Az uniós szankciók sértik a magyar gazdaság érdekeit, a szankciókra adott orosz válasz magyar vállalkozásokat sodorhat, és sodor már bajba - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pénteken egy vállalkozók körében tartott díjátadón. A kormány folyamatosan egyeztet a vállalkozói érdekképviseletekkel. Folyamatosan figyelik, hogyan lehet a magyar vállalkozásoknak segíteni, hogyan lehet új piacokat, illetve olyan közvetítőket találni, amelyek ezt a remélhetőleg csak átmeneti szankciós helyzetet feloldják, és a magyar termékeket el tudják juttatni az orosz és ukrán piacokra - hangsúlyozta a miniszter a sajtóban megjelent híradások szerint.
Lattmann Tamás a különalkut Magyarország esetében indokolhatónak tartotta, ha az például a magyar agrárkivitellel szembeni orosz tíltások enyhítésére irányul. Azt is figyelembe kell azonban venni, hogy az ilyen különutas akciók gyengítik az uniós szankciók erejét. Persze az oroszok nyilván tudatosan választottak olyan ellenlépéseket, amikkel megoszthatják az uniós tagországokat.
A magyar kormány mérlegelésén múlik, hogy felvállal-e újabb uniós kritikát, konfliktust a magyar agrárkivitel és általában az export pozíciójának védelme érdekében. Ha ezzel egyedül marad Magyarország a 28 tagállam között, az viszont gondot jelenthet. A következményekkel azonban számolni kell.
Eközben Szijjártó Péter kezdeményezte a magyar-orosz kormányközi gazdasági együttműködési bizottság összehívását, sőt a Blikk úgy értesült, az orosz mezőgazdasági miniszternél is kilincsel egy találkozóért. Ugyanoda igyekszik Fazekas Sándor agrárminiszter is. Hogy miről is egyeztetnének, néhány statisztikai adat: A teljes magyar agrárexport évente 2400 milliárd forint. Ebből 80 milliárd forint értékben szállítottak tavaly élelmiszert, élelmiszeripari terméket Oroszországba. Ez a teljes magyar agrárexport 3 százaléka. Az Eurostat adatai szerint a teljes magyar exportnak is 3 százaléka irányul Oroszországba.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségét (VOSZ) azonban sem a miniszter, sem a szaktárca nem kereste meg, így nem is egyeztethettünk - reagált Varga kijelentésére lapunknak Dávid Ferenc, a több tízezer vállalkozót képviselő szervezet főtitkára. A szakember elmondta, a járműipar oroszországi behozatali esetleges tilalma azonban már érintheti a hazai beszállítói hálózatot. Főleg a hazai autóipari gyárakba beszállító kis- és közepes vállalkozások kerülhetnek nehéz helyzetbe. Ez akkor is nagy érvágás lenne, ha a magyarországi gépkocsik 3-4, az autóalkatrészek alig 1-2 százaléka irányul az orosz piacra. A járműexport kétharmada, az alkatrész 70 százaléka megy a "régebbi" uniós tagországokba, az úgynevezett tizenötökbe kerül.
Némethné Pál Katalin, a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője ezt azzal egészítette ki, hogy sok magyar vállalkozás szállít hazai és külföldi, vagy főleg külföldi, elsősorban német autógyáraknak alkatrészeket. Őket tehát érzékenyen érintheti, ha jelentősen visszaesik az uniós járműexport Oroszországba. A GKI kutatásvezetője megjegyezte, a keleti nyitás eredményei egyelőre nem látszanak, de a sikerhez valószínűleg hosszabb időre és a hazai termelő- és termékszerkezet átalakítására is szükség lenne.
Dávid Ferenc arra is felhívta a figyelmet, hogy míg a mezőgazdaság veszteségeinek enyhítésére jól bejáratot automatizmusok és létező források vannak Brüsszelben és Budapesten egyaránt, addig az ipari termelő és a szolgáltató vállalkozások esetében ilyenek egyelőre nincsenek. Ha az agráriumon kívül más termelő ágazatokat is támogatni kellene, nagyon mélyen bele kellene nyúlni a közösségi és a nemzeti kasszába is - vélte a szövetség főtitkára.
