A tavalyi költségvetés ellenőrzése során a számvevők 3,1 milliárd forintos hibát tártak fel, emiatt a tavalyi beszámolók és elszámolások másfél százalékát elutasították - erről számolt be pénteki, a Parlamentben tartott sajtótájékoztatóján Domokos László. Az ÁSZ elnöke elmondta, hogy az elutasítás két intézményt érintett, az egyik a Nemzeti Földalap (NFA) ahol 937 millió forintnyi kiadással voltak gondjaik.
Az NFA-nál azt kifogásolták a számvevők, hogy ügyvédekkel szerződéseket kötöttek, arra hogy az NFA megbízásából kössenek ingatlan adásvételi szerződéseket, és a náluk ügyvédi letétként elhelyezett 936,3 forintot vételárként fizessék meg, ez azonban nem valósult meg. Az ÁSZ jelentéséből azonban ennél súlyosabb gondok is kiderülnek. Az NFA bevételeinek tavalyi előirányzata 13,8 milliárd forint volt, de ez csak 8,9 milliárd forintra teljesült, akárcsak a megelőző esztendőben. Az oka nyilvánvaló: a termőföld értékesítés és hasznosítás csak részben teljesült. Az történt ugyanis, hogy a Birtokpolitikai Tanács által megállapított egységárat a szerződő felek egy része nem fogadta el, ezért a jogosulatlan számlázásból eredő reklamációk kezelése, illetve a haszonbérleti díjak befizetése tavaly nem történt meg. Ennek okát lapunk érdeklődésére Gőgös Zoltán szocialista agrárpolitikus abban látta, hogy nem megfelelő a szakértelem az NFA-nál, emellett a kezelt vagyon méretéhez képest az apparátus létszáma nem megfelelő. Az NFA-nál nincs megfelelő vagyonleltár, terebélyes a parlagfüves, parlagon heverő terület, a honvédségi földek átvétele továbbra is rendezetlen - mondta Gőgös Zoltán, aki nem lepődött meg, hogy az NFA beszámolóját az ÁSZ elutasította, hiszen ugyanez történt egy esztendővel ezelőtt is, de ennek a politikus szerint semmiféle következménye nem lett.
A másik, az ÁSZ által kifogásolt intézmény az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (AJBH) volt, ahol az történt, hogy kimutattak közel 250 millió forintos kötelezettségvállalással terhelt maradvány, viszont kötelezettségvállalás nem történt! A feltárt hiba az ÁSZ megfogalmazása szerint "a lényegességi szintet elérte", azaz finoman szólva megkérdőjelezhető a beszámoló megbízhatósága.
Az kétségtelen, hogy az államháztartás uniós módszertan szerinti hiánya a kitűzött cél alatt maradt, a GDP 2,2 százaléka volt, és 2013 júniusában Magyarország kikerült az Európai Unió túlzottdeficit-eljárásának hatálya alól. Azonban az adónemek közül súlyos melléfogásnak bizonyult a kisvállalkozói adóalanyiság (kiva), ugyanis a bevételek ennél az adónemnél több mint 92 százalékkal elmaradtak attól, amire az előirányzatban még számított a kormány. Az áfa-bevételek 143,6 milliárd forintos elmaradásában jelentős szerepet játszott, hogy a rezsicsökkentés miatt a vártnál alacsonyabb lett a fogyasztói árszínvonal, viszont a fogyasztás alig bővült. Egyébként a működő adózóknál tavaly 245 milliárd forintos behajthatatlan követelés volt, ami egyetlen esztendő alatt 71 milliárd forinttal növekedett. (A teljes behajthatatlan vám- és adótartozás tavaly már meghaladta a 2260 milliárd forintot.)
Domokos László elmondta, hogy a GDP arányos államadósság 2013-ban 79,2 százalékos volt, a 2012. évinél 0,6 százalékponttal alacsonyabb volt. Arról azonban nem ejtett szót, - bár a vizsgálati jelentésben nyomon követhető -, hogy ez milyen trükkök árán sikerült.