Béke helyett újabb kölcsönös rakétaeső

Megszakadtak a tartós tűzszünetről szóló tárgyalások Kairóban, Gázában és Izraelben ismét a fegyvereké lett a főszerep. Kedden kora a Gázai övezettel határos izraeli települések ellen, késő este már Tel-Aviv és Jeruzsálem ellen is rakétatámadást intézett a Gázát uraló Hamász, s jelezte, a ben Gurion nemzetközi repülőteret is célba vették. 

Azonnal újrakezdődtek az izraeli légicsapások is. Izraelben ismét életbe léptek a polgári védelmi előírások, tilos tömeges, ötszáz fősnél nagyobb rendezvényeket tartani a rakéták lőtávolságában lévő településeken.

Az Egyiptom által közvetített tűzszünettel kapcsolatban a szakértők eleve nem voltak optimisták. Most úgy vélik, hogy a Hamásznak még két-háromezer rakétája lehet, s a palesztin szélsőséges szervezet, mivel a tárgyalásokon nem érte el célját, most "kifárasztó háborúba" kezdett követelései teljesítése érdekében.

A kedd esti izraeli légicsapásban meghalt a Hamász katonai szárnyát, az Ezzeddín el-Kasszám Brigádokat vezető parancsnok felesége és lánya - közölte Músza Abu Marzúk, a szélsőséges szervezet második számú politikai vezetője. A célpont azonban maga a katonai parancsnok, Mohamed ed-Deif volt.

Szerdán a hamász közölte, hogy Deif életben van és sértetlen, családja azonban valóban a légicsapás áldozata lett. A parancsnok már több izraeli támadást túlélt. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár elítélte a tűzszünet felrúgását, figyelmeztetett, hogy helyzet súlyosbodásáért mindkét fél felelős.

Szerző

Donyeck tárgyalna

Publikálás dátuma
2014.08.21. 07:38
Angela Merkel és Vlagyimir Putyin lehet az ukrán válság diplomáciai megoldásának kulcsa FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/CHRIS JACKS
Sorsdöntő hetek jönnek az ukrán válságrendezés szempontjából. Bejelentette tárgyalási szándékát a donyecki szakadár vezetés, Putyin - Porosenko találkozó is körvonalazódik.   A szélsőjobboldali radikális Jobb Szektor, amely múlt héten még Kijevet zsarolta, kiegyezett az ukrán vezetéssel. Azért az elhúzódó hadműveletet sem zárja ki Kijev, a hadsereg téli ruháit kezdték kiosztani.

Megkezdődik az átmenet a telefonos diplomáciáról a közvetlen tárgyalásokra – jelentette be Valerij Csalij, Petro Porosenko ukrán elnök hivatalának helyettes vezetője. A következő két hét döntőnek bizonyul Ukrajna háborúból való kilábalása szempontjából, Kijev a diplomáciai rendezésben bízik – hangsúlyozta Csalij.

Valóban magas szintű tárgyalások következnek. Augusztus 23-án Angela Merkel német kancellár látogat Kijevbe, 26-án Minszkben Vlagyimir Putyinnal tárgyal Porosenko, majd 30-án Brüsszelben, az uniós diplomácia segítségével keresik a válság megoldásának békés lehetőségeit.

A Porosenko-Putyin találkozót a Kreml jelentette be, amit az ukrán elnökség megerősített. A fehérorosz fővárosban jelen lesznek az Európai Bizottság (EB) és az Eurázsiai Vámunió képviselői is. Az EB biztosok névsora alapján a tárgyalások témái is körvonalazódnak. Ott lesz Catherine Ashton kül- és biztonságpolitikai főképviselő, Günther Oettinger energiaügyi biztos valamint Karel De Gucht kereskedelmi biztos.

Kijev máris megnyitotta a tárgyalások sorát, kedden az ukrán belügyminisztérium és a szélsőjobboldali radikális szervezet, a Jobboldali Szektor együttműködési megállapodást kötött.

Anton Herascsenko, belügyminiszteri tanácsos bejelentette, hogy Arszen Avakov belügyminiszter megállapodott a múlt héten még Kijev elleni fegyveres támadással fenyegetőző Jobb Szektorral a terrorellenes műveletek zónájából Ukrajna többi területére történő fegyverszállítás kérdésében.

Korábban a szervezet több tagját letartóztatták, mert fegyvereket szállítottak Lembergbe. Avakov ahhoz ragaszkodott, hogy a Jobboldali Szektor harcoló egységét a hadsereg, a belügyminisztérium és az Ukrán Nemzetbiztonsági Szolgálat struktúráiban legalizálják.

Az utóbbi időben a kijevi kormányzatnak egyre nagyobb gondot jelentettek korábbi szövetségesei, akik a februári rendszerváltás óta a nyugati országrészben a rend őreinek képzelvén magukat több visszaélést követtek el, és önkéntes harcoló egységeket szerveztek a keleti hadművelethez is.

A hadsereg eközben minden eshetőségre felkészül. A katonák számára már biztosítottak meleg ruhákat arra az esetre, ha télen is folytatódik a terrorellenes hadművelet. Az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács korábban még úgy vélekedett, hogy a hadsereg télig felszabadítja a szeparatisták által uralt keleti országrészt.

Kedden megkezdődött és tegnap is tartott a holttestek kiemelése Luhanszk mellett a hétfőn rakétatámadásban megsemmisült menekülteket szállító konvoj járműveiből. Andrij Liszenko nemzetvédelmi és biztonsági szóvivő szerint a folymaat nehézkes, mert sokan a felismerhetetlenségig összeégtek, 15 holttestet emeltek ki kedden.

Összességében még mindig nem ismert az áldozatok száma, a mentés tart, mint ahogy a harcok is a környéken. Azt sem tudni, ki lőtt rá a konvojra, mert a felek változatlanul egymást vádolják. A hadsereg napok óta ostromgyűrűben tartja Luhanszkot, és a donyecki térségben is heves harcok folynak. Az infrastruktúra a megsemmisülés szélén áll, akadozik a vízellátás is, iskolák, középületek dőltek romba a tüzérségi támadás nyomán.

A donyeckeik szorult helyzetét jelzi, hogy az önkényesen kikiáltott népköztársaság miniszterelnöke, Olekszandr Zaharcsenko jelezte, a Donyecki Népköztársaság hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni és letenni a fegyvert amennyiben Kijevtől ésszerű javaslatokat kap. A kezdetben csak autonómiát kérő szakadárok most már önálló államuk elismerését várják el.

Korábban az elnöki hivatal kijelentette, hogy Kijev nem fog tárgyalni a szakadárokkal, csak kontaktcsoport bevonásával képzelhető el a június 23-án megkezdett tanácskozás folytatása.

Szerző

Levehetik a maszkot a pekingiek?

Publikálás dátuma
2014.08.21. 07:36
Néha annyira elviselhetetlen a pekingi szmog, hogy a gyalogosok csak maszkban merészkednek az utcákra FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAG
Kína végre rászánta magát, hogy tegyen valamit az elviselhetetlen pekingi szmog mérséklésére. Augusztus elején döntöttek arról, hogy 2020-ig betiltják a széntüzelést a kínai fővárosban. A világ legnépesebb országa a bolygó legnagyobb környezetszennyezője is egyben, de mindeddig elzárkózott attól, hogy kötelező erejű vállalásokat tegyen a károsanyag-kibocsátás csökkentése érdekében. 

Arról még egyelőre megoszlanak a vélemények, hogy mikortól lenne tanácsos visszafogni a szénfogyasztást. Sokan attól félnek, hogy a szabályozások lefékeznék az ország gazdasági fejlődését, bányák bezárásához vezetnének, és ennek nyomán tömegek veszítenék el munkájukat.

Problémát jelenthet az is, ha nem sikerül időben pótolni a szenet alternatív energiaforrásokkal, vagy esetleg, azok nem válnak be úgy, ahogy arra számítanak, és ez energiahiányt okoz. Számítani lehet a szénipar ellenállására is, ami sok tartományt szinte egyedül tart el, és a politikusok közül is sok támogatója akad. Bár az elmúlt években, ha kis mértékben is, de csökkent az országos szénfogyasztás, a nemzeti szén egyesület számításai szerint 2020-ra 4.8 milliárd tonna körül lesz.

Hszie Csen-hua, Kína klímaváltozási főtárgyalója szerint Peking vélhetőleg 2015 első feléig bejelenti, mikorra tervezi elkezdeni a széndioxid-kibocsátás csökkentését. Más nagyhatalmakkal együtt Kína is kialakítja tárgyalási pozícióját a 2015-re tervezett nagy párizsi klímakonferenciára, ahol a fejlett és a fejlődő államoknak is kötelező vállalásokat kellene tenniük, hogy sikerüljön elfogadtatni a kiotói jegyzőkönyvet felváltó új nemzetközi megállapodást.

Peking hozzáállása döntő fontosságú lehet, hiszen korábban más fejlődő országok mellett a kínaiak voltak azok, akik rendszeresen visszautasították a kibocsátási célok kitűzését. Egyes vélemények szerint, ha Kínában 2020-ra sikerül visszafogni a szénfogyasztást, 2030-ra a széndioxid-kibocsátás is eléri csúcspontját.

Mások szerint viszont ez túl korai lenne és veszélyeztetné a gazdaságot. Hszie Csen-hua elmondta, az első feladat az lenne, hogy meggyőzzék az országot, a gazdaság növekedése nem feltétlenül jár együtt a magasabb kibocsátásokkal. Az, hogy a párizsi klímacsúcsra ilyen felfogással készülnek, már bizakodásra adhat okot, de ahhoz, hogy hatékony és mindenki számára elfogadható megegyezés születhessen, először arra van szükség, hogy kitalálják, hogyan lehet kikerülni a növekedés és szennyezés ördögi köréből.

Nukleáris telet idézhet elő a szmog
A nagyvárosokban a szmog egyre elviselhetetlenebb, bizonyos időszakokban az utcára sokan már csak maszkban teszik ki a lábukat. A szálló por aránya a levegőben gyakran 500 mikrogramm körül mozog köbméterenként, az Egészségügyi Világszervezet szerint 25 mikrogramm számít biztonságosnak. A sűrű füstködtől gyakran látni is alig lehet, előfordul, hogy utakat és reptereket kell miatta lezárni. A Kínai Mezőgazdasági Egyetem kutatásai szerint, ha nem kezdenek valamit a szmoggal, az egyfajta nukleáris telet is előidézhet, és a fényhiány hatalmas csapást mérhet a mezőgazdaságra.
A probléma egyre több nagyvárost érint, és még csak nem is a fővárosban a legrosszabb a helyzet. A hétmillió lakosú Hszingtaj észak-kínai városban tavaly 129 olyan nap volt, amikor a levegő károsanyag tartalma veszélyesnek minősült, Pekingben "mindössze" 60.
Ha mindez nem lenne elég, a környező országok is egyre jobban félnek a kínai szmogtól. Japánban februárban különösen megemelkedett a levegő szennyezettsége, és a káros anyagokat feltehetőleg Kínából vitte oda a szél, ez tovább mérgesítette a két ország egyébként sem felhőtlen viszonyát. Még az Egyesült Államok nyugati partvidékének légszennyezettségét is súlyosbítja a Csendes-óceán túlpartjáról érkező szmog.