Orbán Viktor: szabadságharcos nép vagyunk
Ez egy szabadságharcos nép, csak a szabadság rendjében érzi magát jól - hangoztatta Orbán Viktor miniszterelnök Sopronpusztán, a páneurópai piknik huszonötödik évfordulóján.
Emlékeztetett: a nyolcvanas évek második felében magától adódott a gondolat, hogy "a lerongyolódott Keletnek" a jól működő nyugati modellt kell átvennie, és csak mostanra derült ki, hogy a nyugat-európai gazdaság is rendkívüli mértékben sebezhető.
"Egész Nyugat-Európa valami megújulás után kiált, mindenki azt nézi, hogy honnan jön már egy gondolat, ami valami energiát, frissességet, iránymutatást hoz ebbe a mostani, világgazdasági értelemben zsugorodó nyugati kultúrkörbe" - fogalmazott Orbán Viktor, szembeállítva a jelenlegi helyzetet a kilencvenes évek elejével, amikor - mint mondta - annyi volt a feladat, hogy "csináljuk Ausztriát Magyarországon".
Németh Miklós: gazdasági okai is voltak a vasfüggöny lebontásának
Az akkor hivatalban lévő miniszterelnök kevésbé volt reflektorfényben mint külügyminisztere, Horn Gyula. Ezt ma már -egy interjú tanúsága szerint- fájlalja. Ugyanott beszélt azokról a talán kevéssé ismert szempontokról is, amelyek a határnyitáshoz vezettek.
"Moszkva nem tiltakozott" címmel közölt interjút Németh Miklós egykori miniszterelnökkel a Die Presse című konzervatív osztrák lap.
A vasfüggöny lebontásában gazdasági kérdések és az ország megítélésének szempontjai is közrejátszottak – mondta a volt kormányfő a lap budapesti tudósítója, Peter Bognar által jegyzet interjúban. Németh Miklós három okot nevezett meg, amely szerinte a vasfüggöny lebontásához vezetett. Egyrészt az ország a csőd szélén állt, másrészt a 20. század végén korszerűtlennek tűnt a vasfüggöny, hiszen ekkor már modernebb eszközök is rendelkezésre álltak egy országhatár őrzéséhez, és nem utolsó sorban az osztrákok és magyarok közösen pályáztak az 1995-ös világkiállítás megrendezésére. "Belegondoltunk, hogy mit szólna a sok külföldi látogató, ha Bécsből Budapestre utazva a határon szögesdrótot látna" - mondta.
Németh Miklós első útja miniszterelnökként 1988 decemberében nem Moszkvába, hanem Bécsbe, Franz Vranitzky osztrák kancellárhoz vezetett, és közölte vele a határkerítés lebontásának tervét. Csak ezt követően utazott Moszkvába, ahol Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkárnak arról beszélt, hogy Magyarországon eljött a többpártrendszer ideje. "Ez a te felelősséged Miklós, nekem mindenhogyan megfelelő" - válaszolta a szovjet elnök Németh Miklós szerint. A vasfüggöny átvágására vagy a Páneurópai Piknikre Moszkva nem reagált.
Németh Miklós beszélt a Bonn melletti Gymnich palotában megtartott titkos találkozóról is, amelyre külügyminiszterével, Horn Gyulával utazott, hogy Helmut Kohl német kancellárral és Hans-Dietrich Genscher külügyminiszterrel találkozzon. Kohl szemébe könny szökött, amikor közölte vele, hogy Magyarország megnyitja határait Ausztria felé az országban tartózkodó több mint százezer keletnémet menekült előtt - mondta Németh Miklós. "Háromszor is megkérdezte, mit szól hozzá Gorbacsov" - idézte fel Kohl szavait. Két héttel később, szeptember 11-re virradó éjjel megtörtént a határnyitás. Az újságíró felvetésére a volt miniszterelnök cáfolta, hogy Horn Gyula tájékoztatta volna Kohlt és Genschert a határnyitásról.
Arra a kérdésre, hogy ha visszaforgathatná az idő kerekét, mi az, amit másképp tenne, Németh Miklós azt mondta: Franz Vranitzkyvel együtt, kamerák előtt nyitná meg a határt.
Pozsgay Imre: a páneurópai piknik nélkül nem következett volna be a szeptemberi határnyitás
A piknik fővédnöke az akkor reformkommunistának nevezett Pozsgay Imre volt, természetesen ő is elmondta véleményét az évfordulón.
Pozsgay Imre felidézte, hogy a vasfüggönyt ő maga már 1988 októberében Európát kettéosztó, szégyenletes létesítménynek nevezte. Egy nemzetközi sajtóértekezleten úgy fogalmazott, hogy az építmény ideje lejárt, műszaki feltételei elavulttá váltak, le kell bontani és Magyarország le is fogja bontani. Az ezzel kapcsolatos munkálatok már januárban megkezdődtek és márciusra szinte teljes mértékben be is fejeződtek, noha mindezt nyilvánosan csak 1989. május 2-án jelentették be. Azt pedig már szavai szerint az akkori osztrák kancellár, Franz Vranitzky kezdeményezte, hogy június 27-én a két külügyminiszter, Alois Mock és Horn Gyula ünnepélyesen vágja át a gyakorlatilag már egyáltalán nem létező vasfüggöny utolsó darabját.
"Fővédnökként tudomásomra jutott, hogy sok ezer Magyarországon tartózkodó német menekült keresi annak lehetőségét, hogy kijusson az országból" - mondta el Pozsgay Imre, hozzátéve: kapcsolatait felhasználta annak terjesztésére, hogy amennyiben augusztus 19-én Sopron felé járnak, - az ideiglenes határnyitás keretében - "kitalálhatnak" az országból.
Pozsgay Imre hangsúlyozta, hogy nemcsak a piknik volt előre tervezett, hanem a jelképes határnyitás is. Eldöntötték azt is, hogy a határőrségnek nem lesz semmi teendője. Ez így is történt 1989. augusztus 19-én, amikor elindult a keletnémetek "rohama", a határőrség leeresztett fegyverrel szemlélte az eseményeket.
Tudatosság és véletlenek sorozata vezetetett a piknik sikeréhez
Tudatos szervezés és szerencsés véletlenek sorozata vezetett ahhoz, hogy sikeresen zárult a sopronpusztai páneurópai piknik - emlékezett vissza az egyik szervező.
Nagy László, a Páneurópai Piknik '89 Alapítvány főtitkára egy kerekasztal-beszélgetésen arról beszélt, hogy határozott céljuk volt "a berlini fal lebontása". Hozzátette: "harminc véletlent tudnék sorolni, amelyek közül, ha egy nem jön be, bukik az egész". Kezdve a szervezők összetalálkozásával, a határnyitás ötletén és az ausztriai engedélyek nyolc nap alatti megszerzésén át Pozsgay Imre államminiszter támogatásáig, aki "nem csak védelmet adott" nekik - sorolta.
Filep Mária, a piknik ötletadója kiemelte: egyaránt a megrendezés felé lökte őket Nagy Imre és mártírtársai újratemetése és az a tény is, hogy a román határőrök golyóinak pár hét alatt több Magyarországra menekülő ember esett áldozatul, mint a vasfüggönynél évtizedek alatt.
Köszönet jár a magyaroknak, de...
Helmut Kohl egykori német kancellár az elmúlt évtizedekben számos alkalommal kifejezte köszönetét Magyarországnak a határnyitásért. Ezt a mai német külügyi vezetés is megteszi, ám a mostani magyar helyzetet is értékeli.
A európai ügyekért felelős német külügyi államminiszter szerint köszönet jár a magyaroknak a 25 évvel ezelőtti határnyitásért, de kétséges, hogy a magyar kormány eléggé ragaszkodik az uniós alapértékekhez.
Michael Roth szociáldemokrata politikus a Der Tagesspiegel című liberális német lap online kiadásában, "Magyarország rossz irányban halad" címmel közölt interjúban hangsúlyozta: "25 év után is minden okunk megvan arra, hogy köszönetet mondjunk a magyaroknak", hiszen országuk "a szabadság kapuja volt az NDK sok polgárának", és a magyarok hozzájárulása nélkül sokkal tovább tartott volna Németország egységének helyreállítása.
A páneurópai piknik fontos hozzájárulás volt az európai szabadsághoz és demokráciához - emelte ki Michael Roth.
Arra a kérdésre, hogy a német politikának a hála miatt vajon tartózkodnia kell-e a bírálattól azokkal a magyarországi folyamatokkal kapcsolatban, amelyeknek minden demokratában aggodalmat kell ébreszteniük, az államminiszter azt mondta, hogy "barátok vagyunk, a barátság pedig nem működik egyenes beszéd nélkül". A németek megköszönik a magyaroknak, hogy bátran kiálltak a szabadságért, de rákérdeznek arra is, hogy miként áll a szabadság ügye a mai Magyarországon - tette hozzá.
"A minket nagyon aggasztó folyamatok a közös európai alapokkal kapcsolatosak. Ha nyomás alá kerül a szabadság, a jogállamiság és a demokrácia, akkor minderről nyíltan beszélni kell" - mondta a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) politikusa.
"Kételkedem abban, hogy a jelenlegi magyar kormány annyira ragaszkodik az EU alapértékeihez, amennyire az okvetlenül szükséges lenne" - mondta Michael Roth.