Mintha befagyott volna a forint a 313-314 forintos szint közé. Márpedig a szakértők szerint a hazai gazdaságnak ennél valamivel erősebb hazai fizetőeszközre, 300 forint közeli euróárfolyamra lenne szükség. A kormány ugyan az exportőrök érdekeire hivatkozik, amikor a gyenge forint mellett teszi le a garast, ám a lakosság és a kis és közepes vállalkozók (kkv) nagy többsége nem exportőr.
Egy-egy forint hullámhegyet a gazdaság, a vállalkozók, kereskedők még ki tudnak védeni, ágazattól függően akár a meglévő készletek, akár a szállítási, fizetési szerződések, nagyobb cégeknél az árfolyambiztosítás is alkalmasak a rövid ideig tartó árfolyammozgások kivédésére. Ha azonban a forint hosszabb távon gyengélkedik, akkor nemcsak az import késztermékek árát nyomhatja fölfelé, hanem az élelmiszereket, élelmiszeripari, egyéb feldolgozóipari termékekét is a külföldről behozott alapanyagok miatt - említette Vámos György. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára a Népszavának elmondta, az elhúzódó, több hónapig tartó forintgyengülés okozhat érzékelhető áremelést, és ez a több hónapnyi idő már letelt, hiszen kis híján az év eleje óta jóval 300 forint fölött tanyázik az euró. Ez a hosszabb időszak már növelheti a beszerzési árakat.
Ha a cégek nem kapnak segítséget, első lépésként drasztikus költségcsökkentést lesznek kénytelenek végrehajtani, ami elsősorban létszámleépítést jelent, a továbbiakban pedig egyes termékeiket levehetik a listáról, ami viszont az ellátás színvonalát ronthatja - olvasható a lapban.
A szakember azonban hozzátette, árazáskor nem kizárólag a forintárfolyamot kell figyelem venni, hanem a világpiaci árakat is. Az üzemanyagárak például a világpiacon csökkentek, így ez kiegyenlíti a hazai valuta gyengeségét. Agrárszakemberek viszont közölték, a csokoládé egyik legfontosabb alapanyagának, a kakaóbabnak az árát nem csak a forintnak még a régió valutáihoz képest is harmatos teljesítménye fogja év végére várhatóan alaposan föltornászni a világpiacon az árát, hanem az is, hogy a több mint egy milliárdos lélekszámú Kínában rákaptak az emberek erre az édességre. Ez olyan óriási keresletet támasztott, hogy a termelő országok képtelenek kielégíteni az igényeket.
A magyar vásárlók is kénytelenek lesznek lenyelni a keserű csokipirulát, vagyis többet fizethetnek majd a népszerű édességért. A banán most olcsóbb mint télen, mert a hazai gyümölcsnek van most szezonja, alacsonyabb a beszerzési ár, de ha a forint nem tér magához ősz végéig, tél elejéig, a kedvelt déligyümölcs kilóját is jóval 400 forint fölött kínálhatják. A műszaki cikkeknél és a szórakoztató elektronikai termékeknél a felhalmozott készletek miatt lassabban érezhető az árváltozás, inkább a frissáru-kereskedelem reagál gyorsabban.
A termékek fogyasztói árában különböző mértékben játszik szerepet a gyenge forint, de a világpiaci tendenciák mozgása miatt ez nem jelent minden esetben egyben áremelést is, de vannak olyan importtermékek, ahol egyértelműen fölfelé mozdul el az ár - jegyezte meg Vámos György. Példa erre az hazai fogyasztók által igénybe vehető külföldi utazási szolgáltatások, amelyek már ősszel drágulhatnak. Ennek az ellenpéldája is igaz, a hozzánk látogató euróval fizető (bevásárló)turistáknak olcsóbb Magyarország.
A gyengülő forint, különösen a még egyelőre devizában eladósodottak zsebéből sokkal több pénzt vesz ki, mint amennyit a "rezsicsökkentés" bennehagy, és ez a gyengélkedés összességében súlyos károkat okoz a magyar gazdaságnak - hangsúlyozta a Népszavának Vértes András. A GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke hozzáfűzte, nem csak az államadósságot, de a cégek tartozását is emeli ez az árfolyam-tendencia. Főleg a kormányzat által szavakban támogatott kkv-k járnak rosszul, hiszen a multik jelentős euró bevétellel is számolhatnak, így kevéssé kitettek a forintárfolyam-változás káros hatásainak.
A GKI elnöke elmondta, a gyenge forint ugyan most közvetlenül nem emeli például a háztartási energia árát, hiszen azt a hatóság szabja meg, a szolgáltatók persze "belehalhatnak", s próbálják a nem fix áras ágazatokra, vagyis a cégekre áthárítani a költségnövekedést. Az uniós országok többségével ellentétben így Magyarországon a cégek számára sokkal drágább az energia, mint a lakosságnak - említette Vértes András. Igaz, a kormány éppen azon dolgozik, hogy a vállalkozásoknak is csökkentse a "rezsijét", csak még az nem világos, ki állja majd a szolgáltatók újabb veszteségeit. Előbb-utóbb persze minden számlát az adófizetők állnak.