BKV;Volánbusz;BKK;sofőrök;

A buszsofőrök nem tudják, mire számíthatnak az új helyen FOTÓ: TÓTH GERGŐ

- Sofőrhiány és pazarlás

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) erőlteti, hogy a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) sofőrei menjenek át a közbeszerzési pályázaton elnyert 12 fővárosi agglomerációs járatot üzemeltető Volánbuszhoz, annak ellenére, hogy a budapesti cégnél is jelentős sofőrhiány van. Komoly nyomás nehezedik emiatt a BKV-s buszvezetőkre is. A BKK a tulajdonosi jogkör gyakorlójaként kényszeríti a BKV-t. 

Azt tapasztaltam, hogy a Volánbusznak nincs szüksége sofőrökre. Fogalmunk sincs, hogy a BKK-nak mi a motivációja, hogy sofőröket akar átirányítani a Volánbuszhoz, amikor egyébként is buszvezető hiány van a BKV-nál - mondta el lapunk érdeklődésére Dorner Lajos, a városok közösségi közlekedésének javítását célul kitűző Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnöke.

Az egyre terebélyesedő vita előzménye, hogy 2014 áprilisától a BKK megrendelése alapján nyolc éven át a Volánbusz üzemeltet több budapesti agglomerációs járatot. A Budakeszire, Budaörsre, Diósdra, Gyálra, Nagykovácsiba, Pécelre, Remeteszőlősre, Solymárra, Szigetszentmiklósra és Törökbálintra közlekedő járatok üzemeltetését a BKK által kiírt közbeszerzési pályázatán nyerték el. Ezeken az útvonalakon 11 milliárd forintból beszerzett 167 új alacsonypadlós autóbusz közlekedik majd.

A szerződés szerint a Volánbusznak módjában áll először önkéntes jelentkezőket fogadni a BKV-tól. Ha a Volánbusz nem tudja "átcsábítani" a szükséges 320 embert, akkor a szerződés szerint a hiányzó járművezetői létszámot munkáltatói jogutódlás keretében veszik át, ami változatlan bérezést és foglalkoztatási körülményeket jelent - elméletileg.

A VEKE elnöke szerint az utóbbi időben emiatt eldurvult a viszony a BKV buszos szakszervezet és Vitézy Dávid, a BKK vezérigazgatója között. A BKV sofőrök zöme ugyanis nem akar átmenni a Volánbuszhoz mert egyrészt kevesebb lenne a fizetésük, illetve olyan is előfordulhat, hogy a sofőr a korábbi BKV-s fizetésének egy részét a cafetériaként kapja meg. Másrészt nem mindegy, hogy az eddigi lakhelyéhez közeli garázsba, vagy a főváros másik végébe kellene eljutnia hajnalban egy másik kocsiszínbe. E szempontokat nem veszik figyelembe a BKK-nál - állítja a VEKE elnöke.

A BKV-nál ugyanakkor sofőrhiány van, aminek oka, hogy a villamos felújítások (például az 1-es vonal Hungária körúti munkái) csúsznak, így továbbra is szükség van a villamospótló buszjáratokon dolgozó nagyszámú vezetőre.
Így a BKV kettős szorításban van: biztosítson kellő számú buszt a villamos pótlásra, egyúttal adjon át több embert a Volánbusznak.

Ugyanakkor nem lenne szerencsés, ha a BKV-Volánbusz huzavonáját a sofőrökért, az utasok sínylenék meg, vagyis a szolgáltatás színvonala nem eshet emiatt. Másrészt a sofőrök "ráncigálása" nem szolgálja a közlekedés biztonságát sem, mivel fontos, hogy a buszvezetők nyugodt körülmények között végezhessék munkájukat - figyelmeztet Dorner.
Hozzátette: a VEKE javasolta, hogy tekintsék át a Volánbusznak átadott agglomerációs járatokat, és ahol például közelebb van BKV garázs, mint a Volánbuszé azt adják "vissza" a BKV-nak, cserébe viszont a Volánbusz kocsiszínekhez közelebbi BKV járatokat adna a fővárosi közlekedési társaság. Erre azonban nem volt nyitott a BKK.

Így a jelenlegi állapot szerint az átadott járatok működési költsége jelentősen emelkedett a korábbi állapothoz viszonyítva, amikor még a BKV látta el azokat. Azonban a BKK ezeket az adatokat - a buszok üresjárati költségeinek emelkedését - szigorúan titokban tartja. Dorner Lajos szerint ebben rengeteg pénz, megtakarítási tartalék rejlik. A VEKE ezért fontolgatja, hogyha a BKK kérésre nem adja ki ezeket az adatokat, akkor közérdekű információk nyilvánosságra hozataláért a bírósághoz fordul.

Nemes Gábor, a BKV-nál működő Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) a cég tervbe vett a bérszerkezet átalakítása miatt aggódik. A bértárgyalásokon készült jegyzőkönyvek arról tanúskodnak, hogy az új szerkezetben minimálbér-környéki alapbért adnának a dolgozóknak, e fölött több féle juttatást is adnának, így a nettó bér érdemben nem változna. Az alacsonyabb alapbér miatt viszont hosszú távon a dolgozók rosszabbul járnak. A szakszervezet az autóbusz-ágazat kiszervezésével továbbra sem ért egyet, mert nincs megfelelő hatástanulmány, az agglomerációs buszokkal kapcsolatos változásról pedig az új szolgáltatótól, a Volánbusztól kapnak tájékoztatást a dolgozók, a BKV-tól nem.

Az EKSZ szerint a BKV munkavállalói csendben tűrnek, mert félnek, vagy menekülnek a cégtől. Úgy vélik, hogy megalázó, amit a BKV tesz dolgozóival az agglomerációs vonalak létszámátadása során. Burkolt fenyegetések, hazugságokon nyugvó közös megegyezéses felmondások sokasága jellemzi a vállalatot.

A BKK szerint azonban az EKSZ hangulatot kelt, és valótlanul azt állítja, hogy a Volánbusz nem vesz át annyi járművezetőt, ahányat a kiszervezés miatt elküldenek a BKV-tól. A BKK álláspontja szerint az új autóbusz-üzemeltetési modell bevezetésével hatékonyabb az üzemelés, és jelentősen csökkent a korábban 4-5 százalékos műszaki meghibásodási mutató.

                             A NAV bünteti az utalvánnyal történő bérfizetést
A Dorner Lajos által vélt fizetési módszert - a sofőr a korábbi BKV-s fizetésének egy részét a cafetériaként kaphatja meg a Volánbusznál - az adóhatóság közelmúltban nyilvánosságra hozott vizsgálata marasztalta el, legalábbis annak egy fajtáját. Ugyanis több mint százmillió forintot próbált több cég eltitkolni adómentes utalványok készpénzre váltásával és cseréjével. Az egyik ellenőrzés során például kiderült, hogy a forgalmazó által kibocsátott utalványokat megvásárló társaságok úgy próbálták minimalizálni adókötelezettségüket, hogy alkalmazottaiknak a bejelentett jövedelmük fölötti összegeket utalvány formájában fizették ki. Holott a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az utalvány akkor adómentes, ha megállapítható, hogy mely termékre, szolgáltatásra használható fel, továbbá, ha az utalvány nem visszaváltható.

Ismét új munkahelyek százezreinek a létrejöttét, és a gazdaság örökké tartó növekedését vizionálta a közrádiónak adott interjújában Orbán Viktor miniszterelnök. A szakértők szerint a gazdasági teljesítmény erősödése csak átmeneti, új álláshelyek pedig leginkább közpénzen, a közmunka révén jöhetnek létre. Az orosz-ukrán válság pedig hosszan tartó bizonytalanságot okoz.