bank keresetében a bírósági eljárás felfüggesztését és az Alkotmánybírósághoz (Ab), illetve az Európai Unió bíróságához való fordulást indítványozta.
A bank álláspontja szerint a devizahitelekről szóló per alapjául szolgáló törvény számos ponton az alaptörvénybe ütközik. A pénzintézet azt is indítványozta, hogy a törvényszék kérjen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió bíróságától.
A bank szerint a szerződések tisztességesek voltak, a szerződéses kikötések megfeleltek a mindenkori, éppen hatályos jogszabályoknak, a társadalmi elvárásoknak, és indokolt is volt az egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége, hiszen nagyon hosszú időtartamú hitelekről volt szó.
A bank keresetének érvelése szerint a szerződésekbe nem egyoldalú kikötések vannak, ellentételezésül például kedvező kamatozásra is lehetőséget adnak.
Az ülés elején a bank ügyvédje zárt tárgyalást kért üzleti titokra hivatkozva, ugyanis az eljárásban felhasznált iratok között belső dokumentumok, szabályzatok, az árazási elvekkel, forrás- és kockázatkezeléssel kapcsolatos információk is vannak, ám a bíró elutasította a nyilvánosság kizárása iránti kérelmet.
A felperesi "ügyvédcsapat" több doboznyi irattal érkezett a tárgyalásra. A felperesek perköltsége eddig tízmillió forint, az államot képviselő ügyvédeké több mint nyolcmillió.
Az alperes magyar állam jogi képviselője a kereset elutasítását, illetve az Ab-hez és az Európai Unió Bíróságához való fordulás mellőzését indítványozta.
Az Erste kontra állam per délután folytatódik.
Összesen 79 bank adott be keresetet, augusztus 22-én kezdte el tárgyalni a törvényszék a pereket, eddig több eljárásban elutasították a kereseteket, néhány ügyben pedig szeptember első felére halasztották az elsőfokú ítélet kihirdetését. A törvényszéknek 30 napja van a keresetek elbírálására, a törvény szerint októberben már a fellebbezések esetén másodfokon a táblán folytatódó pereknek is le kell záródniuk a jogerős ítéletekkel.