Nem Orbán költözik a királyi palotába

Az évszázad beruházása lehet a budai királyi palota teljes rekonstrukciója. A felújított palota kormányzati és reprezentatív funkciót is kapna, de teljes területe látogatható maradna - mondta L. Simon László a Heti Válasznak.

Az úgynevezett Hauszmann-terv kidolgozásával megbízott államtitkár elmondta, "a programot azért neveztük el Hauszmann Alajosról, a századfordulós bővítés főépítészéről, mivel az általa létrehozott épület tekinthető a Vár fénykorának, és - amennyire a körülmények engedik - ehhez az állapothoz szeretnénk a lehető leghitelesebb módon visszatérni". Az államtitkár ugyanakkor hozzátette: a palotában helyet kell kapnia reprezentatív állami funkciónak is a tervezett palotamúzeum mellett, de kész program hiányában korai lenne arról beszélni, hogy ez mit jelenthet. "Szeptember elején fog felállni egy művészettörténészekből, örökségvédelmi szakemberekből, építészekből, a Magyar Tudományos és a Magyar Művészeti Akadémia tagjaiból, valamint az önkormányzat delegáltjából álló bizottság, amely kidolgozza a felújítási koncepciót. Az állami reprezentációs funkcióval kapcsolatos félelmeket azonban szeretném eloszlatni: a Vár nem lesz lezárva, teljes területe látogatható marad, sőt az állami reprezentáció további idegenforgalmi vonzerőt is jelent" - mondta a lapnak L. Simon.

A Heti Válasz külön kitért arra, hogy a miniszterelnök nem a palotába, hanem a Várba költözne. A Karmelita udvart és a Nemzeti Táncszínház épületét 2016-ra tennék alkalmassá a kormányfő szűkebb stábjának befogadására. A Karmelita udvar felújítása a lap szerint 1,4 milliárd forintba kerül. A Nemzeti Táncszínház pedig a Millenáris park Teátrumában kap játszóhelyet. Ezzel szemben, mint megírtuk, az 1,4 milliárd forintot a kormány csupán a Karmelita kolostor átalakításával kapcsolatos közbeszerzésre és tervezésre szánja - legalábbis ez derül ki a magyar Közlönyből. Maga a Vár átalakítása - mint L. Simon néhány hete a Napi Gazdaságnak elárulta meghaladhatja a százmilliárd forintot.

Az előző ciklusban ráadásul még tagadta a kabinet, hogy megvalósítanák a tervet. Sőt, lapunk kérdésére 2011-ben azt állították: addig biztosan nem költözik a miniszterelnök a Várba, "amíg Magyarország államadóssága ilyen drámai mértékű". Noha az államadósság nem csökkent, a harmadik Orbán-kormány első ülésén úgy döntött, 2016. március 15-ig felköltözik a Várba a Miniszterelnökség. A királyi palota rekonstrukciója a Heti Válasz szerint is hatalmas vállalkozás. A palota homlokzatának kifestése és az ablakcsere egy-két év alatt lenne elvégezhető.

Ám a komolyabb tervek megvalósítása szükségessé tenné a palota teljes kibelezését, a kupola és a tetőszerkezet elbontását. Az épületből ráadásul ki kell költöznie a Magyar Nemzeti Galériának, amelyet a Városligetben épülő Múzeumi Negyedben helyeznének el. Mivel ez leghamarabb 2018-ra készülhet el, a palota felújítása nem a napi feladatok közé tartozik. De az Országos Széchényi Könyvtárnak is új épületet adnának; L. Simon szerint nem a belvárosban, hanem egy jól megközelíthető közlekedési csomópontban. Elképzelhető ugyanakkor az államtitkár szerint, hogy a Budapesti Történeti Múzeum a helyén marad. Ma egyébként ismét átadják az áprilisi parlamenti választások előtt pár nappal egyszer már átadott Várkert Bazárt.