Orbán: a leggyorsabban növekvő országok közé fogunk tartozni

Orbán Viktor miniszterelnök szerint megérkezett Magyarországra a gazdasági növekedés azon korszaka, amely a leggyorsabban bővülő európai uniós államok közé emeli Magyarországot.

A kormányfő ezt hétfőn Budapesten, a Külgazdasági és Külügyminisztérium idei külképviselet-vezetői értekezletén mondta, ahol úgy fogalmazott: "egy tartalmában sikeres négyéves kormányzás után vagyunk". Ezt elsősorban azzal példázta, hogy Magyarország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól.

Orbán Viktor egyúttal hangsúlyozta: Magyarországon, egy alapvetően exportorientált országban a külpolitika gazdaságközpontú.

A miniszterelnök azt kérte a jelenlévőktől, hogy bár az ország az eredményeket olyan koncepciókkal, döntésekkel érte el, amelyek még ismeretlenek és nem élveznek közbizalmat az unióban, még se vegyenek fel védekező magatartást. A feladat nem az, hogy megvédjék a magyar pozíciót, mert az megvédi saját magát, hanem mutassák be azokat a lehetőségeket, amelyek az elmúlt évek sikereiből fakadnak - fejtette ki.

Nem olyan országot kell képviselni, amely folyamatosan a számonkérés határán egyensúlyoz, mert nem jók a gazdasági mutatói, amelynek bűnei lennének akár történelmileg, és folyamatosan a szőnyeg szélére állított államnak kellene magát képzelnie. Olyan országot kell képviselni, amely válság idején elvégezte annak a munkának a tekintélyes részét, amelyre nagyon kevés ország volt képes - jelentette ki Orbán Viktor.

A kormányfő szerint Magyarország az egyetlen olyan európai uniós tagállam, amelynek politikai intézményrendszerét - az európai értékek szempontjából - "töviről hegyire" átvilágították. Úgy vélekedett, hogy a közös európai értékek szempontjából "pápábbak vagyunk a pápánál", mert nemcsak teljesen átvilágították Magyarország politikai intézményrendszerét, hanem a kormány ennek során eltűrte a kettős mércét is.

Orbán Viktor azt is kérte a külképviselet-vezetőktől, hogy minden lehetőséget ragadjanak meg, amikor Magyarországra érkező befektetők meggyőzéséről van szó. A foglalkoztatáspolitikával összefüggésben megerősítette, kormánya nem kíván változtatni az állam munkahely-teremtési politikáján, vagyis aki tudna dolgozni, de nem akar, az nem kap segélyt. Ez a gondolkodásmód eltér attól, mint amely a jóléti államok liberális politikájaként ismert - tette hozzá.

A kormányfő felhívta a figyelmet arra, hogy a külképviselet-vezetőknek nagy hangsúlyt kell helyezniük munkájukban a kapcsolattartásra a vállalatokkal: a külföldi vállalatok Magyarországra vonzását és az exportképes magyar kis- és közepes vállalkozások (kkv) támogatását tekintve egyaránt. Kiemelte: a magyar diplomáciában a nagykövetek eddig az üzleti ügyektől távol tartották magukat, pedig az üzlet jó dolog, a vállalati kapcsolatok fontosak, ezért a külképviselet-vezetőknek segíteniük kell, hogy külföldi vállalatok érkezzenek Magyarországra és teremtsenek itt munkahelyeket, vagy befogadjanak magyar exporttermékeket.

Orbán Viktor szerint a nagyköveteknek továbbá figyelmet kell fordítaniuk az exportképes magyar kkv-k segítésére is. Magyarországon jelenleg mintegy 2500 ilyen vállalat van, a cél, hogy összesen 12 ezer legyen. A miniszterelnök emellett fontos célnak nevezte, hogy 2018-ra a magyar export egyharmada az EU-n kívülre irányuljon, sőt később 50 százalék legyen ez az arány. Emellett az is lényeges, hogy az export nemzeti össztermékhez mért aránya a legmagasabb legyen az EU-ban, erre reális lehetőség van - vélekedett.

Magyarország azon országok közé tartozik, amelyek alapvetően gazdasági kérdésként tekintenek a jelenlegi orosz helyzetre - jelentette ki a kormányfő Balogh Csaba pozsonyi nagykövet kérdésére válaszolva.

Az Együtt-PM véleménye szerint Orbán Viktor miniszterelnök "ismét csalódást okozott", mert a nagyköveti értekezleten nem élt azzal a lehetőséggel, hogy a tusnádfürdői beszédével elkövetett, "súlyos nemzetközi következményekkel is járó" hibáit orvosolja. Hajdu Nóra, a szövetség szakpolitikusa közleményében azt írja, hogy a kormányfő ráadásul hivatalosan is a magyar nagykövetek feladatává tette ennek az "elhibázott politikának" a képviseletét, ami beláthatatlan következményekkel járhat.

Az Együtt-PM politikusa úgy látja: bár szavai szerint a miniszterelnök a nemzetközi gazdasági kapcsolatok erősítését tekinti a diplomácia kiemelt feladatának, Magyarország Európában és az Egyesült Államokban egyaránt elszigetelődött. Számos nemzetközi nagyvállalat kiszorult a magyar piacról 2010 óta, köszönhetően a kormány által folytatott dilettáns gazdaságpolitikának, így a büntetőadóknak, és a kiszámíthatatlan törvényhozási munkának - jelenti ki.

Hajdu Nóra szerint miközben Orbán Viktor "félnótásnak" nevezi azt, aki "értékalapú külpolitikát" kér számon, az ukrajnai és az iraki válság pontosan ennek ellenkezőjét bizonyítja. A miniszterelnök ezzel a kijelentésével elárulta: nemcsak az ukrán demokraták közömbösek számára, de a kárpátaljai magyar kisebbség sorsa sem érdekli.

Az ellenzéki politikus kifejti: nincs igaza a miniszterelnöknek akkor sem, amikor arról szól, hogy az országot, annak demokratikus kultúráját "átvilágította" az unió, és mindent rendben talált. Az igazság ezzel szemben az, hogy számos tény azt mutatja: Magyarországra immár világszerte gyanakvással tekintenek a demokratikus, "nem illiberális jogállamok" - közli.