Mosdatta a Kliket Balog

Az önkormányzatokat hibáztatta az állami iskolafenntartó finanszírozási problémáiért az emberi erőforrások minisztere. Balog Zoltán szerkezeti átalakításokat tervez a Kliknél, de azt továbbra sem árulta el, mely felsőoktatási szakokat akarja megszüntetni.

Tízmilliárd forintos alap áll rendelkezésre a felsőoktatási intézményeknek a "felesleges szakok" kiváltására - mondta Balog Zoltán a Magyar Hírlapnak adott interjújában. Az emberi erőforrások minisztere nem nevezett meg egyetlen ilyen szakot sem, ahogy korábban Palkovics László felsőoktatási államtitkár sem. Az államtitkár lapunknak korábban kijelentette: csökkenteni fogják a képzések számát, mert az intézmények - részben a munkaerő-piaci igények téves értelmezése miatt - nagyon sok olyan képzést indítottak, amelyek gyakran ugyanazt a tudásterületet érintik, mégis a specializáció indokával külön néven, külön képzésként indulnak, és így többe kerül a finanszírozásuk. Egyetlen példaként a "fenntartható takarmányozási mérnök" és "takarmányozási mérnök" képzést említette, de nem nevezett meg olyan humán képzéseket, amelyeket az elmúlt négy évben az Orbán-kormány részéről többször minősítettek "feleslegesnek" vagy nemzetgazdasági szempontból haszontalannak.

Ugyanakkor két dologból is következtetni lehet, hogy melyek ezek a szakok: egyrészt tavaly óta 16 szakon központilag húzzák meg az átlagosnál magasabb felvételi ponthatárokat, emellett 2013-ig ezeken a képzéseken csökkent drasztikusan az államilag finanszírozott keretszám. Ide tartoznak például a jogi, a közgazdasági és egyes bölcsész szakok, például a kommunikáció. Balog ígérete szerint az államtitkár a Felsőoktatási Kerekasztal résztvevőivel - rektorok, hallgatók, Iparkamara, szakszervezetek - együtt alakítja majd ki az új képzési struktúrát.

A tárcavezető az interjúban homályosan utalt arra is, hogy a kancellári rendszer bevezetése a felsőoktatásban csak a kezdet. "Érdemes megvárni, ez milyen eredményeket hoz, mielőtt megtesszük a következő, nagyobb lépést" - mondta a miniszter, aki szerint "sok múlik azon, hogy a kancellárok mire jutnak a rektorokkal közösen". Vagyis ha az egyetemi és főiskolai szenátusok által választott rektorok és a miniszterelnök által kinevezett kancellárok együttműködése nem a kormány által elvárt módon alakul, talán elképzelhető, hogy tovább bővítik a kancellárok hatáskörét. Balog arról is beszélt, hogy a tanárképzés után más képzéseket is kivonhatnak a bolognai típusú rendszerből, amely hároméves alapképzésből és a rá épülő kétéves mesterképzésből áll.

Az interjúban a tárcavezető megerősítette, hogy jelentős változás következhet be a Klik működésében, amelyre már a múlt héten utalt a budapesti kormányhivatal vezetője. György István úgy fogalmazott: "Akár az iskolák fenntartójának számító Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik), valamint a kórházak állami felügyelő szerve, a Gyemszi is a kormányhivatalokhoz kerülhet a jelenleg zajló szakmai előkészítő munka eredményeként". Balog Zoltán szerint a Kliket részben joggal érték kritikák, bár úgy vélte, a szaktanárok elosztását jól koordinálták, és "a bérek kifizetésének biztonsága is egyértelműen üdvözlendő". A miniszter úgy vélte, a Klik korábbi fizetési nehézségei - a beszállítók és a tanárok felé - a korábbi iskolafenntartóktól, vagyis az önkormányzatoktól érkezett "jórészt téves információk" miatt következtek be, "így kicsit alultervezték a finanszírozást". Tehát Balog lényegében azokat az önkormányzatokat tette felelőssé a Klik az idei év végére - Szabó Balázs miniszteri biztos tavalyi jelentése szerint - akár 50 milliárdosra is duzzadható hiányáért, amelyeknek az oktatási intézményeit 2013-ban államosították.

Pedig a miniszteri biztosi jelentés alapján a hiány jelentős része éppen abból adódik, hogy a túlméretezett, feladatára nem eléggé felkészült szervezet nem tudott ésszerűen gazdálkodni. Például a vizsgálat idején még mindig nem volt pontos kimutatás a Klik-vezetés kezében a közoktatásban dolgozó tanárok létszámáról, holott mind a 120 ezer pedagógus bérét a szervezetnek kell fizetnie. Az intézményfenntartó még az alá rendelt iskolák közbeszerzéseit sem tudta egységesen intézni, holott így egyszerre, nagy tételben vásárolva lényegesen olcsóbban szerezhették volna be a különböző eszközöket. A szervezeti-működési problémákon Balog szerint a Klik megyei szintjeinek megerősítésével lehetne segíteni, mert (az intézményfenntartó megalakulása után csaknem két évvel - a szerk.) végre rájöttek, hogy "az országos központ és a járások között túl nagy a távolság".

Nem mindörökre bűnös a magyar

Újra megvédte a roma holokauszt kapcsán tett megdöbbentő kijelentéseit Balog Zoltán. Igaz, a felháborodást kiváltó, a cigányok Magyarországról történt deportálását megkérdőjelező nyilatkozatát az erőforrás miniszter igyekezett nem szóba hozni, ugyanis azt mondta: az általa mondottak, "persze a teljes szöveg, éppen az áldozatok iránti tisztelet kötelezettségéről, illetve a téma további kutatásának szükségességéről" szólt. Emlékezetes, a miniszter augusztus 7-én a Kossuth Rádióban a pharrajimosra emlékezve azt állította: "Magyarországról semmifajta cigány deportálás nem történt. Ausztriából történt, a magyar cigányokat is onnan vitték el". Holott számos történelmi irat igazolja - így a túlélők visszaemlékezései is -, hogy gettósított településekről Komáromba vittek cigányokat, onnan pedig közvetlenül a koncentrációs táborokba. Később Balog, miután a Fidesz közleményben is kifejezte támogatását a tárcavezető iránt, annyit mondott, egy romaholokauszt-megemlékezésre sietett, és elismerte, "pontosabban is" fogalmazhatott volna.
A Magyar Hírlapban lényegében azt erősítette meg, hogy szerinte az interjú teljes szövege másról szólt. Kiemelte, éppen ő javasolta a kormánynak, "hogy a roma népirtásról államilag emlékezzünk meg". "Amikor az ember azt látja, mindkét oldalról lövik, akkor talán nem áll rossz helyen. Középen van" - mondta Balog arra utalva, hogy a pharrajimosról szóló mondatai és Kertész Imre Szent István-renddel történő kitüntetése szerinte összefüggenek. Úgy vélte, az egyik szélsőség antiszemitizmussal, érzéketlenséggel vádolja a kormányt, a másik pedig azzal támadja őket, hogy kitüntetést adtak egy zsidó származású írónak, miközben "korábban támadta a magyarságot". Balog szerint egyértelmű hazugság, hogy antiszemiták vagy érzéketlenek volnának. Hozzátette, nem szabad elfogadni, hogy a magyarok mindörökre bűnös nép lennének, és a bűnösség megítélésekor figyelembe kell venni az olyan tényeket, mint a német megszállás.