Bonta Miklós;
Bank;kormány;devizahitel;takarék;devizásper;
2014-08-23 07:26:00
Hatalmas sajtóérdeklődés kísérte a Fővárosi Törvényszék pénteki tárgyalását, ahol a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet igyekezett bizonyítani, hogy a devizahiteles hitelszerződéseik egyoldalú módosítása tisztességes volt. A bíróság, amelyet egyetlenként az ilyen jellegű ügyek tárgyalására kijelöltek, azonban úgy döntött, hogy az alig száz ügyfelükkel megkötött szerződéseik nem felelnek meg a Kúria határozata nyomán született törvény követelményeinek. A takarékszövetkezetnek a bíróságon előadott indokainak hibás taktikájából minden bizonnyal tanul a többi, ha nyerni akarnak a jövő héttől folytatódó pereik során.
A takarék ugyanis azzal érvelt, hogy a hitelszerződéseknél alkalmazott, egyebek mellett a feltételek egyoldalú módosítására lehetőséget adó általános szerződési feltételeik is egyedileg megtárgyalt elemei a megállapodásoknak, mivel azokat ugyanúgy végigbeszélték az adósokkal, mint a szerződések egyéb feltételeit. A kéthelyiek jogi képviselői azért érveltek így, mert a törvény kimondja: csak az a szerződési kitétel lehet tisztességtelen, amely nem egyedi megállapodás alapján került be a megállapodásba. Ezen a ponton bukott el a takarék, ugyanis a tárgyalást vezető bíró is felhívta a figyelmüket arra, hogy az általános szerződési feltételeknek éppen az a lényege, hogy sablonként funkcionálnak és - mint az elnevezése is mutatja - általánosan alkalmazzák, így egyediségről szó sem lehet!
Jogászok a törvényt úgy értelmezik, hogy akkor jár el egy pénzintézet tisztességesen, ha bizonyítható: az ügyfél is részt vett a vele megkötött hitelszerződés megfogalmazásában. Így érthető, hogy a takarékszövetkezet feltehetően nem fellebbezi meg az első fokú ítéletet, hiszen most a Fővárosi Törvényszéken éppen a sablon mellett érveltek. A perben a kéthelyiek még a per során azt indítványozták, hogy a bíróság függessze fel az eljárást és forduljon az Ab-hoz, ugyanis álláspontja szerint a per alapjául szolgáló törvény számos ponton alkotmányellenes, a bíróság azonban ezzel nem értett egyet. Az ítélet indoklásában az hangzott el, hogy az ügyben nem indokolt az Ab-hoz fordulni, mert nem sérültek az alkotmányos jogok. Hozzátették: bizonyos gazdasági, szociális, társadalmi helyzetek esetén lehetősége van a jogalkotónak, hogy folyamatban lévő vagy már lezárt jogviszonyokba beavatkozzon, itt azonban ezt nem látták indokoltnak. A bíróság ítéletében kötelezte takarékszövetkezetet, hogy 15 napon belül fizessen meg bruttó 464 ezer forint perköltséget az alperes magyar államnak, ez töredéke annak, amire a magyar államot képviselő ügyvédi iroda számított.
Természetesen a pénteki ítéletből nem következik az, hogy a többi hitelintézet keresetét is el fogja utasítani a bíróság. Most ugyanis el sem jutottak az egyoldalú szerződésmódosítás törvényben meghatározott feltételeinek teljesülésének vizsgálatáig, az egyértelmű és érthető megfogalmazásig, a tételes meghatározás, átláthatóság és felmondhatóság elvének érvényesüléséig. Szakértők egyébként mintegy másfél száz hasonló perre számítanak.
A kormány a tegnap kezdődött persorozatot is a bankellenes hangulatkeltésre használja fel. Ezt jól példázza Répássy Róbert igazságügyi államtitkárnak az a kijelentése, hogy a kabinet mindent megtett azért, hogy a pénzintézetek által indított, most megkezdődött devizahiteles perekben az állammal szemben igényt érvényesítő bankok "alulmaradjanak", az Országgyűlés által júliusban elfogadott törvény ugyanis egy sajátos perjogi konstrukciót ír elő, megfordítva a bizonyítási terhet, azaz nem az ügyfeleknek kell bizonyítaniuk, hogy tisztességtelenül jártak el velük szemben, hanem a bankoknak kell bizonyítaniuk, hogy tisztességesen jártak el. Mindez a Kúria döntésén alapul.
Az Együtt-PM Szövetség közleménye hasonló hangnemben fogant: az árfolyamrés tisztességtelen, a pénz visszajár a magyar embereknek. Ugyanígy semmis lesz az egyoldalú kamat- és díjemelés is.