Előfizetés

Évadnyitó a hit jegyében

Fontos, hogy megmaradjon a hitünk az előadásainkban - hangsúlyozta a Nemzeti Színház csütörtöki évadnyitó társulati ülésén Vidnyánszky Attila.

A főigazgató emlékeztetett: noha a hazai kritika nem "cirógatja" előadásaikat, azok mégis komoly nemzetközi érdeklődést váltanak ki, és folyamatosan kapják a külföldi meghívásokat.

Előrehaladott állapotban van a 2. Madách Nemzetközi Színházi Találkozó (MITEM) szervezése is, amelynek során a legjelentősebb európai színházakkal tárgyalnak, például a bécsi Burgtheater új vezetése is elfogadta a meghívást - számolt be Vidnyánszky Attila.

Vidnyánszky Attila elmondása szerint az évad kezdetére megújult a színház nézőtere, ahol megszüntették a legrosszabb akusztikájú helyeket, létesítettek viszont két új páholyt.

Valószínűleg Bajor Gizi Színpad néven novemberre beindulhat egy új, szalonszerű játszóhely is. A színház tizenkét saját bemutatóval, valamint négy koprodukcióval várja a közönséget az új évadban - közölte a főigazgató.

Esterházy Péter: sok a hazugság és a maszatolás

"Sok félreértéssel és önfélreértéssel telt a 25 év. S nem vagyunk abban a nyelvi helyzetben, hogy az ország, mint olyan erről őszinte beszédet folytasson. Tulajdonképpen soha nem is volt ebben a helyzetben" – nyilatkozta a HVG-nek Esterházy Péter. Az író hozzátette: "Az őszinteség hiánya a Kádár-kor következménye.

Az súlyosabb örökség, mint gondoltuk volna". Esterházy Péter szerint hiányzik az őszinteség a politikából. A jelen helyzetre reagálva Esterházy ezt mondta: „Egy ideje már nincsen az alapvető dolgokra nézve konszenzus. Ez nem szokott jóra vezetni. A társadalom működéséhez kellenek alapmegoldások, amelyek most hiányoznak. És e hiány nem fáj eléggé, nem ijesztő eléggé."

A kormányzat beszéde többnyire üres és ügyes – vélte Esterházy, aki szerint a kormány arra érez rá jól, hogy egy frusztrált társadalom mire vevő. Ez bizonyos értelemben a történelemnek, a közelmúltnak az ismeretét jelzi. Az apafigura mozgatása, hogy ne izguljatok kicsinyhitűek, én majd megoldom! Hiszen a problémákat nem mi, hanem "tudjuk ki" és a külföld okozza.

A Szabadság téri emlékművel kapcsolatban kifejtette: Az volna jó és egészséges a társadalom egészének, ha ez a szégyen valamikor világossá válna. Az a sok hazugság és maszatolás, ami ez ügyben történik. " A Szabadság téren azért Bibót olvastam fel, mert nagyon pontosan fogalmaz" - jegyezte meg. Az különösen ironikus, vagy siralmas, ha arra gondolunk, hogy a mostani politikai elit egyik fele a Bibó kollégiumból jött - fűzte hozzá.

Vonzó nyári tárlatok

Hamvay Péter
Publikálás dátuma
2014.08.22. 07:45
Hétvégéig tekinthető meg Toulouse-Lautrec születésének 150. évfordulója alkalmából a Szépművészeti Múzeum kiállítása FOTÓ: TÓTH
A Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum elsőként rendezett Magyarországon átfogó, retrospektív kiállítást Hantai Simon életművéből. Szentendrán Czóbel Béla életműből láthatunk nagyszabású tárlatot, a Nemzeti Múzeumban pedig a Szent István-rend világát és korábbi kitüntetettjeit ismerhetik meg az érdeklődők.

A Ludwig Múzeum látható kiállítás előzményének tekinthető, hogy 2013-ban a párizsi Pompidou Központ nagysikerű tárlatot rendezett Hantai műveiből. A budapesti intézmény abban a kivételes helyzetben van, hogy a Hantai család aktív közreműködésével, kurátori szerepvállalásával rendezheti meg Hantai Simon első augusztus végéig nyitva tartó önálló hazai tárlatát.

A budapesti kiállítás jelentőségét és különlegességét tovább emeli, hogy a közel 60 alkotást felvonultató tárlat számos, eddig még nem ismert művet is bemutat. A külföldön található Hantai hagyatékon túl elsődleges forrásként szolgálnak a hazai gyűjteményekben őrzött munkák, ezáltal is biztosítva a hiánypótló szakmai adalékot a korábbi, nemzetközi helyszíneken megvalósuló Hantai tárlatokhoz.

Hantai Simon 1922-ben született Budapest közelében, Biatorbágyon. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán végezte tanulmányait Aba-Novák Vilmos és Kontuly Béla vezetésével. 1948-ban egyéves párizsi tanulmányi ösztöndíjat nyert, amelyet a politikai változások következtében később visszavontak. A kiutazás előtt feleségével, a szintén festő Biró Zsuzsával néhány hónapot Rómában töltött; az olaszországi utazás élményei alakították festői látásmódját.

Párizsba való emigrációja után megismerkedett André Bretonnal és körével, melynek hatására erőteljes színvilágú vásznait fantasztikus lényekkel, organikus formákkal, biomorf alakzatokkal borította be, műfaji és technikai kísérleteket folytatott. Első kiállítását Breton rendezte 1953-ban, Párizsban, s a kiállítás katalógusában nagy ígéretként méltatta Hantai munkáit.

A szürrealista képekkel párhuzamosan, a folyamatos kísérletezés eredményeként festészete egyre erőteljesebben gesztuálissá vált: a New York-i iskola párizsi bemutatkozásával az absztrakt expresszionizmus hatása alá került, mindenekelőtt Pollock festészete motiválta közeledését a gesztusfestészethez.

A hatvanas évektől egy sajátos képkészítési technikát (az úgynevezett: pliage) dolgozott ki: a vászon hajtogatásával, gyűrésével és festésével hatalmas felületeken sajátos, absztrakt mintázatokat alkotott, felhasználva a Pollock-féle szabad képalkotás eredményeit, valamint a francia festészet fényre, színre és a felületre irányuló kutatásait.

A hajtogatás módszerével készült művek sorozatokba, formai szekvenciákba rendeződtek (Máriás-képek, Catamurons, Bendők, Meuns, Etűdök, Fehérek és Tabulák).

A szeptember 7-ig látogatható a Magyar Nemzeti Múzeumban a Megmentett műkincsek című tárlat, amely képző- és iparművészeti alkotásokat – ásatásból előkerült római kori falképtöredéket, fára, vászonra, fémlemezre festett képeket, faszobrokat, üvegtárgyakat, kerámiákat, bútorokat és viseleti darabokat – mutat be.

A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményeiből - valamint több külföldi köz- és magántulajdonból - megalakulásának 250. évfordulóján a Szent István-rend világát és korábbi kitüntetettjeit mutatja be, először Magyarországon.

Az augusztus 31-ig látogatható kiállítás megismerteti a újra a figyelem középpontjába került Rendet, amely a magyar történelem során kétszer is megszűnt, de felélesztése és a körülötte kialakult viták miatt, gondoljunk csak Kertész Imre legutóbbi díjazására, ma sem veszített fontosságából.

Merészebb, mint a festészet címmel, szintén augusztus végéig látható az Iparművészeti Múzeumban a két világháború közötti magyar plakátművészet remekeiből összeállított reprezentatív válogatás. A kiállítás az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményéből 102 művészi plakátot vonultat fel, amely ezúttal kiegészül az Iparművészeti Múzeum saját anyagával, illetve köz- és magángyűjteményekből származó kisnyomtatványokkal és tárgyi emlékekkel.

A tárlat a kereskedelmi grafika 1924 után bekövetkezett radikális megújulására koncentrál. Ekkortól érvényesülnek a Bauhaus és a konstruktivizmus modern tervezési elvei a magyar alkalmazott grafikában, az emigrációból hazatérő Kassák Lajos, Bortnyik Sándor és Berény Róbert közvetítésével. Az ő ismert neveik mellett a kiállítás nyomán újabb fontos alkotók kerülhetnek be a köztudatba, mint Irsai István, Csemiczky Tihamér, Radó György vagy a Macskássy-testvérek.

Augusztus 31-én zár a Művészet Malom eddigi legsikeresebb kiállításainak egyike, a Czóbel, egy francia magyar című tárlat. A Szentendrén most bemutatott festmények, grafikák között Magyarországon ritkán, vagy talán soha nem látott, sőt frissen előkerült alkotásokat is találhat a közönség. Czóbel Béla (1883-1976) azon kevés magyar festőművész egyike, aki már életében nemzetközi szinten elismerésnek örvendett.

Fiatal korától kezdve világpolgárként élt: 1902-ben, 19 évesen kezdte meg festészeti tanulmányait Nagybányán, de már 1903-ban beiratkozott a párizsi Julian Akadémiára. Felismerte az új festői irányzatok jelentőségét, együtt állított ki a Fauves-okkal, összebarátkozott Picassoval, Braque-kal, Modiglianival, Dunoyer de Segonzac-kal, több szállal kapcsolódott a hollandiai, majd a német képzőművészeti élethez, elsősorban a német expresszionista művészekkel rokonszenvezett.

Képeit már fiatal művészként is értékesíteni tudta, voltak, akik kifejezetten gyűjtőivé váltak Párizsban, Hollandiában, Berlinben vagy az Egyesült Államokban. Kalandos életútja során többször költözött, menekült, időnként képeinek nyoma veszett. Ennek következtében csupán az életmű egy részét ismerjük.

Október 5-ig látható a Magyar Nemzeti Galériában a Dada és szürrealizmus. Magritte, Duchamp, Man Ray, Miró, Dalí című kiállítás, mely a hazai tárlaton korábban még nem látott teljességben mutatja be a 20. század e két meghatározó jelentőségű avantgárd irányzatát.

A jeruzsálemi Izrael Múzeum anyagából válogatott tárlat többek között Marcel Duchamp, Max Ernst, Man Ray, Joan Miró, Kurt Schwitters, René Magritte és Salvador Dalí művei segítségével nyújt átfogó képet a dadaizmus és a szürrealizmus nagy hatású alakjairól, eseményeiről, dokumentumairól és hatásáról az 1910-es évek végétől az 1970-es évek közepéig.

Augusztus 24-ig tekinthető meg Henri de Toulouse-Lautrec (1864-1901) születésének 150. évfordulója alkalmából a Szépművészeti Múzeum nagyszabású kiállítása, mely a gyűjtemény sokszorosított grafikáiból válogat. A művész 1891-ben készítette első plakátját, egyúttal első litográfiáját, életének utolsó tíz évében meghatározó szerepet játszott ez a technika.