Balesetveszélyes grillsütőkre figyelmeztet a fogyasztóvédelem

Áramütést és égési sérüléseket is okozhatnak az elektromos grillsütők nem megfelelő kialakítás, vagy kellő körültekintés nélküli használat esetén, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság ezért kiemelt figyelemmel kíséri az ilyen termékek forgalmazását.

A nyár a kerti sütögetések és a grillpartyk kedvelt időszaka, a grillezett ételek elkészítéséhez pedig tűzrakás helyett egyre többen használnak elektromos grillsütőket. A fogyasztóvédelmi hatóság azonban arra figyelmeztet, hogy az ilyen típusú hőkészülékek könnyen okozhatnak égési sérüléseket, mivel nem megfelelő kialakítás esetén a burkolatuk egyes részei, vagy akár a kezelőszervek is a megengedett értéknél magasabb hőmérsékletre melegedhetnek. Bár az ilyen készülékek jellemzően földelt kialakításúak, azonban ha a földelés felé nem elég kicsi az ellenállásuk, akkor egy meghibásodás esetén tüzet és áramütést is okozhatnak, illetve balesetveszélyes az is, ha a készülék csatlakozódugójának nincsenek védőérintkezői. Áramütés-veszélyes még az is, ha a kezelőegységet nem rögzítették megfelelően, könnyen el lehet távolítani, vagy ha nem megfelelő az alatta lévő szigetelés. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság épp ezért bejelentette, hogy folyamatosan vizsgálja az ilyen termékek forgalmazását, és ha nem biztonságos készülékekre bukkannak, azonnal elrendelik azok forgalomból történő kivonását és visszahívását. Kérik azt is, hogy aki úgy véli, hogy az általa vásárolt termék nem biztonságos, mielőbb jelentse a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnak.

Szerző

Kártérítést kérhetnek a csalódott turisták

Díjcsökkentést, kártérítést és sérelmi díjat is kérhet a turista az utazásszervezőjétől, ha nem azt kapta a helyszínen amiért fizetett, de a nagy utazási irodák már az üdülés helyszínén készpénzben kifizetik az alacsonyabb színvonalú szolgáltatás miatt visszajáró díjat - mondta el Salamon András, utazási jogra szakosodott ügyvéd.

Salamon András ismertette: az utazási iroda prospektusában, illetve az utazási szerződésben szereplő feltételekhez kell mérni a valós szolgáltatást. Amennyiben mást, kevesebbet kapott az utas, és van a helyszínen az irodának képviselője, tőle kell kérni a reparációt. Ez lehet akár egy másik szállodába való átköltözés is. A nagyobb irodák képviselői gyakran ilyen esetekben a helyszínen készpénzben kifizetik a különbözetet. Ha nincs képviselő, akkor a szállodától lehet kérni szobacserét, vagy a szerződésben szereplő ellátást.

Ha elmarad a díjcsökkentés, és nem jutott hozzá az utas a befizetett szolgáltatáshoz, itthon kérhet kártérítést. Leggyakoribb eset az, amikor teljes panzió helyett félpanziót kap, vagy a diabetikus étrendet nem biztosítja a szálloda, és saját költségére étkezik a nyaralás alatt - idézte fel az ügyvéd.

A perlés előtt célszerű igénybe venni a kereskedelmi és iparkamarák mellett működő fogyasztóvédelmi békéltető testületeket. Ezek ingyen és viszonylag gyorsan dolgoznak, és Salamon András tapasztalata szerint az utazási irodák a jogos igényeket elismerik a békéltető testületek előtt.

Amennyiben a helyszínen kompenzálta az utast az iroda, még mindig fennmarad a lehetőség arra, hogy hazatérve sérelmi díjat kérjen. Ez az új Polgári törvénykönyv kategóriája, és hasonló a régi nem vagyoni kárhoz. Például az elszenvedett bizonytalanságért, lelki tehertételért jár akkor, ha jogsértés érte az utast.

Szerző

Már 85 százalék felett az államadósság

Az államháztartás második negyedévi hiánya 302 milliárd forintot, a negyedéves bruttó hazai termék (GDP) 4,0 százalékát tett ki, az államháztartás adóssága június végén a GDP 85,1 százalékán állt, a három hónappal korábbi 84,4 és a múlt év végi 79,4 százalékkal szemben - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfőn közzétett előzetes pénzügyi számláinak adataiból. Az adósság GDP-arányos szintje 2010 közepe óta először emelkedett a 85 százalékos szint fölé, akkor 85,6 százalékon tetőzött.

Az adatok alapján a második negyedévben 434 milliárd forint nettó adósságfelvétel növelte az államadósságot, amihez a forint gyengülése további 65 milliárd forintot tett hozzá.

Az államháztartás névértéken számításba vett konszolidált bruttó adóssága 25 432 milliárd forintot tett ki a második negyedév végén.

Az államháztartás nettó adóssága 22 818 milliárd forint, a GDP 76,3 százaléka volt, 2,7 százalékponttal nagyobb a március végi 73,6 százaléknál, 3,3 százalékkal magasabb a tavaly év végi 73,0 százalékos szintnél.

Az év első felében 2350 milliárd forinttal nőtt a központi kormányzat bruttó adóssága, amiből 1851 milliárd az első negyedévre esett jelentős részben a 3 milliárd dolláros márciusi devizakötvény kibocsátás miatt. Az első negyedévben 5,0 százalékponttal, 79,4-ről 84,4 százalékra ugrott a GDP-arányos államadósság.

A június végéig tartó négy negyedévben az államháztartás hiánya 918 milliárd forintot, a GDP 3,1 százalékának megfelelő összeget tett ki.

Az MNB jelentése szerint az államháztartás második negyedévi 302 milliárd forintos deficitjéből 264 milliárd a központi kormányzatra, 99 milliárd pedig a helyi önkormányzatokra jutott, míg a társadalombiztosítási alapok 61 milliárd forintos többlettel zártak.

A háztartások megtakarításai a június végén zárult négy negyedévben 1823 milliárd forinttal, a GDP 6,1 százalékának megfelelő összeggel növelték megtakarításaikat, amiből 459 milliárd, a negyedéves GDP szintén 6,1 százaléka, az idei második negyedévre jutott. A második negyedévi megtakarítások az egy évvel korábbi 377 milliárdról, a GDP arányában 5,2 százalékról nőttek, az első negyedévi 502 milliárdról (a GDP 7,3 százalékáról) viszont csökkentek.

Szerző
Frissítve: 2014.08.18. 17:19