Túl az autóiparon - Féloldalas a magyar gazdaságpolitika

Miközben a kormány célul tűzte ki, hogy a magyar gazdaság tartós növekedési pályára kerüljön, alacsony deficit, a minimális infláció és az államadósság csökkentése mellett, a valóság az, hogy igen csak féloldalas a magyar gazdaságpolitika, amelyben az export a húzóerő, és az orosz embargó miatt mindinkább a sérülékennyé váló autóipar segíti a növekedést.

A cél a három százalék fölötti gazdasági növekedés, három százalék alatti költségvetési hiány, folyamatosan csökkenő államadósság, gyarapodó állami vagyon - jelentette ki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában. A kormány gazdaságpolitikájában egyaránt jelen vannak hagyományos, ortodox és az új, unortodox elemek is - emelte ki a miniszter. Szerinte ez egy olyan gazdaságpolitikai mix, amely a magyar gazdaság és a társadalom helyzetét, igényeit figyelembe véve készült el és valósult meg.

A magyar specialitások között említette, hogy nálunk a régióhoz képest sokkal magasabb a devizahitelek aránya, vagy, hogy korábban az államadósság is magasabb volt az átlagnál. Ennek a modellnek az elemei jó kompozícióját adták, hogyan kell egy válsághelyzetben lévő országot kezelni - mondta. A hagyományos elemek közé sorolta az újrafegyelmezett fiskális politika megvalósítását, míg a másik oldalra került az új munkahelyek teremtése a közfoglalkoztatás elindításával, vagy a különadók rendszere.

Bár tény, hogy a gazdaság teljesítménye nő, ám ez nem elégséges ahhoz, hogy az ország nemzetközi befektetői megítélése szempontjából kulcsfontosságú államadósságot csökkenteni lehessen - vélik elemzők. Közgazdászkörökben ismert hármas szabály: a háromszázalék alatti deficit, három százalék feletti növekedés és három százalék körüli infláció adna lehetőséget az érdemi adósságcsökkentésre, de ezekből egy, a nulla közeli infláció miatt nem teljesül.

Az államadósság 85 százalék fölé emelkedésével kapcsolatban a miniszter úgy érvel, hogy idén is átmeneti emelkedésről van szó, hiszen márciusban a magyar állam három milliárd dollárért bocsátott ki devizakötvényeket, amely növelte a központi költségvetés adósságát, továbbá év elején átvette az önkormányzati rendszer adósságát.

Ezzel kapcsolatban a banki elemzők már elkönyvelték, hogy a múlt év végihez hasonló kozmetikázás, állampapír-visszavásárlás nélkül nehezen teljesíthető vállalás a GDP-arányos adósságot 79 százalék körülire leszorítani. Mindemellett még bezavarhat az is, hogy forintárfolyam igencsak kiszámíthatatlan, ennek befolyásolása meghaladhatja a kormány, vagy a jegybank "lehetőségeit".

Arra a kérdésre, hogy mennyire valósítható meg, hogy három százalék fölé emelkedjen a gazdasági növekedés, és három százalék alatt lehessen tartani a költségvetési hiányt, Varga Mihály úgy válaszolt, év végére mindkét célt szeretné elérni a kormány. A növekedés az első két negyedévben jóval meghaladta a három százalékot, s még ha az ukrán-orosz hatás miatt visszaesés következik is be az év második felében, 3-3,1 százalékos növekedéssel lehet számolni. A hiány mértékével kapcsolatban úgy fogalmazott: azt kőkeményen be fogják tartani. (Ennek jelét is adta a kormány a tárcák körében nemrég elrendelt zárolásokkal.)

A miniszter szólt arról is, hogy elkészült a magyar iparstratégia, amelynek szellemében a hazai és az uniós források felhasználásával támogatást kaphatnak azok a hazai cégek, amelyek külföldön is munkahelyeket teremtenek. Elsősorban olyan cégekről van szó, amelyek világszínvonalú technológiát képviselnek az európai térségben. A gazdasági miniszter ennek részleteiről korábban elmondta: egy olyan iparstratégiát szeretnének , ami megszünteti a magyar gazdaság egyoldalúságát, amely ma a járműiparra és annak exportjára épül. A miniszter szerint ezt az egészségtelen gazdasági állapotot oldanák azzal, hogy több lehetőséget és forrást adnának az elektronikai-, az egészségipar és a turizmus, valamint az élelmiszeripar fejlődésére.