Németország;CDU;euroszkepticizmus;

Az euroszkeptikus AfD vezetője, Frauke Petry nem tartja pártját szélsőségesnek FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES

- Euroszkepticizmus Németországban

Tartományi választással int búcsút a nyári szünetnek a német politika. Vasárnap helyi választásokat rendeznek Szászországban. Nagy meglepetés nem várható, a CDU győzelméhez aligha férhet kétség, a voksolás mégis tartogathat izgalmakat, kivált az euroszkeptikusok és a szélsőjobboldal esetleges jó szereplése miatt.

Amolyan választási "kismaraton" kezdődik vasárnap Németországban. Két héttel ugyanis a Sachsen-Anhaltban megrendezendő tartományi választás után Thüringiában és Brandenburgban is az urnákhoz járulhatnak a választók. A 2017-es parlamenti választásig 13 tartományi választást rendeznek. Szászországban a CDU győzelmét nem fenyegeti veszély. A Sächsische Zeitung által közölt felmérés szerint 43 százalékot kaphatnak a kereszténydemokraták. A második hely is lefutottnak tűnik: a Balpárt körülbelül 20 százalékra számíthat. A szociáldemokraták csak a harmadik helyre futhatnak be mintegy 14 százalékkal. Ez azt jelzi, hogy ugyanúgy, mint szövetségi szinten, a tartományban is nagykoalíció alakulhat a CDU és az SPD között. Ez az itt élők igényeinek is megfelelne, egy felmérés szerint 53 százalék támogatná a nagykoalíció létrejöttét.

Nagy meglepetés lenne, ha a két nagy párt nem tudna megállapodni a közös regionális kormányzásról. Nem mindegy azonban az sem, hogyan szerepelnek a kis pártok. A liberális FDP mélyrepülése tovább folytatódik: három százalékot jósolnak neki, így nem kerlhet vissza a tartományi parlamentbe. A Zöldek sem számíthatnak kiugróan jó eredményre: jó esetben is csak egy százalékkal szárnyalják túl az öt százalékos parlamenti küszöböt. A legnagyobb érdeklődés azonban a szélsőjobboldali, illetve az euroszkeptikus pártok szereplését kíséri. A szélsőséges NPD nem először kerülne a szászországi tartományi parlamentbe: 2004-ben már frakciót alakíthatott, de természetesen kormányzati tényező nem lett: egyetlen párt sem volt hajlandó szövetkezni vele. Egyes felmérések három, mások öt százalékos eredményt jósolnak az NPD-nek, de igen nehéz támogatottságáról pontos képet alkotni, mert sokan nem szívesen ismerik el a közvéleménykutatóknak, hogy a szélsőségesekre adják a voksukat.

Azért is nagy a bizonytalanság a szélsőjobb bekerülését illetően, mert sok voksot vehet el a párttól az euroszkeptikus Alternatíva, amely 7 százalékot kaphat. Bár az AfD éppenhogy nem került be a szövetségi parlamentbe a tavaly szeptemberi választáson, azóta tovább erősödött. Az európai parlamenti voksoláson országosan már 6,8 százalékot szerzett, Sachsen-Anhaltban pedig tíz százalék voksolt rá, így itt volt a legnépszerűbb. Az AfD szászországi listavezetője Frauke Petry. Amikor sajtóértekezletein az újságírók a szélsőjobboldalhoz fűződő viszonyát firtatják, arca elkomorul és mindent tagad. Szívesebben beszél pártja állítólagos programjáról, a tartományban dúló "szörnyűséges" viszonyokról. Megoldást azonban nem kínál. Az AfD ugyanis ugyanolyan mint bármely más populista párt: szívesen beszél a problémáról, de arról nem, mi legyen a megoldás. A párt a szászországi kampányban a bevándorlás korlátozása mellett kampányolt, s más kérdésekben is szembemenne az unió előírásaival. Olyan témákra koncentrál, amelyek az NPD-t is élénken foglalkoztatják.

Az AfD azonban veszélyesebb az NPD-nél. Miközben ugyanis a szélsőjobboldali párttal való együttműködést egyöntetűen elutasítják a politikai élet szereplői, az Alternatíva már nem esik ilyen megítélés alá. A CDU-n belül egy szárny már hónapok óta követeli az AfD-hez való közeledést. Mindezt Angela Merkel kifejezett utasítása ellenére. Most még elképzelhetetlen ugyan egy CDU-AfD koalíció, de senki sem mondhatja meg, mi lesz akkor, ha tovább erősödne az euroszkepticizmus Németországban.

Bár hivatalosan még nyári szünetet tart az Európai Parlament, a szakbizottsági ülések sora jövő hétfőn és az első őszi plenáris ülés csak szeptember 15-én kezdődik, a frakciók már most jelzik, hogy készek megküzdeni az elveikért a kormányokkal és Jean-Claude Juncker megválasztott bizottsági elnökkel is.