Iszlám Állam - A NATO-csúcs után indulhat a támadás

 A jövő heti NATO-csúcs és más konzultációk után dönthet majd Barack Obama amerikai elnök az Iszlám Állam (IÁ) szélsőséges szunnita erő elleni szíriai légicsapásokról - írta csütörtökön hivatalos forrásokra hivatkozva szerkesztőségi cikkében a The New York Times.

A NATO szeptember 4-én és 5-én, Walesben tartja majd következő csúcsértekezletét. A CNN hírtelevízió úgy értesült, hogy Obama elrendelte: a hét végére készítsék elő számára az IÁ elleni esetleges szíriai légicsapásokkal kapcsolatos összes lehetséges tervet. A The Daily Beast online magazin szerint az elnök még a héten eldönti, hogy be akar-e avatkozni Szíriában is.

A Fehér Ház közlése szerint Barack Obama csütörtökre összehívta a nemzetbiztonsági kabinetet, a fő téma az IÁ elleni iraki és szíriai katonai fellépés lesz. Az amerikai elnök hivatala szerint a tanácskozást követően nem várhatók új döntésről szóló bejelentések.

Az elnök augusztus 8-án rendelte el az iraki IÁ-célpontok elleni légicsapásokat és a terrorszervezet által fenyegetett lakosság humanitárius segélyezését. A Pentagon hétfőtől felderítő repüléseket végeztet a szíriai légtérben is. Az Obama-kormány részéről többször is elhangzott az a kijelentés, hogy amerikai szárazföldi csapatok nem vesznek részt többé az iraki harcokban.
Washington ugyanakkor egy lehetséges koalíció összekovácsolásán dolgozik, amelynek tagjai növelnék a szíriai mérsékelt ellenzéknek nyújtandó támogatást, valamint támogatnák a lehetséges amerikai fellépést. A The New York Times amerikai hivatalos forrásokból úgy értesült, hogy az összefogásban Ausztrália, Nagy-Britannia, Jordánia, Katar, Szaúd-Arábia, Törökország és az Egyesült Arab Emírségek venne részt.

Nagy-Britannia és Ausztrália a lap szerint kivenné részét a légicsapásokból is. Albánia, Kanada, Horvátország, Dánia, Franciaország, Olaszország és Nagy-Britannia az iraki kurdok felfegyverzésében vállal részt és Chuck Hagel amerikai védelmi miniszter keddi közlése szerint a szállítások albán és brit részről már meg is kezdődtek. Az Egyesült Államok kizárta, hogy az IÁ elleni katonai fellépés ügyében egyeztessen az Aszad-rezsimmel is.

Az amerikai kormány tagjai ugyanakkor többször is hangoztatták, hogy pusztán katonai eszközökkel nem lehet megoldani az IÁ okozta válságot és egyebek között az sürgette, hogy Bagdadban alakuljon olyan koalíciós kormány, amely megpróbálhatná orvosolni a Málíki-kormány kirekesztő politikája okozta sérelmeket.

Az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács csütörtökön olyan időszakban ül össze, amikor Ukrajna invázióval vádolta meg Oroszországot, egy vezető NATO-tisztségviselő szerint pedig több mint 1000 orosz katona kapcsolódott be a harcokba a Moszkvához húzó szakadárok oldalán.

Szerző
2014.08.28 21:13

"Eltűntek az utcáról a hajléktalanok, mi pedig megnyugtatjuk magunkat"

Publikálás dátuma
2019.01.21 20:12
A fagyhalál áldozataira emlékeztek gyertyagyújtással a Kossuth téren
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Ha a kormány 200 milliárdot képes költeni stadionokra, lenne pénz a hajléktalanellátásra is - hangzott el azon a beszélgetésen, amelyen a hajléktalanságot vitatták meg egyházi személyiségek és tudományos kutatók.
A legnagyobb baj az, amiért tényleg nagyon szégyellem magam, hogy katolikus templomaink többségében nem is beszélünk a hajléktalanságról – jelentette ki „bűnbánati hozzászólásában” Beer Miklós váci püspök. Közlése szerint ugyanakkor a katolikus egyházban is megtalálhatók a karitász, a segítségnyújtás szép példái.
A hajléktalanság volt a témája annak a fórumnak, amit Kamarás István vallásszociológus moderálásával hétfő este tartottak a Deák téri evangélikus gyülekezeti teremben. Ferge Zsuzsa szociológus felhívta rá a figyelmet, hogy a törvény szerint az állam célja a lakhatás biztosítása, de a jogszabály konkrétumot nem tartalmaz. Első lépésként azt kellene elérni, hogy a lakhatás ne egy „távoli valami”, hanem állampolgári jog legyen. A szociológus kifogásolta, hogy megszűnt az állami normatív lakásfenntartási támogatás. 2010 óta az önkormányzatok nagyjából 10 ezer kilakoltatást hajtottak végre. Az eladósodottak száma nőtt, az önkormányzati lakások száma csökkent. Ferge Zsuzsa bírálta a baloldali pártokat is, amiért keveset foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel.
Iványi Gábor lelkész, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség és az Oltalom Karitatív Egyesület vezetője példátlannak nevezte, hogy az állam egyenesen bünteti a hajléktalanságot, börtönnel fenyegeti a fedél nélkül élőket. Az eljárás – azon túl, hogy embertelen és elfogadhatatlan – anyagi szempontból is érthetetlen. Hiszen a menhelyi ellátásra napi 1500-1600 állami forintot költenek fejenként, a börtönök esetében ennek többszöröséről, minimum 5 ezer forintról lehet beszélni.

– Eltűntek az utcákról és aluljárókból a hajléktalanok, mi pedig, jól öltözött emberek, megnyugtatjuk magunkat. Pedig ezzel nem oldódott meg semmi
 – hangsúlyozta Beer Miklós. A katolikus püspök szerint a világon nincs, és nem is volt soha olyan állam, amely tökéletesen megszüntette volna a társadalmi problémákat. Meggyőződése azonban, hogy a megoldást közösen kell keresnünk. – Állam és állam között nagy különbségek vannak – utalt a skandináv modellre Ferge Zsuzsa. A szociológus biztos abban, hogy – ha egyszer a kormány 200 milliárdot képes költeni stadionépítésekre – lenne pénz Magyarországon a lakhatás támogatására, a hajléktalanság megelőzésére is. Kamarás István erre megjegyezte: 
van olyan katolikus egyházmegye, amely nem hajléktalanszállót, hanem stadiont épít.
A magyarországi hajléktalanellátás a rendszernek az a szintje, ahova minden kezeletlen probléma leszivárog – állapította meg Iványi Gábor. Az államok közötti különbségeket érzékeltetve elmondta, hogy a szervezete fenntartásában működő főiskola kollégiumi épületet „gondolkodás nélkül” elcserélné arra a hajléktalanszállóra, amit Hollandiában látott. Ferge Zsuzsa derültséget keltve így foglalta össze a fórum tanulságait: meg kell változnia a társadalomnak, az egyházaknak – és nekünk magunknak is. 

A fagyhalált szenvedettekre emlékeztek

"Szeptember hideg napjai és január 19. között 78-an szenvedtek fagyhalált. Túlnyomó részt saját fűtetlen otthonukban, vagy kórházba kerülésük után, mert már nem tudtak rajtuk segíteni. Ők azok, akiknek nem jutott tűzifa, vagy annyi erejük sem maradt, hogy felaprítsák. Sokan a szabad ég alatt hűlnek ki, mert a hajléktalanszállókon uralkodó áldatlan állapotok és a kintlét között az utóbbit választják, hiszen választani csak e kettő közül lehet!" Ezt Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum alapítója mondta azon a hétfői Kossuth téri rendezvényen, amelyen a fagyhalál miatt elhunytakra emlékeztek. A szervezet vezetője ugyanakkor arra nem tért ki, milyen statisztika alapján kalkulálnak a 78 áldozattal.

2019.01.21 20:12

Theresa May nem akar megint népszavazást a Brexitről

Publikálás dátuma
2019.01.21 20:06

Fotó: AFP/ TOLGA AKMEN
Theresa May brit kormányfő újabb javaslattal állt elő a westminsteri parlamentben a rendezett kilépés megmentése érdekében. Kérdés, sikerrel jár-e.
A szigetország választópolgárai 2016. június 23-án döntöttek 52-48 százalékos arányban arról, hogy 43 év után hátat kívánnak fordítani az Európai Uniónak. Két és fél évvel a sorsfordító népszavazás után sem biztos azonban, hogy a búcsú egyáltalán megvalósul- e és ha igen, ez a március 29-i határnapon történik- e meg? Egy héttel azután, hogy Theresa May a brit parlament történetének legsúlyosabb vereségét szenvedte el, a kormányfő visszatért az alsóházba és új állásfoglalásban ismertette terveit. Az eredetihez feltűnően hasonló B-terv annak tudatában készült, hogy egy második elutasítás a 650 képviselő részéről nem pusztán a Brexitet siklatja ki, hanem újabb, idő előtti parlamenti választásba kényszeríti az Egyesült Királyságot. Theresa May bejelentette, a következő napokban folytatja a szakszervezetekkel, parlamenti képviselőkkel, az autonóm nemzetgyűlésekkel és az üzleti élet vezetőivel folytatott konzultációit. Sajnálkozásának adott hangot, amiért az ellenzék vezére, Jeremy Corbyn eddig visszautasította a vele való párbeszédet. A régi-új előterjesztés az északír-ír határra vonatkozó tervet, a backstopot próbálná elfogadhatóvá tenni különösen a May ellen voksolt 118 tory honatya és az északír Demokratikus Unionista Párt (DUP) tízfős frakciója számára. A kormányfő hangoztatta, hogy tiszteletben tartja a nagypénteki egyezményt és nem jöhet szóba fizikai valóságában létező határ Észak-Írország és az Ír Köztársaság között. May ünnepélyes ígéretet tett, hogy a Brexit-tárgyalások következő szakaszában több figyelmet szentel a munkavállalók jogainak és a környezetvédelemnek. „Nagyobb rugalmasságot és nyitottságot” tanúsít majd, jobban bevonva a gondolkodásba az alsóház tagjait. Az állásfoglalásra válaszolva Jeremy Corbyn úgy ítélte meg, hogy a kormányfő az Időtlen időkig film világában él. El kellene fogadnia a realitásokat és feladnia úgynevezett alapelveit, melyek minden képviselői akarat ellenére “megszavazhatatlanná” tesznek egy megállapodást. A második érdemi szavazásra a Brüsszellel folytatott egyeztetéseket is beleszámítva legkorábban két-három hét múlva kerülhet sor. A következő napokban mind kormánypárti, mind ellenzéki képviselők törvénymódosítási javaslatokkal próbálnak majd kiutat keresni a válságból. A volt legfőbb ügyész, Dominic Grieve nevével fémjelzett beterjesztés például lehetővé tenné, hogy a Ház akár kevesebb mint a fele kezdeményezhesse az 50. cikkely felfüggesztését és ezzel a Brexit leállítását. Az Independent című lap négy csoportra osztja az alsóházi képviselőket: a no-deal, Theresa May brüsszeli megállapodása és a norvég mintát követő kilépés támogatóira, illetve a népszavazás megismétlésének híveire. Bármelyik csoport megtorpedózhatja a kormányfő terveit. Ilyen megosztottság mellett szinte lehetetlen feladat többséget szerezni bármilyen javaslat számára. Március 30-tól kezdődik az Egyesült Királyságban az európai uniós állampolgárok regisztrálása, az uniós polgárok kérelmezhetik az állandó tartózkodási státuszt. Az engedélyre azok jogosultak, akik 2020 végéig törvényesen és életvitelszerűen eltöltöttek már öt évet az Egyesült Királyságban. A világhálón keresztül kitölthető jelentkezés legalábbis a kormány megítélése szerint nagyon egyszerű. A rendszer csak tegnap kezdődött és március végéig tartó “próbaidőben” kerül visszatérítendő 65 fontba (23 460 forint), utána ingyenessé válik. Sokan tartanak mégis attól, hogy sok, az angol nyelvet nem uraló munkavállaló nem értesül majd a 2021 júniusig érvényes szisztémáról, így kiutasíthatják az országból.
2019.01.21 20:06