Bank;kormány;devizahitel;takarék;devizásper;

2014-08-23 07:26:00

Ítélettel erősítik a kormányt

Aligha merülhet fel kétely, hogy a kormány akarata érvényesült akkor, amikor pénteken a Fővárosi Törvényszék előtt nem tudta bizonyítani a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet, hogy tisztességes volt az általuk alkalmazott lakossági hitelszerződéseik egyoldalú módosítása. A tegnapi volt az első polgári per, amelyet a devizahiteles mentőcsomag kapcsán egy pénzintézet indított, és végül elbukott.

Hatalmas sajtóérdeklődés kísérte a Fővárosi Törvényszék pénteki tárgyalását, ahol a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet igyekezett bizonyítani, hogy a devizahiteles hitelszerződéseik egyoldalú módosítása tisztességes volt. A bíróság, amelyet egyetlenként az ilyen jellegű ügyek tárgyalására kijelöltek, azonban úgy döntött, hogy az alig száz ügyfelükkel megkötött szerződéseik nem felelnek meg a Kúria határozata nyomán született törvény követelményeinek. A takarékszövetkezetnek a bíróságon előadott indokainak hibás taktikájából minden bizonnyal tanul a többi, ha nyerni akarnak a jövő héttől folytatódó pereik során.

A takarék ugyanis azzal érvelt, hogy a hitelszerződéseknél alkalmazott, egyebek mellett a feltételek egyoldalú módosítására lehetőséget adó általános szerződési feltételeik is egyedileg megtárgyalt elemei a megállapodásoknak, mivel azokat ugyanúgy végigbeszélték az adósokkal, mint a szerződések egyéb feltételeit. A kéthelyiek jogi képviselői azért érveltek így, mert a törvény kimondja: csak az a szerződési kitétel lehet tisztességtelen, amely nem egyedi megállapodás alapján került be a megállapodásba. Ezen a ponton bukott el a takarék, ugyanis a tárgyalást vezető bíró is felhívta a figyelmüket arra, hogy az általános szerződési feltételeknek éppen az a lényege, hogy sablonként funkcionálnak és - mint az elnevezése is mutatja - általánosan alkalmazzák, így egyediségről szó sem lehet!

Jogászok a törvényt úgy értelmezik, hogy akkor jár el egy pénzintézet tisztességesen, ha bizonyítható: az ügyfél is részt vett a vele megkötött hitelszerződés megfogalmazásában. Így érthető, hogy a takarékszövetkezet feltehetően nem fellebbezi meg az első fokú ítéletet, hiszen most a Fővárosi Törvényszéken éppen a sablon mellett érveltek. A perben a kéthelyiek még a per során azt indítványozták, hogy a bíróság függessze fel az eljárást és forduljon az Ab-hoz, ugyanis álláspontja szerint a per alapjául szolgáló törvény számos ponton alkotmányellenes, a bíróság azonban ezzel nem értett egyet. Az ítélet indoklásában az hangzott el, hogy az ügyben nem indokolt az Ab-hoz fordulni, mert nem sérültek az alkotmányos jogok. Hozzátették: bizonyos gazdasági, szociális, társadalmi helyzetek esetén lehetősége van a jogalkotónak, hogy folyamatban lévő vagy már lezárt jogviszonyokba beavatkozzon, itt azonban ezt nem látták indokoltnak. A bíróság ítéletében kötelezte takarékszövetkezetet, hogy 15 napon belül fizessen meg bruttó 464 ezer forint perköltséget az alperes magyar államnak, ez töredéke annak, amire a magyar államot képviselő ügyvédi iroda számított.

Természetesen a pénteki ítéletből nem következik az, hogy a többi hitelintézet keresetét is el fogja utasítani a bíróság. Most ugyanis el sem jutottak az egyoldalú szerződésmódosítás törvényben meghatározott feltételeinek teljesülésének vizsgálatáig, az egyértelmű és érthető megfogalmazásig, a tételes meghatározás, átláthatóság és felmondhatóság elvének érvényesüléséig. Szakértők egyébként mintegy másfél száz hasonló perre számítanak.

A kormány a tegnap kezdődött persorozatot is a bankellenes hangulatkeltésre használja fel. Ezt jól példázza Répássy Róbert igazságügyi államtitkárnak az a kijelentése, hogy a kabinet mindent megtett azért, hogy a pénzintézetek által indított, most megkezdődött devizahiteles perekben az állammal szemben igényt érvényesítő bankok "alulmaradjanak", az Országgyűlés által júliusban elfogadott törvény ugyanis egy sajátos perjogi konstrukciót ír elő, megfordítva a bizonyítási terhet, azaz nem az ügyfeleknek kell bizonyítaniuk, hogy tisztességtelenül jártak el velük szemben, hanem a bankoknak kell bizonyítaniuk, hogy tisztességesen jártak el. Mindez a Kúria döntésén alapul.

Az Együtt-PM Szövetség közleménye hasonló hangnemben fogant: az árfolyamrés tisztességtelen, a pénz visszajár a magyar embereknek. Ugyanígy semmis lesz az egyoldalú kamat- és díjemelés is.

Súlyosan veszteséges a bankszektor
Még el sem kezdődött a devizahitelesek "megmentése", de már most is súlyos veszteséget okoz a hazai pénzintézeteknek a kormány bankellenes politikája. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) közleményéből ugyanis kiderül, hogy a végtörlesztés óta nem látott, 361 milliárd forintos veszteséget könyvelt el a magyar hitelintézeti szektor a második negyedévben. A devizahiteles csomagra - árfolyamrés és részben az egyoldalú szerződésmódosítások visszamenőleges elszámolása miatt - eddig 350 milliárd forint körüli céltartalékot képeztek meg a bankok a magyar számvitel szerint. (Céltartalékot akkor képeznek meg a hitelintézetek, ha gazdálkodásukban előrelátható kockázatot és veszteséget tételeznek fel. A céltartalék az eredményességet rontja, viszont ezáltal a pénzintézet képes megőrizni a fizetőképességét.) Ha nincs a devizahiteles csomag, valószínűleg kis veszteséget szenvedett volna el a magyar bankszektor a második negyedévben. A bankok véleménye szerint ez csak a kezdet, a veszteségek növekedésére lehet számítani.
Látszólag megtévesztő, hogy 2014 első félévében nagy számú,132 nyereséges pénzintézetet tartottak nyilván (ezek főleg takarékszövetkezetek voltak), ugyanakkor 37 veszteséges hitelintézetet tartottak számon, amelyek viszont 315,6 milliárd forint veszteséget könyvelhettek el, ugyanis ebben a csoportban található a nagy- és közepes bankok többsége.