Nincs béke Miskolcon

Publikálás dátuma
2014.08.22. 07:18
Miskolcra látogatott augusztus 19-én André Goodfriend, az Egyesült Államok ideiglenes ügyvivője. Képünkön (középen) helyi lakoso
Nincs változás a miskolci telepfelszámolások ügyében, bár korábban felröppentek olyan hírek, hogy átmenetileg felfüggesztik azokat. Kriza Ákos polgármestr, illetve a Magyar Hírlap állításával ellentétben a Máltai Szeretetszolgálat, bár a városban is folytatja szociális tevékenységét, nem vesz részt semmilyen kilakoltatási programban.

Az augusztus 20-ai ünnepre való tekintettel felfüggesztették demonstrációjukat azok a miskolci romák, akik augusztus 6-a óta a miskolci Szent István téren tiltakoznak a kilakoltatások ellen. Miskolc augusztus 20-án a hagyományokhoz híven a Szent István-szobor előtti területen ünnepelt, ezért is döntöttek a demonstráció felfüggesztéséről, és a téren álló sátrakat is elbontották.

A miskolci, úgynevezett számozott utcák két ingatlanjából bírósági végrehajtással költöztettek ki augusztus 5-én lakókat, azóta tüntettek romák a Szent István téren és a számozott utcák térségében. Bár korábban felröppentek hírek, hogy sikerült megállapodni a telepfelszámolás és a kilakoltatás felfüggesztéséről, Kriza Ákos polgármester, aki októberben ismét a Fidesz-KDNP jelöltjeként indul az önkormányzati választásokon a Magyar Hírlap csütörtöki számának adott interjújában cáfolta ezt.

Mint mondta "minden megy a törvényeknek és a városi rendeleteknek megfelelően", vagyis semmiféle visszalépés vagy leállítás nem történt, és semmiféle megegyezés nem született az ügyben tartott belügyminisztériumi egyeztetésen. Kriza ismételten "35 ezer miskolci polgár támogatására" hivatkozott, hogy végrehajtsa a már 2010-ben meghirdetett rendteremtési programot.

"Augusztus végére várhatóan százöt-száztíz ingatlanból költöznek ki a szocialisták által betelepített, alulszocializált és mondjuk ki, többségében roma családok”, őszre hatvan-hetven lakás marad, de mivel látják a hatósági szigort, valószínű, hogy felgyorsulnak az elköltözések, mert mint fogalmazott, „átléptük ugyanis azt a kritikus intézkedési mennyiséget, amely után már maguk az érintettek tartják jobbnak, ha önként mennek”.

Hangsúlyozta, hogy a kiköltözők nem maradhatnak sehol jogcím nélkül a város területén. "Ricsajozik most mindenki. Összeborulhatnak a roma sátorozók a baloldal jelöltjeivel, táborozhatnak együtt a városháza előtt, a tény tény marad: Miskolcon felszámoljuk a nyomornegyedeket."

Veres Gábor, az MSZP szóvivője a Népszavának megerősítette, a párt álláspontja változatlan: a nyomortelepek felszámolásával az embertelen körülmények miatt egyetértenek, ám a városvezetés módszereivel nem, mert kampánycélra használják az ingatlanspekulációs hátterű kilakoltatásokat. A Demokratikus Koalíció továbbra is tiltakozik Kriza Ákos cselekedetei ellen. Mint Gréczy Zsolt a párt szóvivője hangsúlyozta: a kilakoltatás nem megoldás a romák helyi problémáira.

Kriza Ákos a Magyar Hírlapnak azt is elmondta: a folyamat mediálásába bekapcsolódott a Máltai Szeretetszolgálat, amit mindannyian, a belügyminisztériumi egyeztetésen jelenlévő államtitkárokkal együtt örömmel fogadtak, amit a lap úgy interpretált: "Immár a Máltai Szeretetszolgálat bevonásával folytatódik a nyomornegyedek felszámolása".

Az interjú nyomán támadt sajtóérdeklődésre Kozma Imre atya, elnök a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában csütörtökön úgy fogalmazott: a szeretetszolgálat soha, semmilyen kilakoltatási programban nem vett és a jövőben sem vesz részt. Hozzátette, hogy 25 éve dolgoznak Miskolcon, szerepvállalásuk mindig pozitív. Fogalma sincs, hogy a polgármester miről beszél.

Mint lapunk értesült: a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Miskolcon is változatlanul folytatja eddigi szociális munkáját, amiben együttműködik a város vezetésével, bár az ezzel kapcsolatos mára tervezett sajtótájékoztató elmarad.

Szerző

A főnök szeme mindent lát(hat)?

Publikálás dátuma
2014.08.22. 07:17
A munkavállalót tájékoztatni kell FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCKS
A munkáltatók sokféleképpen ellenőrizhetik munkavállalóikat, azonban nem mindegy hogyan építik ki az ellenőrzés rendszerét, illetve, hogy milyen módon jutnak információkhoz velük kapcsolatban. Nem árt tisztában lenni azzal, hogy a dolgozó magánéletére nem terjedhet ki az ellenőrzés, az információkat pedig tilos korlátlan ideig tárolni - tudtuk meg a Szecskay Ügyvédi Iroda munkatársától. 

Közismert, hogy - a Munka Törvénykönyve (Mt) alapján - a munkáltató ellenőrizheti a munkavállalójának a munkaviszonnyal összefüggő magatartását, de ez nem járhat az emberi méltóság megsértésével. Sőt, a munkáltató köteles előzetesen tájékoztatni a munkavállalóját azoknak a technikai eszközöknek az alkalmazásáról, amelyek az ellenőrzésére szolgálnak.

Tekintettel arra, hogy az Mt. felhatalmazza a munkáltatót az ellenőrzésre, a munkáltatói ellenőrzéshez kötődő adatkezeléshez nem feltétlen szükséges a munkavállaló hozzájárulása. Fontos azonban tudni, hogy az Mt. konkrét, részletes rendelkezést nem tartalmaz, ezért az ilyen előírásokat a munkáltatónak kell megfogalmaznia.

A nagy érdeklődés miatt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) ajánlást adott ki, arról hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie a munkahelyi ellenőrzésnek. Gyakori probléma, hogy a munkáltató nem megfelelően építi ki a belső elektronikus ellenőrzési rendszert, adott esetben a kamerával történő megfigyelést is beleértve, ami akár milliós bírság kiszabásához is vezethet" - mondta Kovács Zoltán Balázs, a Szecskay Ügyvédi Iroda partnere.

A bírság mellett a NAIH elnöke elrendelheti az adott ügyben hozott határozat - névvel történő - közzétételét, így a nyilvánosság is megismerheti a törvénysértő adatkezelőt. Az ügyvéd néhány szabályra is felhívta a figyelmet. Ilyen például, hogy a videofelvételeket csak három munkanapig szabad tárolni. Amennyiben a munkáltató ennél hosszabb ideig kívánja azokat őrizni, akkor ennek az okát megfelelő módon igazolnia kell.

Például, ha a kamerával olyan helyiséget figyelnek meg, ahol veszélyes anyagot tárolnak, akkor indokolt lehet a felvétel 30 napig történő megőrzése. A munkáltató köteles arról is gondoskodni, hogy a felvételek megtekintésére csak szűk személyi kör legyen jogosult, jelesül azon személyek, akik a felvétellel kapcsolatban a munkáltató szervezetén belül döntési jogkörrel rendelkeznek.

Számos esetben felmerül, hogy a munkahelyen milyen feltételekkel lehetséges kamerát elhelyezni. Ilyen esetben is meg kell vizsgálni a célhoz kötöttség elvét, azaz, hogy legitim-e a cél, aminek az elérése érdekében a munkáltató alkalmazni kívánja az elektronikus megfigyelést. Továbbá, hogy a munkáltató legitim érdekét nem írja-e adott esetben felül munkavállalói érdek.

Jogellenes olyan elektronikus megfigyelőrendszert alkalmazni, amely a munkavállalók munkahelyi viselkedését kívánja befolyásolni, továbbá nem lehet jogszerűen kiépíteni a rendszert öltözőkben, orvosi szobában, mosdókban, mivel az ilyen helyiségek megfigyelése sértené az emberi méltóságot.– mondta Kovács Zoltán Balázs.

A szakértő szerint olyan időpontban, amikor senki nem tartózkodhat jogszerűen a munkahelyen, valamennyi helyiség megfigyelhető. A célhoz kötöttség elvére tekintettel lényeges, hogy a kamera látószöge kizárólag arra a területre irányuljon, amit a megfigyelés céljának eléréséhez szükséges.

Az adott kamera elhelyezésének céljáról előzetesen pontosan tájékoztatni kell az érintett személyeket. A NAIH álláspontja szerint amennyiben a kamerarendszer nem kizárólag munkavállalók megfigyelésére alkalmas, hanem például. a munkáltatóhoz látogató személyek megfigyelésére is, akkor az adatkezelés bejelentési kötelezettség alá esik.

Jogellenes olyan elektronikus megfigyelőrendszert alkalmazni, amely a munkavállalók munkahelyi viselkedését kívánja befolyásolni, továbbá nem lehet jogszerűen kiépíteni a rendszert öltözőkben, orvosi szobában, mosdókban, mivel az ilyen helyiségek megfigyelése sértené az emberi méltóságot.

A munkáltató köteles dolgozója ellenőrzésről érthető és kellő részletességű belső szabályzatot készíteni, amelyben le kell lefektetni azokat az előírásokat, amelyek arról szólnak, hogy a munkavégzés céljára kapott email, valamint internet használata ellenőrizhető. Ez rendkivűl érzékeny terület, hiszen elő kell írni, hogy a munkahelyi email és internet kizárólag munkavégzés céljára használható, és ennek a szabálynak a betartását a munkáltató ellenőrizheti.

Szerző

Aranyanyu kerestetik! Bárki szavazhat

Publikálás dátuma
2014.08.22. 07:11
Pink Day a Szigeten A Richter Aranyanyu Díj lehetőség kiemelkedő emberek találkozására és egymás ügyének erősítésére. Ennek lehe
Kik lesznek az idei év Aranyanyui, kik kapják a kétszázezer forintos pénzjutalmat és a Richter Aranyanyu Díjjal járó elismerést? Mostantól szeptember 21-ig lehet jelölni a környezetünkben élő, értünk, gyermekeinkért, barátainkért, közösségünkért nap mint nap sokat tevő orvosnőket, pedagógusokat vagy egészségügyi szakdolgozókat. November elején mutatják be a www.aranyanyu.hu weboldalon a nagyközönségnek a 12 döntős Aranyanyu portréfilmjét és november 20-án derül ki, hogy közülük kik vehetik át a díjakat.

A 2011-ben Rácz Zsuzsa írónő és a Richter Gedeon Nyrt. által létrehozott, Magyarországon egyedülálló és hiánypótló kezdeményezés mára bizonyítottan elérte célját: a zsűri eddig 21 rendkívüli nőt részesített elismerésben kitartó, szívvel-lélekkel végzett, mások számára is példaértékű munkájáért.

Beke Zsuzsa, a Richter Gedeon Nyrt. kommunikációs vezetője elmondta, az elmúlt három év alatt a Richter Aranyanyu Díj – aminek a legfontosabb missziója a nők önbecsülésének növelése, a hétköznapi hősök elismerése – a cég társadalmi felelősségvállalásának egyik leglényegesebb eleme lett.

„Amikor útjára indítottuk a Richter Aranyanyu Díjat, titkos vágyunk volt az is, hogy a díjazottakkal egyéb kapcsolódási pontokat is találjunk. Ma már több olyan Aranyanyunk van, akivel megtaláltuk az együttműködési lehetőséget. Ez nem volt nehéz feladat, hiszen egészségügyben és oktatásban dolgozó nőket díjazunk, és ez a két terület a Richter Gedeon Nyrt. felelősségvállalásában meghatározó szerepet tölt be” – vallott az elismerés egy másik fontos és pozitív velejárójáról Beke Zsuzsa, aki zsűritagként is részt vesz a projektben.

Rácz Zsuzsa írónő, mint alapító szintén aktívan részt vesz a díjazás folyamatában, a történeteket hivatásából adódóan íróként is szemléli: „Minden jelölés egyedi és különleges, a jelöltek hivatása, sorsa egy-egy regény számomra. Büszke vagyok arra, hogy ennyi rendkívüli nő él az országban és igazi mázlistának érzem magam, hogy sokukat személyesen is ismerhetem. Igazi példaképek számomra.”

A zsűri tagjai:

Nagy Tímea kétszeres olimpiai bajnok párbajtőrvívó

Minden alkalommal lenyűgözi a díjazottak hivatástudata, sokat merít a belőlük áradó lelkesedésből. Úgy gondolja, már az is nagy elismerés számukra, ha jelölik őket, hiszen minden pozitív visszajelzés újabb erőt ad a folytatáshoz. 

Dobó Kata színésznő 

Bevallotta, hogy hosszú ideig él a díjátadó katartikus pillanatainak emlékéből, viszi magával az emelkedett hangulatot, a szívbemarkoló érzéseket a hétköznapokon. Sajnos zsűritagként ő nem jelölhet, pedig elmondása szerint nem telik el olyan hét az életében, amikor ne érezné azt egy-egy nővel kapcsolatban, hogy ő bizony megérdemelné, hogy Aranyanyunak válasszák.

dr. Gyarmati Andrea olimpikon

Nem véletlenül az olimpiára emlékezteti a díjátadó, számára hasonlóan megható, mint a dobogón állva nézni a magyar zászlót és hallgatni a Himnuszt. A mindennapok dicső bajnokaként tekint a Richter Aranyanyu díjazottakra.

Kriston Andrea, az Intimtorna módszer kidolgozója

„A kezdeményezés reményt ad, hogy érdemes jónak és egyre jobbnak lenni abban, ami a hivatásunk, mert ez a munka meghozza gyümölcsét, mondjuk egy Richter Aranyanyu Díj formájában”.

Mit kell tennie annak, aki jelölni szeretne?

Az ajánlásokat három kategóriában várják a www.aranyanyu.hu honlapon szeptember 21-ig. Egy személyes történetben kell bemutatni a jelölni kívánt orvosnőt, pedagógust vagy egészségügyi szakdolgozót. A rövid írásban meg kell jelennie a jelölt elhivatottságának, odaadó személyiségének.

A beérkezett jelölésekből kategóriánként négy, tehát összesen tizenkét döntős Arany-anyut választanak ki. A jelöltekről portréfilm készül, ennek alapján internetes szavazással a nagyközönség dönthet arról, hogy kik kapják meg idén a díjat. Emellett a hattagú zsűri is odaítél minden kategóriában egy díjat, így összesen hatan vehetik át a novemberi díj-átadón a Richter Aranyanyu Díjat és a vele járó, személyenként 200 ezer forintos pénzjutalmat.

Ebben az évben bővül a díjazottak száma a Ridikül különdíjnak köszönhetően. A magazin és a Ridikül Műsor is folyamatosan tájékoztat majd a Richter Aranyanyu Díj-ról, a döntősökről, a díjátadó gáláról, illetve az általuk kiválasztott különdíjasról.

Az idei díjazás folyamata már nem csupán számítógépen, hanem bármilyen internetes böngészésre alkalmas eszközön követhető, illetve szavazat is leadható, a jelölők között értékes nyeremények is gazdára lelnek. Szintén fontos újítása a 2014-es évnek, hogy a közönségszavazás is a www.aranyanyu.hu oldalon történik.

Szerző