Több mint száz igazgató hiányzik

A köznevelésért felelős államtitkár 336 állami fenntartású általános és középiskola igazgatójának, intézményvezetőjének adta át a megbízásáról szóló okiratot szombaton. Czunyiné Bertalan Judit a Móricz Zsigmond Gimnáziumban reményét fejezte ki, hogy a most kinevezett igazgatók alkotó intézményvezetői lesznek a megújuló magyar köznevelési rendszernek.

Az államtitkár hangsúlyozta, az iskolaigazgatók nem csak az intézményt fogják vezetni, hanem egy település szellemi műhelyét is. Legyen az egy kis falu, vagy egy nagyváros legnagyobb kerületében működő iskola, a tantestületen, a gyermekek jövőjén keresztül tudják alakítani az ott élő közösségek sorsát, a közösség jövőjét - tette hozzá.

Jellemükkel, viselkedésükkel, hozzáállásukkal nevelnek leginkább és formálják az ott dolgozó pedagógusközösséget és a gyermekek hozzáállását az élethez - fogalmazott Czunyiné. A 2014/15-ös tanév előtt 538, a KLIK által működtetett intézmény vezetőjének a megbízatása járt le. Közülük 80 intézményvezető pályázat nélkül folytathatja a munkát. A KLIK 458 intézményvezetői pályázatot írt ki, amelyekre 551 pályázati anyag érkezett, végül 336-an kaptak megbízást. A többi intézmény esetében vagy eredménytelenül zárult a pályázat, vagy nem volt jelentkező. 

Szerző

Vadonatúj, miközben régi

Publikálás dátuma
2014.08.24. 21:10
Tömeg a 2007-es fi lmszemlén, középpontban a magyar film két azóta elhunyt klasszikusa: Jancsó Miklós és Bacsó Péter FOTÓ: VAJDA
Néhányan váratlanul és viharos gyorsasággal megalakították a Magyar Filmakadémiát az Andy Vajna által vezetett Magyar Nemzeti Filmalap sugallatára. A harminc alapító taggal induló egyesület azóta bejelentette, a filmalap megbízásából megrendezi a Magyar Filmhetet október 13-19. között. Az alapítás szándékáról és a leendő filmhétről nem értesítették  a hétszáz tagot számláló Magyar Filmművészek Szövetségének elnökségét, noha fél évszázadon át az rendezte évente a februári filmszemléket. Az alapító ülésre nem hívták meg a szövetség vezetőit, köztük Tarr Béla elnököt, a világszerte legismertebb magyar rendezőt.

Pró:
Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója

- A magyar újságírók a Varietynek nyáron adott interjújából értesültek arról, hogy a Filmalap filmhetet óhajt rendezni az ősszel. Ez eléggé kínos helyzet.

- Három angol nyelvű lap is készített velem Karlovy Varyban interjút, s mindhárman rákérdeztek, lesz-e Hungarian Filmweek. (Hungarian Filmweek - azaz magyar filmhét, korábban angolul a Magyar Filmszemle is így hangzott. - a szerk.) Tudom, ez sután hat, hogy nem a magyar sajtónak jelentettem be először, de miután mi a filmhét megrendezésén április óta gondolkozunk, nem akartam eltitkolni. Iszonyú lelkes voltam, tehát elmondtam nekik. A három lap lehozta az információt, de egyébként ez csak segíteni fog, hogy a külföldi vendégek, akiket meghívunk, időben tudjanak róla. Sajnálom, hogy a magyar sajtó csak most tudta meg, de a nevezés is ezzel együtt indul.

- Nem a Magyar Filmművészek Szövetsége fogja rendezni, mint a szemléket több évtizeden át, hanem a Magyar Filmakadémia, amelyet kamarilla-politikával gyorsan és teljes titokban alapítottak….

- A világon semmi titok nem volt. A Magyar Filmakadémia Egyesület önkéntes csoportosulás, ide egyének léphetnek be. Ekörül semmi titok nem volt. 

- Nem a Filmalap javasolta az alapítást?

- De, ez a mi ötletünk volt. Ám attól kezdve, hogy megszületett az ötlet, felhívtunk 10-12 embert a szakmából, s ők rögtön elkezdték ezt terjeszteni. A bíróságra már 30 aláíróval került be az alapszabály.

- Miért nem tartották meg a jól bevált időpontot februárban, a Berlinale előtt?

- Akárkit megkérdeztem a szakmából, vagy ha nem kérdeztem, akkor is mondta, hogy "mikor lesz már egy olyan esemény, amikor mindannyian láthatjuk egymás munkáját?" Azt gondoltuk, hogy az idén ősszel lesz. Ha a Filmakadémia ezen változtatni kíván, akkor változtat. Mi azt akartuk, hogy ősszel legyen, mint a betakarítás.

Kontra: 
Janisch Attila rendező, a Magyar Filmművészek Szövetsége főtitkára

- Miután megalakult a Magyar Filmakadémia, milyen szerepe lehet a Filmszövetségnek?

- Egyelőre még nem tudjuk, a tagság mit akar. A Filmakadémiával szemben a filmszövetség egy meglévő szervezet, aminek megvan a struktúrája, ki van dolgozva az alapszabálya. Van hétszáz, vagy még több tagja. Kíváncsi vagyok, hogy kik fognak belépni a Filmakadémiába. Lehet, hogy belép mind a hétszáz ember. Azt is megértem, mert ez a szakma olyan, oda húz, ahol a pénz van.

- Mert pénz nélkül nehéz filmet csinálni?

- Beszélünk függetlenségről, de ebben a szakmában a lehető legnehezebb dolog függetlenséget elérni. Nyilvánvaló, a Filmszövetség megpróbál független lenni. A vita a kezdetektől azon indult el, hogy úgy történik a szakmai átalakítás, hogy erről a szakmával nem beszélnek. Az én alapvető problémám - ami nem csak a filmélet átalakításával függ össze -, hogy ebben az országban megszűntek a konstruktív viták. 

- Valóban, Havas Ágnes a hagyományokkal szemben arra hivatkozott, hogy új rendszer van érvényben a filméletben.

- Ha új szisztéma következik, akkor minden hagyomány törölve, "majd mi teremtünk új hagyományt." A kérdés csak az, hogy minden hagyományt le kell-e cserélni. Volt stúdiórendszer, volt alapítványi rendszer, de mindig mindenki elfogadta, hogy van a filmszemle és a filmszemlén mutatják be a filmjeinket. 1965-től, amióta először tartottak szemlét, a 43 alkalommal senki nem gondolta úgy, hogy a filmszele hülyeség. A most kitalált filmhét a jelek szerint pontosan olyan lesz, mint a filmszemle. Egy különbséggel, amivel egyébként én nem értek egyet, hogy az akadémiai tagok szavaznak a díjakról. Milyen körülmények között, milyen garanciákkal, milyen nem manipulálható szavazási szisztémával? Mi garantálja a szavazás tisztaságát, van-e közjegyző? 

- Vannak persze közszavazással is odaítélt díjak.

- Ahogy volt a filmszemléken is közönségdíj. De a szakmai díj az szakmai díj. Ott más kerül a mérlegre. Ahogy Klaus Eder, a FIPRESCI-nek, a Nemzetközi Filmkritikusok Szövetségének főtitkára mondta az egyik utolsó filmszemlén, amikor ő volt a zsűrielnök: a magyar filmnek megvan a maga bejáratott útja, hogy így egyéni minőséget hozzon létre. A háború utáni korszaktól kezdve ez volt az magyar film erőssége. Persze, jöjjenek a populáris műfajok is vissza, csak legyen minőségi az is, ami népszerű. Egy baj azért van velük: ezek a filmek megállnak a határnál. Nem tudnak versenyre kelni a határon túli, még az Európában készült populáris műfaji filmekkel sem.

- De ez nem az új szisztéma sara.

- Az a véleményem, hogy Andy Vajnának nem egy másik filméletet kellett volna létrehoznia. Sokkal jobban tette volna, ha a műfaji filmkészítést kezdte volna el Magyarországon építeni. Ha az ő amerikai kapcsolatait arra használja, hogy ide hozza a legjobb, legprofibb műfaji filmképzést, egy olyan iskolát tudott volna teremteni, ami hét nyelven beszél és a magyar filmnek azt az ágát tudta volna megerősíteni, ami jelenleg nincsen. A műfaji filmeket. A thrillert, krimit, akciót, és a többit, mert a magyar film műfajiságban csak a melodrámát és a vígjátékot tudja felmutatni. De a határon egyik sem jut át, mert nem versenyképesek. Azt gondolom, hogy az egész filmes átalakítás alapvetően van elrontva, mert nem azt kellett volna elvenni, megváltoztatni, ami megvan, és ami működik, hanem azt kellett volna felerősíteni és szövetkezni valamire, amiben látom, hogy hiány van. 

- Csakhogy Orbán Viktor egyetlen ceruzavonással kihúzta az egész filmszakma lába alól a talajt a filmes támogatási költségvetés elvonásával.

- Közben minden lehetőség mellett elmegyünk. Én voltam az első, aki felhívtam Andy Vajnát és azt ajánlottam, beszélgessen a szakmával. Később visszahívott és elmondtam, mit gondolok, amiből természetesen semmi nem valósult meg. Amikor pedig mint a Magyar Rendezők Céhe felkerestük Vajnát a Kempinskibeli irodájában, csak annyit kértünk, egy rendező is legyen a filmpályázatokról döntő kuratóriumban. Nem lett. Az volt a válasz, hogy mit képzelünk. Semmiben nem volt kompromisszum, semmiben nem látszott semmilyen gesztus. Úgy gondolom, ettől lett a borzalmas állóháború. Amiben lehet, hogy ő fog győzni, de semmi sem tart örökké.

Szerző
Frissítve: 2014.08.24. 21:46

Visszatér az Alien, a hazai mozikba is eljut a rendezői változat

Publikálás dátuma
2014.08.24. 20:50
Sigourney Weaver/Pannonia Entertainment
Idén szeptemberben lesz 35 éve, hogy Ridley Scott sci-fi klasszikusa, az Alien az európai mozikba került. Az évforduló tiszteletére A nyolcadik utas: a Halál limitált vetítéssorozat keretében visszatér a mozivásznakra, Budapesten a Corvin moziban és országszerte több mint 30 filmszínházban láthatják a nézők a kultfilm rendezői változatát.

1979-ben a fiatal brit rendező, Ridley Scott megalkotta a filmtörténet és egyben pályafutása egyik legjelentősebb filmjét. A sokak által minden idők legfélelmetesebb filmjének titulált, klasszikus Alien címszereplőjét és az idegen világot az idén elhunyt svájci szürrealista képzőművész H. R Giger, a „biomechanikus” művészet nagymestere álmodta meg. Ez volt az első film, amelyben nő foglalta el a sci-fi akció főszereptét, s ez a szerep röpítette világhírre Sigourney Weaver nevét.

Fotó: Pannonia Entertainment

Fotó: Pannonia Entertainment

Az Oscar-díjjal jutalmazott látványvilágnak, a rendező által mesterien alkalmazott feszültségkeltésnek és a jól felépített sztorinak köszönhetően a filmet a mai napig kultikus népszerűség övezi, bár a fiatalabb generációnak eddig nem adatott meg a lehetőség, hogy mozivásznon láthassa ezt a klasszikust, ahol annak eredeti dramaturgiája és vizuális atmoszférája igazán tud érvényesülni.

2003-ban Ridley Scott elkészítette a film rendezői változatát, az Alien – Director's Cut az új jelenetek ellenére egy perccel rövidebb lett az eredetinél. Ennek oka, hogy a rendező a digitális felújítás mellett számos jelenetet rövidebbre, feszesebbre vágott, ill. néhányat kihagyott, hogy a mai igényeknek megfelelően kicsit felpörgesse a filmet. Az európai bemutató 35. évfordulója alkalmából ezt a rendezői változatot láthatja a közönség a hazai mozikban: szeptember 4-től egy hónapon át vetítik, vadonatúj digitális kópiáról, eredeti nyelven, magyar felirattal. A limitált vetítéssorozathoz országszerte számos filmszínház csatlakozott. A szeptember 4-i bemutató hetében Budapesten minden nap játsszák a Corvin mozi nagytermében, valamint látható lesz a megyeszékhelyek többségén, többek közt Szolnokon, Jászberényben, Szombathelyen, Szegeden, Békéscsabán, Debrecenben, Egerben is.

(A vetítések teljes helyszínlistája a film Facebook oldalán, a www.facebook.com/anyolcadikutas címen olvasható.)

Szerző