Összefognak az iszlamisták ellen?

Susilo Bambang Yodhoyono, Indonézia távozó elnöke szerint a muzulmán világnak össze kell fognia a szélsőségesek ellen. Mint mondta, az Irak mintegy harmadát uralma alatt tartó szélsőséges csoport, az Iszlám Állam (IS) zavaróan hat a teljes muzulmán vallás számára. 

Sokkolónak nevezte a dzsihádisták előrenyomulását, s különösen aggasztónak nevezte, hogy mind kevésbé tudják útjukat állni. A világ legnépesebb muzulmán többségű államának vezetője mindezt a The Australian című lapnak jelentette ki nem sokkal azt követően, hogy lefejezték az amerikai riportert, James Foleyt. Kifejtette, Indonéziában betiltják az ISIS-t, s hazája „nem iszlám állam. Minden vallást tiszteletben tartunk” – hangoztatta. Indonéziában 225 millióan élnek. Az országban korábban több véres merényletet hajtottak végre, de az utóbbi években sikerrel fékezték meg az iszlamistákat.

Szerző

ENSZ-határozat a Gázai konfliktusról?

Első ízben ismerte el a Hamász, hogy a radikális palesztin szervezet áll a három izraeli diák meggyilkolása mögött. Az ő megölésük volt az alapja a másfél hónapja húzódó közel-keleti konfliktusnak. Szalah Aruri emigrációban élő Hamász vezető egy törökországi konferencián azt közölte, a műveletet „testvéreink az Ezzeddín el-Kasszám Brigádok részéről hajtották végre”. Izrael kezdettől fogva azt állította, hogy a Hamász állt a diákok meggyilkolása mögött, ezt azonban a radikális palesztin szervezet mindeddig hevesen tagadta. Az izraeli fiúk júniusban tűntek el. Heteken keresztül keresték őket, mígnem csak holttestüket találták meg.

A konfliktus súlyosbodása miatt Izrael újabb 10 ezer tartalékos behívását tervezi. Ez egy újabb szárazföldi akciót vetíthet előre. A légierő a Gázai-övezet Földközi-tengeri partszakaszát lőtte, legalább 22 személy vesztette életét. Az izraeliek 41 célpontot támadtak. Éjfél óta a palesztinok 81 rakétát lőttek ki Izrael területére.

Az Ezzeddín el-Kasszám Brigádok azt közölte, vezetőik meggyilkolásával csak erősebbé válik a szervezet. Az izraeli hadsereget riadókészültségbe helyezték, mivel a Hamász bosszúhadjáratától tart a parancsnokok meggyilkolása után.

Németország, Franciaország és Nagy-Britannia megfigyelő missziót akar meneszteni a Gázai övezetbe az ENSZ égisze alatt. Egy erre vonatkozó határozat benyújtását tervezik a Biztonsági Tanácsnál. A dokumentum előírná azt is, hogy meg kell nyitni Gáza határátkelőjét, amelyet azonban keményen ellenőriznének, hogy megakadályozzák a Hamász fegyverhez való jutását. Ezért biztonsági garanciákat is adnának Izraelnek. Határozatot nyújtana be az ENSZ-nél Jordánia is, ez azonban jóval inkább a palesztinok pártját fogja. Egyelőre nem világos, mikor tarthatnak szavazást a tervezetekről.

Szerző

ENSZ-határozat a Gázai konfliktusról?

Első ízben ismerte el a Hamász, hogy a radikális palesztin szervezet áll a három izraeli diák meggyilkolása mögött. Az ő megölésük volt az alapja a másfél hónapja húzódó közel-keleti konfliktusnak. Szalah Aruri emigrációban élő Hamász vezető egy törökországi konferencián azt közölte, a műveletet „testvéreink az Ezzeddín el-Kasszám Brigádok részéről hajtották végre”. Izrael kezdettől fogva azt állította, hogy a Hamász állt a diákok meggyilkolása mögött, ezt azonban a radikális palesztin szervezet mindeddig hevesen tagadta. Az izraeli fiúk júniusban tűntek el. Heteken keresztül keresték őket, mígnem csak holttestüket találták meg.

A konfliktus súlyosbodása miatt Izrael újabb 10 ezer tartalékos behívását tervezi. Ez egy újabb szárazföldi akciót vetíthet előre. A légierő a Gázai-övezet Földközi-tengeri partszakaszát lőtte, legalább 22 személy vesztette életét. Az izraeliek 41 célpontot támadtak. Éjfél óta a palesztinok 81 rakétát lőttek ki Izrael területére.

Az Ezzeddín el-Kasszám Brigádok azt közölte, vezetőik meggyilkolásával csak erősebbé válik a szervezet. Az izraeli hadsereget riadókészültségbe helyezték, mivel a Hamász bosszúhadjáratától tart a parancsnokok meggyilkolása után.

Németország, Franciaország és Nagy-Britannia megfigyelő missziót akar meneszteni a Gázai övezetbe az ENSZ égisze alatt. Egy erre vonatkozó határozat benyújtását tervezik a Biztonsági Tanácsnál. A dokumentum előírná azt is, hogy meg kell nyitni Gáza határátkelőjét, amelyet azonban keményen ellenőriznének, hogy megakadályozzák a Hamász fegyverhez való jutását. Ezért biztonsági garanciákat is adnának Izraelnek. Határozatot nyújtana be az ENSZ-nél Jordánia is, ez azonban jóval inkább a palesztinok pártját fogja. Egyelőre nem világos, mikor tarthatnak szavazást a tervezetekről.

Szerző