Pásztor István az ünnepség mottóját is többször elismételte beszédében. Ez Reviczky Gyula Szent István napján című versének részlete, amely szerint "A kóbor lábat, kósza kedvet/ Egy helyhez, egy honhoz kötéd".
Pásztor István a már említett Reviczky-idézethez kapcsolódóan kifejtette: a "hely" földrajzi értelemben és intézményi értelemben is érthető, a lényeg azonban a "hon", amely az értékrendet, a kereszténységhez való tartozást jelenti. Amikor Szent István helyet és hont választott, "akkor ilyen értelemben teremtette meg a létbiztonság, a talpon maradás esélyét" - magyarázta Pásztor.
Szerinte ma gyakran negatívan állnak a hely és a hon kérdéséhez, de nemcsak a Vajdaságban, hanem az anyaországban is. "Ezért rengetegen máshol keresik a boldogulásukat" - fogalmazott a VMSZ elnöke.
Hozzáfűzte: "gyakran a lemondás, az önfeladás, a kilátástalanság hangjai fogalmazódnak meg, és ilyenkor az ember nehezen tud kézzelfogható választ adni, nehezen tudja azt mondani, hogy minden rendben van". Ezért - tette hozzá - "akik úgy döntenek, hogy átmeneti jelleggel más helyet keresnek, elhagyván a hazájukat, akkor szerintem ezt a döntést megértéssel kell fogadnunk, nem örömmel, de megértéssel".
"Nekünk, akik itt maradunk, az a feladatunk, hogy megteremtsük a feltételeit annak, hogy akik még itt vannak, itt maradjanak, akik elmentek, visszatérjenek" - tette hozzá.
Ahhoz, hogy "a hely hon legyen, elengedhetetlenül szükséges, hogy definiáljuk magunkat. Amikor önmagunkat definiáljuk, amikor megpróbáljuk az önképünket kialakítani, akkor pedig elengedhetetlen a határozottság, a bátorság, de a mértékletesség és a szélsőségektől való mentesség. (...) Amíg meg tudjuk fogalmazni a szándékunkat, addig komoly esélyünk van arra, hogy a hely hon legyen és maradjon" - zárta szavait Pásztor.
Az ünnepségen Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár is beszédet mondott volna, ám családi okok miatt nem tudott megjelenni. Gondolatait egy munkatársa olvasta fel. Ebben is kiemelt helyen szerepelt a szülőföldön való megmaradás fontossága. Elhangzott, hogy az ezer éven át élő Szent István-i örökség arra kötelez minket, hogy "mi magunk is a jövőnkért, a magyar nemzet jövőjéért tevékenykedjünk". Kiemelte a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács erre irányuló programjait, és külön hangsúlyt fektetett arra, hogy az anyaország és a Vajdasági Magyar Szövetség fontos céljává vált a külhoni magyar közösség gazdasági megerősítése.
Az államtitkár munkatársának tolmácsolásában elhangzott: a magyar közösségek szempontjából az a legfontosabb, hogy a szülőföldön megmaradjanak, akik pedig már elmentek, azok térjenek haza, s hogy a Vajdaságban mindenki megtalálhassa a boldogulást. A nemzetpolitika pedig arra is irányul, hogy a nemzeti egység a hétköznapokban is megmaradjon.
A Szent István napi vajdasági központi ünnepségen több százan vettek részt a Vajdaság minden részéről.