liberálisoknak túl szociális volt, így végül kizárólag a választók támogatták, segítségükkel 2014-ben is egyéni országgyűlési képviselői helyet tudott szerezni.

Lendvai Ildikó heroikus béketeremtőnek nevezte Kiss Pétert, akinek érdekegyeztető képességeit ellenfelei is elismerték. Szavai szerint a volt szocialista politikus a háttérből szeretett volna egy harmonikus, szép és rendezett világot kialakítani. "Nem szürke volt, csak nem szerette a harsány színeket" - mondta az MSZP volt elnöke, aláhúzva, Kiss Péter "szemérmes államférfi volt", aki mindig tudta, mi a modern baloldal feladata.

Gáncs Péter evangélikus püspök a sírnál mondott beszédében a párbeszéd embereként jellemezte Kiss Pétert, aki a monológokat mondókkal szemben figyelt más emberekre, és kezet nyújtott nekik.
"Kiss Péter személyében egyik utolsó képviselője ment el annak a politikusgenerációnak, amely a saját ügyét rendszeresen képes volt a nemzeti érdek alá rendelni" - fogalmazott korábban Bajnai Gordon. Az LMP Kiss halála után azt írta, a párt úgy emlékszik majd Kiss Péterre, mint aki a rendszerváltás utáni baloldal fontos politikusa volt. Kovács László a nol.hu-n megjelent írásában úgy fogalmazott, "ha most a társadalmi kérdésekre érzékeny, baloldali gondolkodású fiatal lennék, olyan ember és olyan politikus szeretnék lenni, mint amilyen Kiss Péter volt".

Kiss Pétert az Országgyűlés, a Magyar Szocialista Párt, a IV. és a XIII. kerületi önkormányzat is saját halottjának tekinti.

Pártalapító, többszörös miniszter

Kiss Péter 1959-ben született Celldömölkön. a szombathelyi Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett, majd felvették a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karára, ahol 1983-ban diplomázott. 1987-ig az egyetem tudományos munkatársa, tanársegéde és szakkollégiumi nevelőtanára, 1984-85 között az egyetem KISZ-titkára is volt. 1980-ban lépett be az MSZMP-be, 1989 májusától szeptemberi megszűnéséig a párt Központi Bizottságának a tagja volt. Alapító tagja lett a MSZP-nek és a Baloldali Ifjúsági Társulás budapesti szervezetének. 1990-ben a fővárosi közgyűlés tagja lett, 1992-ben az MSZP országos listájáról bekerült az Országgyűlésbe, majd 1994-ben Újpest-Rákospalotán országgyűlési képviselővé választották. 1995-től 1998-ig a Horn-kormány munkaügyi minisztere volt. A Medgyessy-, majd az első és a második Gyurcsány-kormányban foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter volt, 2003-ban a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterré nevezték ki, 2007-től 2009-ig ismét. 2010-ben újra tagja lett az Országgyűlésnek.