Nem vár a piac kedden kamatcsökkentést

Kedden először tart kamatdöntő ülést a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa azután, hogy az egy hónappal ezelőtti ülést követően bejelentette: véget ért a kétéves kamatcsökkentési ciklus, és arra rendezkedik be, hogy a jegybanki alapkamat 2015 végéig ezen a szinten marad.

Júliusban a jegybank az elemzők által várt 10 helyett 20 bázisponttal csökkentette az alapkamatot, amely így újabb történelmi mélypontra, 2,10 százalékra csökkent. Úgy tetszik átment a jegybank üzenete, megszűntek a kamatcsökkentési várakozások a piacon - derül ki a Reuters felméréséből. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a piac teljesen osztaná az MNB által vizionált kamatpályát: az elemzők bizony úgy gondolják, hogy jövőre már elkezdi emelgetni a monetáris tanács az irányadó rátát.

Több makrogazdasági adatot is közöl a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a héten, egyebek közt a beruházások második negyedévi alakulásáról és a munkanélküliségről. Szerdán a május-júliusi időszak foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adatait ismerteti a KSH. Április-júniusban 8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta, 2,3 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban.

Szintén szerdán közli a KSH a kiskereskedelmi termékforgalom júniusi adataira vonatkozó második becslését. Csütörtökön az ipari termelői árak júliusi alakulását teszi közzé a statisztikai hivatal. Pénteken pedig a beruházások második negyedéves adatai jelennek meg.

Szerző

A vizsgálatot felejtsék el?

Publikálás dátuma
2014.08.25. 07:20
A kisemmizett hortobágyi gazdák készek ismét a Parlament elé vonulni – egy hetük maradt, hogy elhagyják eddigi földjeiket FOTÓ:
Amilyen serényen tüsténkedik a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) a Norvég Civil Támogatási Alap elosztását végző, illetve a kedvezményezett szervezetek ügyében, a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) vitatott földbérleteinek esetében a vizsgálat úgy készül, mint a Luca széke. A több ezer hektáros területen a régi bérlők hivatalosan csak augusztus 31-ig legeltethetnek. Hogy mi lesz ezután, senki sem tudja. Ők mindenesetre nem hátrálnak, újabb demonstrációra, de akár polgári engedetlenségre is készek. 

Hónapok óta hitegetik a hortobágyi természetvédelmi területen évek, évtizedek óta tájfenntartó legeltetést végző gazdákat a vitatott földbérleti szerződések Kehi vizsgálatának lezárásával. Az ellenőrzést még a miniszterelnök rendelte el tavasszal, miután kiderült, miközben állattartók egyetlen négyzetméter legelőt sem nyertek, olyanok pályáztak sikerrel, akik korábban csak messziről láttak birkát, szarvasmarhát.

Több forrásunk szerint is a Hortobágyi Nemzeti Park folyamatosan írja alá a vitatott pályázatok nyerteseivel a bérleti szerződéseket. Ez hármat jelenthet: a Kehi mindent rendben talált, vagy annak ellenére szerződnek, hogy még nincs még eredménye a vizsgálatnak, vagy a hivatal szabálytalanságot állapított meg, de ennek ellenére pecsét került a bérleti szerződésre.

Mi semmit sem tudunk, hiába írtunk a miniszterelnöknek, a mezőgazdasági tárcának, az agrárkamarának, érdemi választ a mai napig nem kaptunk sehonnan, miközben bő egy hét múlva sok gazdának lejár a szerződése és át kellene adni a legelőjét, olyanoknak is, akik soha nem foglalkoztak jószággal - panaszolta a Népszavának Szilágyi László, ebesi állattartó. Ő 280 szarvasmarháját és 400 birkáját nem tudja majd legeltetni. A korábbi figyelemfelhívó demonstrációt is szervező állattartó jelezte, kormányzati segítséget kérnek, hogy etethessék az állataikat. Ha ez nem oldható meg, nem zárta ki egy újabb Kossuth téri tiltakozó akció megtartását, sőt, polgári engedetlenséget is kilátásba helyezett, vagyis a bérleti szerződések lejárta után sem hajtják le a birkát, szarvasmarhát az eddig bérelt legelőkről. Akár Brüsszelig is hajlandóak elmenni, hogy az unió vizsgálja ki a pályázatok kiírását, elbírálását. Messze ható következményei lehetnek annak, ha kiderül, amire több gazda konkrét példákat említett, hogy az állatokkal nem rendelkező nyertesek a régi bérlőknek felajánlották, legeltessenek tovább a területen, de az uniós támogatást ők, az bérlők veszik majd fel. Ez ugyanis egyértelműen csalás.

Holland gazda szánt az állami földön
Nem a hortobágyi állami földbérlet-pályázat az egyetlen, amelyikkel elégedetlenek a helyi gazdák. Somogyban is számos furcsaságok tapasztaltak -többségük a saját bőrén, mert helyi gazdként sem tudott nyerni. Az újjonnan földhöz jutottak közül többen is csak "kezelik", nem pedig a jó gazda gondosságával művelik a használatba kapott területet - mint azt egy múlt heti bábonymegyeri sajtótájékoztató résztvevői elmondták. A Sonline.hu beszámolója szerint sokan a területalapú támogatásra utaznak, a művelést bérbeadással - a kivételektől eltekintve - többek között holland gazdálkodóra bízzák. Az újgazdák sorra szegik meg az állattartási vállalásaikat is, amit korábban a földművelési tárca még kiemelt fontosságúnak tartott, mint ahogy sok esetben a szakszerű földművelés is csak nyomokban lelhető fel az újraosztott parcellákon.

Augusztus végén több településen három tucat gazda és - becslések szerint - 3500 birka és ezernél is több szarvasmarha sorsa válik bizonytalanná. Az sem közömbös. hogy munkahelyek szűnhetnek meg. Bajkorné Tóth Erika, földbérleti pályázaton szintén vesztes balmazújvárosi állattartó lapunknak elmondta, az elmúlt 5 évben 200 millió forintot fektettek be a tehenészetükbe, istállót, uniós előírásoknak megfelelő trágyatárolót építettek a 470 tejelő marhának. A gazdaság körül azonban egyetlen hektárt sem nyertek a 24 éve bérelt 170 hektáros legelőből, így nincs hová hajtani a jószágot.

A területet egy balmazújvárosi szállítási vállalkozó nyerte meg, aki eddig nem tartott állatot - jegyezte meg Bajkorné Tóth Erika. A tehenészetben már megjelent egy "vevő", aki felajánlotta, hogy fél áron megvásárolná az állományt, arra hivatkozva, hogy a gazdaság nem nyert a bérleti pályázaton. Hónapokkal ezelőtt Bitay Márton Örs, akkor még mint a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára is felajánlotta, hogy az állam majd "átveszi" a legelő nélkül maradt jószág állományokat - emlékeztetett a gazdálkodó.

A másik lehetőséget, állatok levágását egyértelműen kizárja Szilágyi László, hiszen a 600-700 ezer forintot érő tenyészállatokért legföljebb 200 ezer forintot kapnának, egy 150 ezer forintos tenyészkosért pedig jó ha 20-25 ezer forintra számíthat vágáskor a gazda. Ki téríti meg az állattartók kárát? - tette fel a kérdést a gazda, aki azt is kifogásolta, hogy miközben törvényben kötelezték őket a kamarai tagságra és a tagdíjat is bevasalják az érintetteken, ugyanakkor semmilyen érdekvédelemre nem számíthatnak. Ha a törvénynek csak ez a része érvényes ránk, de a védelem nem, akkor azt is meg kell fontolnunk, hogy a hazai gazdatársadalmat ne hívjuk-e fel arra, hogy addig senki ne fizesse a tagdíjat, amíg a kamara nem látja el azt a feladatát, amiért egyebek mellett fizetjük - tette hozzá Szilágyi.

Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese, agrárpolitikus, aki többször is járt a hortobágyi gazdáknál, azt javasolta, a szerződések megkötését követően polgári pert kell indítani az állattartókat ért kár miatt és birtokvédelmet kell kérni. Gőgös is támogatta a polgári engedetlenség gondolatát, hogy a kisemmizett gazdák ne adják át a vitatott területeket. A szakpolitikus szerint azért is támadhatóak az új pályázatok, mert azokban nem írták elő a kötelező állattartást. A pernek az a következménye is lehet, hogy a HNP kénytelen bemutatni a pályázatokat- említette a szakpolitikus.

Természetesen elektronikus levélben megkerestük a nemzeti park igazgatóságát éppen úgy, mint a Kehi-t, hogy egyebek mellett választ kapjunk arra, valóban folyamatosan írják-e alá a vitatott pályázatok nyerteseivel a szerződéseket, illetve, hogy hol tart a hivatal vizsgálata, amelynek lezárását hónapok óta ígérgetik. A válaszra úgy tűnik még várni kell.

Szerző

A vizsgálatot felejtsék el?

Publikálás dátuma
2014.08.25. 07:20
A kisemmizett hortobágyi gazdák készek ismét a Parlament elé vonulni – egy hetük maradt, hogy elhagyják eddigi földjeiket FOTÓ:
Amilyen serényen tüsténkedik a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) a Norvég Civil Támogatási Alap elosztását végző, illetve a kedvezményezett szervezetek ügyében, a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) vitatott földbérleteinek esetében a vizsgálat úgy készül, mint a Luca széke. A több ezer hektáros területen a régi bérlők hivatalosan csak augusztus 31-ig legeltethetnek. Hogy mi lesz ezután, senki sem tudja. Ők mindenesetre nem hátrálnak, újabb demonstrációra, de akár polgári engedetlenségre is készek. 

Hónapok óta hitegetik a hortobágyi természetvédelmi területen évek, évtizedek óta tájfenntartó legeltetést végző gazdákat a vitatott földbérleti szerződések Kehi vizsgálatának lezárásával. Az ellenőrzést még a miniszterelnök rendelte el tavasszal, miután kiderült, miközben állattartók egyetlen négyzetméter legelőt sem nyertek, olyanok pályáztak sikerrel, akik korábban csak messziről láttak birkát, szarvasmarhát.

Több forrásunk szerint is a Hortobágyi Nemzeti Park folyamatosan írja alá a vitatott pályázatok nyerteseivel a bérleti szerződéseket. Ez hármat jelenthet: a Kehi mindent rendben talált, vagy annak ellenére szerződnek, hogy még nincs még eredménye a vizsgálatnak, vagy a hivatal szabálytalanságot állapított meg, de ennek ellenére pecsét került a bérleti szerződésre.

Mi semmit sem tudunk, hiába írtunk a miniszterelnöknek, a mezőgazdasági tárcának, az agrárkamarának, érdemi választ a mai napig nem kaptunk sehonnan, miközben bő egy hét múlva sok gazdának lejár a szerződése és át kellene adni a legelőjét, olyanoknak is, akik soha nem foglalkoztak jószággal - panaszolta a Népszavának Szilágyi László, ebesi állattartó. Ő 280 szarvasmarháját és 400 birkáját nem tudja majd legeltetni. A korábbi figyelemfelhívó demonstrációt is szervező állattartó jelezte, kormányzati segítséget kérnek, hogy etethessék az állataikat. Ha ez nem oldható meg, nem zárta ki egy újabb Kossuth téri tiltakozó akció megtartását, sőt, polgári engedetlenséget is kilátásba helyezett, vagyis a bérleti szerződések lejárta után sem hajtják le a birkát, szarvasmarhát az eddig bérelt legelőkről. Akár Brüsszelig is hajlandóak elmenni, hogy az unió vizsgálja ki a pályázatok kiírását, elbírálását. Messze ható következményei lehetnek annak, ha kiderül, amire több gazda konkrét példákat említett, hogy az állatokkal nem rendelkező nyertesek a régi bérlőknek felajánlották, legeltessenek tovább a területen, de az uniós támogatást ők, az bérlők veszik majd fel. Ez ugyanis egyértelműen csalás.

Holland gazda szánt az állami földön
Nem a hortobágyi állami földbérlet-pályázat az egyetlen, amelyikkel elégedetlenek a helyi gazdák. Somogyban is számos furcsaságok tapasztaltak -többségük a saját bőrén, mert helyi gazdként sem tudott nyerni. Az újjonnan földhöz jutottak közül többen is csak "kezelik", nem pedig a jó gazda gondosságával művelik a használatba kapott területet - mint azt egy múlt heti bábonymegyeri sajtótájékoztató résztvevői elmondták. A Sonline.hu beszámolója szerint sokan a területalapú támogatásra utaznak, a művelést bérbeadással - a kivételektől eltekintve - többek között holland gazdálkodóra bízzák. Az újgazdák sorra szegik meg az állattartási vállalásaikat is, amit korábban a földművelési tárca még kiemelt fontosságúnak tartott, mint ahogy sok esetben a szakszerű földművelés is csak nyomokban lelhető fel az újraosztott parcellákon.

Augusztus végén több településen három tucat gazda és - becslések szerint - 3500 birka és ezernél is több szarvasmarha sorsa válik bizonytalanná. Az sem közömbös. hogy munkahelyek szűnhetnek meg. Bajkorné Tóth Erika, földbérleti pályázaton szintén vesztes balmazújvárosi állattartó lapunknak elmondta, az elmúlt 5 évben 200 millió forintot fektettek be a tehenészetükbe, istállót, uniós előírásoknak megfelelő trágyatárolót építettek a 470 tejelő marhának. A gazdaság körül azonban egyetlen hektárt sem nyertek a 24 éve bérelt 170 hektáros legelőből, így nincs hová hajtani a jószágot.

A területet egy balmazújvárosi szállítási vállalkozó nyerte meg, aki eddig nem tartott állatot - jegyezte meg Bajkorné Tóth Erika. A tehenészetben már megjelent egy "vevő", aki felajánlotta, hogy fél áron megvásárolná az állományt, arra hivatkozva, hogy a gazdaság nem nyert a bérleti pályázaton. Hónapokkal ezelőtt Bitay Márton Örs, akkor még mint a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára is felajánlotta, hogy az állam majd "átveszi" a legelő nélkül maradt jószág állományokat - emlékeztetett a gazdálkodó.

A másik lehetőséget, állatok levágását egyértelműen kizárja Szilágyi László, hiszen a 600-700 ezer forintot érő tenyészállatokért legföljebb 200 ezer forintot kapnának, egy 150 ezer forintos tenyészkosért pedig jó ha 20-25 ezer forintra számíthat vágáskor a gazda. Ki téríti meg az állattartók kárát? - tette fel a kérdést a gazda, aki azt is kifogásolta, hogy miközben törvényben kötelezték őket a kamarai tagságra és a tagdíjat is bevasalják az érintetteken, ugyanakkor semmilyen érdekvédelemre nem számíthatnak. Ha a törvénynek csak ez a része érvényes ránk, de a védelem nem, akkor azt is meg kell fontolnunk, hogy a hazai gazdatársadalmat ne hívjuk-e fel arra, hogy addig senki ne fizesse a tagdíjat, amíg a kamara nem látja el azt a feladatát, amiért egyebek mellett fizetjük - tette hozzá Szilágyi.

Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese, agrárpolitikus, aki többször is járt a hortobágyi gazdáknál, azt javasolta, a szerződések megkötését követően polgári pert kell indítani az állattartókat ért kár miatt és birtokvédelmet kell kérni. Gőgös is támogatta a polgári engedetlenség gondolatát, hogy a kisemmizett gazdák ne adják át a vitatott területeket. A szakpolitikus szerint azért is támadhatóak az új pályázatok, mert azokban nem írták elő a kötelező állattartást. A pernek az a következménye is lehet, hogy a HNP kénytelen bemutatni a pályázatokat- említette a szakpolitikus.

Természetesen elektronikus levélben megkerestük a nemzeti park igazgatóságát éppen úgy, mint a Kehi-t, hogy egyebek mellett választ kapjunk arra, valóban folyamatosan írják-e alá a vitatott pályázatok nyerteseivel a szerződéseket, illetve, hogy hol tart a hivatal vizsgálata, amelynek lezárását hónapok óta ígérgetik. A válaszra úgy tűnik még várni kell.

Szerző