Oroszország;autóipar;bojkott;ukrán válság;

Orosz autóbojkott fenyeget

Egyelőre "csak" az agrártermékek behozatalát tiltotta meg Moszkva az unió tagországaiból, illetve az USA-ból, Kanadából, Ausztráliából, de már lebegteti az autó, illetve a járműipari termékek esetleges bojkottjának lehetőségét. Magyarország agrár-, ipari- és szolgáltatói ágazata közvetlen oroszországi kivitele csekély, de az abban érdekelt vállalkozásokat érzékenyen érinti a szankciós adok-kapok. A mezőgazdaságban látszanak a kárenyhítésre félre tett uniós források, a gazdaság többi területén nem.

Az uniós szankciók sértik a magyar gazdaság érdekeit, a szankciókra adott orosz válasz magyar vállalkozásokat sodorhat, és sodor már bajba - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pénteken egy vállalkozók körében tartott díjátadón. A kormány folyamatosan egyeztet a vállalkozói érdekképviseletekkel. Folyamatosan figyelik, hogyan lehet a magyar vállalkozásoknak segíteni, hogyan lehet új piacokat, illetve olyan közvetítőket találni, amelyek ezt a remélhetőleg csak átmeneti szankciós helyzetet feloldják, és a magyar termékeket el tudják juttatni az orosz és ukrán piacokra - hangsúlyozta a miniszter a sajtóban megjelent híradások szerint.

A különút következményeivel számolni kell
A szankciókról nem rendelkezik tételesen a nemzetközi jog, de a kialakult gyakorlat szerint jogsértésre akár jogsértéssel is lehet válaszolni - nyilatkozta a Népszavának Lattmann Tamás, a Nemzetvédelmi Közszolgálati Egyetem docense. A Krím-félsziget erőszakos elfoglalása miatt az unió által bevezetett szankciók a felek között fennálló nemzetközi szerződéseket is megsérthetnek. Bizonyos határok mégis vannak, hiszen a szankciók nem ütközhetnek az alapvető emberi jogok előírásaiba.
Lattmann Tamás a különalkut Magyarország esetében indokolhatónak tartotta, ha az például a magyar agrárkivitellel szembeni orosz tíltások enyhítésére irányul. Azt is figyelembe kell azonban venni, hogy az ilyen különutas akciók gyengítik az uniós szankciók erejét. Persze az oroszok nyilván tudatosan választottak olyan ellenlépéseket, amikkel megoszthatják az uniós tagországokat.
A magyar kormány mérlegelésén múlik, hogy felvállal-e újabb uniós kritikát, konfliktust a magyar agrárkivitel és általában az export pozíciójának védelme érdekében. Ha ezzel egyedül marad Magyarország a 28 tagállam között, az viszont gondot jelenthet. A következményekkel azonban számolni kell.

Eközben Szijjártó Péter kezdeményezte a magyar-orosz kormányközi gazdasági együttműködési bizottság összehívását, sőt a Blikk úgy értesült, az orosz mezőgazdasági miniszternél is kilincsel egy találkozóért. Ugyanoda igyekszik Fazekas Sándor agrárminiszter is. Hogy miről is egyeztetnének, néhány statisztikai adat: A teljes magyar agrárexport évente 2400 milliárd forint. Ebből 80 milliárd forint értékben szállítottak tavaly élelmiszert, élelmiszeripari terméket Oroszországba. Ez a teljes magyar agrárexport 3 százaléka. Az Eurostat adatai szerint a teljes magyar exportnak is 3 százaléka irányul Oroszországba.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségét (VOSZ) azonban sem a miniszter, sem a szaktárca nem kereste meg, így nem is egyeztethettünk - reagált Varga kijelentésére lapunknak Dávid Ferenc, a több tízezer vállalkozót képviselő szervezet főtitkára. A szakember elmondta, a járműipar oroszországi behozatali esetleges tilalma azonban már érintheti a hazai beszállítói hálózatot. Főleg a hazai autóipari gyárakba beszállító kis- és közepes vállalkozások kerülhetnek nehéz helyzetbe. Ez akkor is nagy érvágás lenne, ha a magyarországi gépkocsik 3-4, az autóalkatrészek alig 1-2 százaléka irányul az orosz piacra. A járműexport kétharmada, az alkatrész 70 százaléka megy a "régebbi" uniós tagországokba, az úgynevezett tizenötökbe kerül.

Némethné Pál Katalin, a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője ezt azzal egészítette ki, hogy sok magyar vállalkozás szállít hazai és külföldi, vagy főleg külföldi, elsősorban német autógyáraknak alkatrészeket. Őket tehát érzékenyen érintheti, ha jelentősen visszaesik az uniós járműexport Oroszországba. A GKI kutatásvezetője megjegyezte, a keleti nyitás eredményei egyelőre nem látszanak, de a sikerhez valószínűleg hosszabb időre és a hazai termelő- és termékszerkezet átalakítására is szükség lenne.

Dávid Ferenc arra is felhívta a figyelmet, hogy míg a mezőgazdaság veszteségeinek enyhítésére jól bejáratot automatizmusok és létező források vannak Brüsszelben és Budapesten egyaránt, addig az ipari termelő és a szolgáltató vállalkozások esetében ilyenek egyelőre nincsenek. Ha az agráriumon kívül más termelő ágazatokat is támogatni kellene, nagyon mélyen bele kellene nyúlni a közösségi és a nemzeti kasszába is - vélte a szövetség főtitkára.

Almalében fürödhet az ország
Az idei bőséges almatermés elhelyezése már a szüret előtt gondot okoz a gazdáknak. Az előrejelzések szerint a várhatóan 12 millió tonnánál is több teremhet az Európai Unióban (EU), amivel 15 éves rekord dőlhet meg - írja a Haszon Agrár. A legnagyobb almatermelő Lengyelország idén 3,5 millió tonnás rekordtermést vár, 400 ezer tonnával többet a tavalyinál. A hatalmas lengyel termés most az európai piacot nyomja. Oroszország évente 1 millió tonna almát importál, és ebből 50-60 százalékot az EU szállít. Magyarország összes almaexportja az elmúlt 3 év átlagában étkezési almából mintegy 15 ezer tonna, ipari almából 10 ezer tonna körül alakult, 2013-ban ez a mennyiség elérte a 40 ezer tonnát. Az Oroszországba kiszállított mennyiség viszont csak 1 százalék, mintegy félezer tonna. Magyarország számára az embargó a lengyeleken keresztül érződik: túl olcsó lett az alma. Az élelmesebb termelők már évekkel ezelőtt ivólevet, bort és pálinkát készítenek a almából, és nyitottak Afrika, illetve Ázsia felé. Egy liter, minőségi szűretlen almalé, pasztörizálva, 5 literes boxban itthon is eladható nettó 300-350 forintért, így várhatóan mind több termelő igyekszik ezen az úton értékesíteni a termésfelesleget. A kormány a keleti nyitás jegyében Szerbiában adná el a magyar almát, amelyik viszont jelezte, miközben fenntartja gazdasági  kapcsolatait Oroszországgal, nem vállal átcímkézést idegen árukra.